Így mutyiznak a szankciókkal a baltiak – nem egyedi az észt miniszterelnök orosz kapcsolata

2023. szeptember 02. 10:45

A szankciókerülő kereskedelemnek is fontos elosztóközpontjaivá váltak a balti államok egy friss elemzés szerint.

2023. szeptember 02. 10:45

 A Mandiner olvasói emlékezhetnek: augusztus végén lebukott az észt kormányfő férje, aki 1,5 millió eurót kereshetett orosz kapcsolataival a háború kezdete óta. Megírtuk azt is: az észt miniszterelnök maga pedig akár bele is bukhat az orosz kapcsolatba.

Ezt is ajánljuk a témában

Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:

Hoppá: a Tisza legszűkebb vezetése olyan információhoz jutott, ami nagy hatással lesz az áprilisi választásokra

Hoppá: a Tisza legszűkebb vezetése olyan információhoz jutott, ami nagy hatással lesz az áprilisi választásokra
Tovább a cikkhezchevron

feltételezhető, hogy a szankciókerülő kereskedelemnek is fontos elosztóközpontjaivá váltak” a balti államok.

Mint a portál fogalmaz: „miközben a balti államok politikai vezetése hivatalosan retteg az orosz fenyegetéstől, ugyanezen országok gazdasága a fizikai közelség, a szovjet múlt hagyatéka, valamint a nagyszámú orosz lakosságukon keresztül máig erősen kötődik Oroszországhoz, és ezen az ukrajnai invázió és az uniós szankciók sem enyhítettek sokat”.

Németek, amerikaiak és a baltiak

Az elemzés szerint ráadásul a fent említett jelenség eltérő mértékben ugyan, de a legtöbb fejlett gazdaságra igaz. Így

például a német és az amerikai export is „megugrott az Oroszországgal szomszédos államokba”, azonban a balti államok még így is kitűnnek az Európai Unió tagjai közül.

Például „Litvánia a háború előtt átlag havi 3-400 millió dollár értékben exportált Oroszországba és összesen 5-600 millióért az IIF által vizsgált posztszovjet országokba, és bár a közvetlen orosz export 200 millióra esett a háború kitörése után, a teljes térségbe még nőtt is a litván kivitel, 5–700 millió között mozgott az elmúlt szűk másfél évben” – mutat rá a Telex.

Magyarország a középmezőnyben van

Mint a lap fogalmaz: eközben

Magyarország a középmezőnyben van”, hazánk esetében „közel harmadával csökkent az oroszországi export”,

de hasonló értékekkel szerepel Ausztria, Olaszország és Lengyelország is, ahol ugyan nem esett drámaian az orosz kivitel értéke, de az orosz szomszédokhoz sem nőtt igazán.

Az elemzés szerint tehát bár a legnagyobb kereskedelmi növekedést Oroszországgal kapcsolatban Törökország, Kína és India realáizálta. A kínai és török export például 150-160, míg az indiai 50 százalékkal nőtt a posztszovjet térségbe. Őket viszont a balti államok és Svájc követte – mutat rá a Telex, amelynek teljes cikkét a témában ide kattintva olvashatja.

Ezt is ajánljuk a témában

***

Nyitóképen: Kaja Kallas észt miniszterelnök nyilatkozik a sajtó képviselőinek Brüsszelben, 2023. június 30-án. Fotó: MTI/EPA/Olivier Matthys

 

 

Összesen 32 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
julius68-2
2023. szeptember 02. 22:19
Nekik szabad, a többieknek is, csak velünk szórakoznak.
Válasz erre
2
0
Vata Aripeit
2023. szeptember 02. 19:23
Nos , akkor kezdjük előröl. Aki az oroszokkal kereskedik az nem jó ember. Aki hisz abban, hogy az oroszokkal senki nem kereskedik az hülye. Most akkor van-e olyan aki ezért szégyenli magát, vagy a vélmenyét? Egyáltalán van olyan ember, aki hitt abban, hogy amit neki mondanak az igaz? Na azokat nagyon sajnálom, nevetni nem akarok rajtuk, megvan maguk baja.
Válasz erre
4
0
Palakon
2023. szeptember 02. 13:34
Kérem, ez így européeéeéeéer.
Válasz erre
7
0
olajfa1
2023. szeptember 02. 13:16
...és még ezek mutogatnak Szíjjártóra két kézzel meg húsz újjal!... NA EZ AZ IGAZI ALJASSÁG!
Válasz erre
12
0
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!