Putyin háborúja elérte: most aztán tényleg bekerítették az oroszokat

2024. február 29. 10:25

A finn és a svéd csatlakozással eljött Moszkva rémálma: a NATO teljesen körbe zárta a balti orosz flottát, ami Oroszország második számú fővárosát, Szentpétervárt is védi. Szakértővel elemeztük az új helyzetet!

2024. február 29. 10:25
Veczán Zoltán
Veczán Zoltán

Az orosz hadihajók sokszor hozzák rá a frászt a hadihajók mozgását kevésbé ismerő közönségre: kimondottan emlékezetes volt, amikor az Adriai-tengeren hajóztak fel egészen a horvátországi Split magasságáig.

S nem olyan régen maga Vlagyimir Putyin adott ki új haditengerészeti doktrínát – amely támaszpontok létesítését és a rakétaarzenál növelését is tartalmazta, s immár közvetlenül a NATO-t és a nyugati erőket célozta meg.

Most úgy tűnik, visszafelé sült el a puska, legalábbis orosz szempontból.

Azzal, hogy a NATO-tagállamok parlamentjei ratifikálták a két északi semleges állam, előbb Finnország, majd Svédország csatlakozását a védelmi szervezethez, a Balti-tenger hirtelen NATO-beltengerré vált, az oroszoknak meg csak Szentpétervár és a hozzá tartozó, viszonylag kis öböl partvidéke maradt a fennhatóságuk alatt. Magyarán: az orosz Balti-tengeri flotta lényegében beszorult a tengerre úgy, hogy minden oldalról ellenség veszi körül.

Mondhatjuk azt, hogy igazából ezzel a finn és svéd NATO-csatlakozással, ha a haderőnemeket nézzük, az orosz flotta szenvedte a legnagyobb károkat.

Ezt is ajánljuk a témában

Bementek az Adriára az orosz hadihajók

Orosz hadihajók úsztak fel a NATO „beltengerének” számító Adrián, az olasz oldalon egészen Ancona, a horvát oldalon Split magasságáig az elmúlt hetekben, a NATO-erők élénk figyelme közepette.

„Nyilván könnyebben mozogtak a semleges országok vizein az oroszok, bár ott sem voltak szívesen látott vendégek az orosz hadihajók, különösen a 2014-es ukrajnai invázió után” – fejti ki lapunk kérdésére Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense.

Árgus szemek kísérik az orosz flottát

„Az oroszoknak most ellenőrzésük alatt maradt egy minimális partszakasz a Balti-tengeren, amivel szemben a másik oldalon északon végig Finnország van, illetve Lengyelország és Litvánia közé beékelődve van a kalinyingrádi enklávé, ott van még egy rövidebb tengerpartja Oroszországnak. Most ezt a kettőt teljesen elzárja a két új NATO-tag egymástól is” – mutat rá a szakértő.

A svédeknél különösen a Balti-tenger kellős közepén lévő Gotland sziget a lényeg,

„tehát az orosz haditengerészetnek, bármerre tart is, el kell haladnia Gotland közelében”.

Hagyományosan a legerősebb az északi flotta, a második a csendes-óceáni – sorolja a szakértő – ezt követte eddig a balti-tengeri flotta. „Hagyományosan Szentpétervár/Leningrád az ország második számú fővárosa, ezért az itteni szokott a harmadik legerősebb flotta lenni”; bár az oroszok 2019-2020-tól kezdve innen és az északi flottától is jelentős erőket mozgattak át a Fekete-tengerre, „vagyis igaz lehet, hogy már ekkor készültek az Ukrajna elleni háborúra”. Mindazonáltal a jelentős veszteségek ellenére is a fekete-tengeri most a harmadik legerősebb.

Ezt is ajánljuk a témában

S bár két – orosz szempontból – kicsi országról van szó, nem túl nagy létszámú haderőkkel, de mindkettő kimondottan a Balti-tengerre tervezett hajókkal rendelkezik, teszi hozzá Kaiser. Sorolja is.

