A puha totalitarizmus árnyékában: Rod Dreher budapesti premierje felrázta a közönséget

A figyelemfelkeltő film az amerikai konzervatív gondolkodás megújulását és a modern totalitarizmus veszélyeit tárgyalta.

A miniszterelnök politikai igazgatója szerint egy erős és megbízható Európa az Egyesült Államok érdeke is.
Hosszú esszét jelentetett meg a National Interest hasábjain Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója.
Orbán az írásban úgy fogalmaz: bár a nyugati hegemónia megszűnik, „helytelen volna azt állítani, hogy a Nyugatot egy nem nyugati hegemón erő váltaná”. Szerinte ehelyett a Nyugat és a Kelet közötti versengés kiegyenlítődését látjuk, Magyarországot és a többi közép-európai országot pedig egyre inkább aggasztja „Európa csökkenő képessége arra, hogy ebben a versengésben részt vegyen”. Úgy fogalmaz,
túl sok energiát fordítunk ideológiai disputákra,
melyek eltérítik a figyelmet az együttműködés azon kulcsfontosságú területeitől, amelyek tovább fokozhatnák Európa erejét.”
A politikai igazgató hangsúlyozza: egy erős és megbízható Európa, egy befolyásos szövetséges „döntő stratégiai érdeke az Egyesült Államoknak”, hiszen a kétmotoros nyugati szövetség vitte előre a világo taz elmúlt évszázadban. „Létfontosságú biztosítani, hogy mindkét részének van elég ereje ahhoz, hogy a momentumot fenntartsa. Ezt figyelembe véve Közép-Európa, amely a kontinens közepén található és annak gazdasági motorja, jelentős szerepet játszik, ezáltal természetes és elengedhetetlen partnere az Egyesült Államoknak.”
Orbán szerint a Nyugat dominanciája három pilléren alapszik: egyrészt két évszázadnyi nyugati gazdasági dominancián; másrészt a nemzetközi kapcsolatok és kereskedelem Nyugat által kiépített intézményrendszerén, melynek segítségével a Nyugat diktálhatta a globalizáció szabályait; harmadrészt pedig a hidegháborút megnyerő USA és Európa együttműködésén a neoliberális politikai és gazdasági modell érdekében. Orbán Balázs ugyanakkor úgy látja, „most mindhárom pillér a befolyáscsökkenés jeleit mutatja”.
A politikai igazgató szerint emellett az, hogy az Egyesült Államok az ukrajnai háborút demokráciák és autokráciák küzdelmeként próbálja lefesteni, „ironikus álláspont azt figyelembe véve, hogy
az Egyesült Államok 2022-ben a világ autoriter rezsimjei 57 százalékának szállított fegyvert”.
Orbán Balázs rámutat: a Kelet gazdasági kibocsátása az elmúlt évtizedekben rendkívüli módon megnőtt, így míg 1990-ben még 50, mára viszont már csak 30 százalékát adja a világgazdaságnak a Nyugat. Eközben a Nyugat versenyképességét gátolja, hogy „a világ nyersanyagainak és energiahordozóinak zöme a Nyugaton kívül van”, annak ellenére is, hogy az Egyesült Álamok számára előnyt jelentenek palaolaj- és palagáz-készletei.
Emellett a technológia tekintetében is nagy a verseny, „a feltörekvő szereplők erősen invesztálnak a kutatásba és fejlesztésbe”, és a Kelet jelentős előrelépést ért el az elektromos autók és az akkumulátortechnológia tekintetében.
„A jövő multipoláris világként bontakozik ki, melyben a Nyugat csak egy számos hatalmi központ közül. Ennek ellenére a közép-európaiak azt szeretnék,
ha a Nyugat hatékonyan szállhatna versenybe a nem nyugati világgal.
Prosperáló Európára vágyunk, melynek eredményeiben jelentős szerepet játszunk” – fogalmaz Orbán Balázs.
Konrad Adenauer szellemét megidézve a politikai igazgató arra emlékeztet: a legendás német kancellár „a közös érdekekre való koncentrációt hangsúlyozta a különbségekre irányuló fixáció helyett”. Figyelmeztet: ha nem ebben a szellemben cselekszünk, „az együttműködés esélyének elszalasztását kockáztatjuk”.
Példaként említi, hogy „a nyugat-európai nemzetek és közép-európai társaik gyakran eltérnek, ami a migrációt, a család egységét, a nemzet szerepét, a liberális demokrácia esszenciáját, a gyermekvédelmet érintő megközelítésüket illeti”. Emellett jelentősek a különbségek a geopolitika terén is, hiszen „néhányak amellett kardoskodnak, hogy Európa kizárólagosan köteleződjön el egy nagyhatalom mellett, gyakorlatilag leválva a világ többi részéről. Mi azonban azt gondoljuk, hogy ez a megközelítés alapvetően hibás.”
Orbán Balázs hangsúlyozza: e vitás kérdések megoldására három út kínálkozik. „Dönthetünk úgy, hogy egyszer és mindenkorra lezárjuk ezt a vitát azáltal, hogy egy oldalt győztesnek, a másikat legyőzöttnek kiáltjuk ki”. Vagy „tartós ideológiai állóháborúban” találhatjuk magunkat. Ő azonban a harmadik utat ajánlja:
e vitás ügyek teljes levételét a napirendről, és a koncentrációt azon területekre, ahol a valódi együttműködés lehetséges”.
Ennek jegyében fogalmazza meg egy sikeres Európa öt pontját. Egyrészt „azt javasoljuk, hogy tartsuk meg azt az eredeti gondolatot, hogy egy sikeres Európai Unió független és szuverén tagállamok együttműködésén alapul”. Másrészt „Európának törekednie kell az EU bővítésére”. Harmadrészt „fontos, hogy Európa hozza létre saját állandó hadseregét önvédelme eszközéül, ezáltal mérsékelve függőségét az Egyesült Államoktól”. Negyedrészt „létfontosságú erősíteni Európa versenyképességét, s e cél elérésében kulcsfontosságú faktor a megfizethető energiához való hozzáférés biztosítása”. Ötödrészt pedig „Európának meg kell őriznie politikai keretrendszerén belül keresztény értékeit” – írja Orbán Balázs.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi