Tessék mondani, ez már a világháború?
Joggal teszi fel a címbeli kérdést egyre több újságolvasó.
Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerint a háború másképp alakulhatott volna, ha a nyugati országok nem késlekednek a fegyverek szállításával.
„Amikor úgy döntünk, hogy segítünk egy katonailag megszállt országnak (...) a tétovázás nagyon költséges válasszá válhat” – mondta Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a spanyolországi Santander városában tartott nyári szemináriumon.
Az Euractiv beszámolója szerint Borrell azt is hozzátette, hogy talán a háború is másképpen alakul, ha a nyugati országok gyorsabban döntenek azoknak a fegyverrendszereknek az átadása mellett, amelyeket végül el is küldtek Ukrajnának. Borrell szerint időt vesztettek a „vonalak húzásával”, amiket sok esetben végül át is léptek az országok. Szerinte
a gyorsabb döntés életeket menthetett volna meg.
Az Euractiv megjegyzi: ezt követően Borrell elmondta, hogy szerinte nem szándékos taktika például az Egyesült Államok részéről a fegyverek „csepegtetése”, hogy így aztán kevesebb költséggel tudják meggyengíteni Oroszországot.
Szerinte a tétovázás „inkább politikai okból" történt, valamint mert szerinte
Amerika tartott attól, miként reagál Oroszország.
A lap beszámolója szerint az eseményen részt vett Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter is, aki szintén reflektált arra, hogy miért nem adott gyorsabb választ a Nyugat.
„Vagy úgy gondolták, hogy a helyzet nem elég komoly (…); vagy erős volt a félelem, hogy mit történne Oroszországgal, ha Ukrajnának elég nagy bunkósbotot adunk, és egy atomhatalom elveszítene egy háború, amit ő kezdett” – mondta a litván politikus.
Az eseményen online részt vett Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter is. A politikus tagadta azt az orosz állítást, hogy eszkalációt jelentene az, hogy Dánia és Hollandia ígéretet tett Ukrajnának F-16-osok szállítására.
„Az értékeinket védjük (…), az ellentámadás zajlik és haladni fog, még akkor is, ha nem olyan gyorsan történik, ahogy sokan várták, (…)
próbálják meg csak önök, aztán majd beszélünk”
– mondta Kuleba.
Az Euractiv leírása szerint Borrell üdvözölte Dánia és Hollandia bejelentését. Azt is elmondta, hogy az EU fedezheti az F-16-osok költségének egy részét. Hozzátette, hogy a gépek nem fognak gyorsan használatba kerülni, mivel még ki kell képezni az ukrán pilótákat.
A lap megjegyzi, hogy
az első nyugati gyártású vadászgépek jövőre fognak csak megérkezni Ukrajnába.
Az eseményen szóba kerültek a béketárgyalások is. A szaúdi konferenciáról, amin 40 ország vett részt, de Oroszország nem, Borrell a következőt mondta: „ez egy újabb lépés volt Ukrajna részéről, hogy rávegye a nemzetközi közösséget: gyakoroljon nyomást Oroszországra, hogy az fejezze be a háborút.”
A következő nagy konferencia várhatóan szeptemberben fog megtörténni. Azzal kapcsolatban, hogy miként lehetne véget vetni a háborúnak, Borrell így reagált: „Oroszország kezdte, Oroszországnak kell befejeznie”.
Borítókép: AFP PHOTO / Frederick FLORIN