– Svédországnak van négy rendkívül jó minőségű, a speciális sekély, balti-tengeri viszonyokra tervezett dízeles tengeralattjárója

– a két országnak együtt tucatnyi rakétás gyorsnaszádja van, amik ugyan nem nagy méretűek, de bármelyik orosz hadihajónak az irányított hajó elleni rakétákkal nagyon komoly veszélyt jelentenei

 – komoly logisztikai képességekkel rendelkeznek

– komoly partraszállító hajóképességekkel rendelkeznek, hiszen a két ország rengeteg kisebb-nagyobb szigettel, sőt komplett szigetvilágokkal rendelkezik a Balti-tengeren

És ott van még a svéd meg a finn légierő:

– Svédország 99 Gripen vadászbombázó géppel rendelkezik

– Finnország pedig 64 darab F-18-assal, amiket most fognak F-35-ösökre cserélni

vagyis: „geostratégiailag, katonastratégiailag és a haditechnikai eszközök mennyiségét és minőségét is figyelembe véve 

az orosz haditengerészet rendkívül szorongatott helyzetbe került a Balti-tengeren”.

Csapdában az oroszok egy pocsolyában

Az oroszoknak ezzel szemben egy tengeralattjárójuk van, egy rombolójuk, hét fregattjuk – ezek mind jóval nagyobbak, mint amikkel a legtöbb skandináv ország a Balti-tengeren rendelkezik, rakétás gyorsnaszádból van huszonegypár darabja, van tucatnyi aknaszedő, aknamentesítő hajó – sorolja Kaiser. De a rombolók, fregattjuk nagyobb, a tengeralattjárójuk is túlméretezett. A négy svéd tengeralattjáró vezérsíkjai is úgy vannak kialakítva, hogy azokat akár a tengerfenékre is le lehessen tenni.

„Különösen azért is, mert az orosz hajókat nem kifejezetten csak a Balti-tengerre tervezik, hiszen Oroszországnak globális érdekei vannak – ezek a hajók megfordulnak az Atlanti-óceánon is, nagyobbak, jobban észlelhetőek, nehezebb a mozgásuk”.

Ebben a helyzetben, 

ha odáig fajulna a konfliktus, hogy a NATO közölné: orosz hadihajó nem jöhet ki a Balti-tengerről, akkor egyáltalán nem tudnának kijutni.

Vesszőfutás az óceánig

„Az orosz haditengerészetnek a Balti-tengeren NATO-tagállamok között kellene szó szerint vesszőfutnia, sok száz kilométeren át. Igen nehezen tudom elképzelni, hogy akár csak egy hajó is el tudna jutni az Atlanti-óceánig.” Hasonló a helyzet a Fekete-tengeren, és talán meglepő, de a Csendes-óceáni flottánál is. Itt is akad gond, hiszen az orosz Csendes-óceáni flottát, különösen télen Dél-Koreán és a japán szigetvilágon át kell manőverezni, mire kijut az óceánra. „Ez egy konfliktus esetén nagyon nehezen megoldható feladat lenne.” Ott van még a Kaszpi-tengeri-flotta, ami valójában flottilla, a tengerek pedig inkább sós tavak.

„Az egyetlen nagyjából jó mozgásszabadsággal rendelkező eleme az orosz haditengerészetnek az Északi-Tengeri Flotta, ami ugye a Jeges-tengerre rendelkezik jó kijáratokkal” – ez most értékelődött fel a klímaváltozással fel. Oroszország a Jeges-tenger partvidékének 46 százalékát ellenőrzi, a többi viszont mind NATO-partszakasz. A kijáratok: a Bering-szoros és a Dán-szoros. „Itt még komoly fagyok vannak télen, Oroszország rendelkezik a világ legnagyobb jégtörő hajóállományával, ezek jelentős része nukleáris meghajtású, békeidőben 3 méter vastag jeget tudnak törni óránként 10 kilométeres sebességgel, de háborúban rendkívül könnyű célpontok, és ha eltalálják őket, az egyből nukleáris katasztrófát jelent.”

„Oroszországnak az az egyik tragédiája, hogy földrajzilag teljesen be van kerítve”

 – összegzi a szakértő. És ez a helyzet most csak fokozódott.

***

Nyitókép: NickolayV / Getty images

Összesen 183 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Tommaso
2024. március 04. 02:15
Putyint emiatt a kesobbi OROSZ tortenetiras igencsak kritizalni fogja.
kiss-janosaltabornagy
2024. március 01. 19:48
Nem igazánhiszem hogy az oroszok tétlenül várták afinnés svéd csatlakozást. Vmknt a vizek attól még nemzetközi területek maradnak. És már elnézést rakétás ágyúnaszáddal hogy támadnának egy tengeralattjárót?
lacika-985
2024. március 01. 18:01
És ezzel mit értek el a nyugati paraziták ? Annyit hogy az orosz bármerre lőhet , mindenütt találatot ér el az csótányirtásban
Avsk
2024. március 01. 16:16
Meg is érdemli😃😃😃
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!