Az ügy igazi nyertesei a baszkok és a katalánok.
Az Európai Bizottság arról döntött, hogy az Európai Unió Bírósága elé visz több tagállamot, köztük Spanyolország, mert az országok nem ültették át a nemzeti jogba az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló uniós irányelv (AVMSD) 2018-ban elfogadott módosítását.
A felülvizsgált irányelv az egész Unióra kiterjedően új keretrendszert hozott létre, hogy mind a 27 tagállamban azonos médiatartalom-szabványokat biztosítson, elősorban a streaming-szolgáltatások, videómegosztó platformok, illetve TV-adások számára. Nagyobb hangsúlyt kapott a felhasználók, illetve fogyasztók védelme, különösen a kiskorú nézőké, és kiterjesztették az illegális és káros tartalmakra vonatkozó szabályokat a videómegosztó platformokra is. Ezenkívül az irányelv szigorúbb követelményeket vezetett be a nemzeti médiaszabályozó hatóságok számára.
Az irányelv igazi sarkalatos pontja ugyanakkor az, hogy a streaming-szolgátok számára előírja, hogy
Az Unió ezzel elsősorban az európai kulturális sokszínűséget kívánja védeni, az intézkedés ugyanakkor egyfajta európai protekcionizmusként is értelmehető az audiovizuális tartalomgyártás és megosztás terén.
Spanyolországban a katalánok és a baszkok az igazi nyertesei az uniós irányelvnek
Spanyolország esetében fontos szerepet játszott, hogy az ország nemzeti kisebbségeit képviselő pártok könnyen kiaknázható lehetőséget láttak az uniós reformban.
A spanyol törvényhozás napirendjén lévő audiovizuális kommunikációról szóló törvénytervezet – mellyel az uniós irányelvet ültetnék át a spanyol jogba – a spanyol költségvetési egyeztetések során vált zsarolási potenciállá, hiszen a baloldali spanyol kormánynak a katalán és baszk pártok parlamenti támogatására is szüksége volt. A pártok e pozíciójukat használták fel arra, hogy a katalán és baszk audiovizuális tartalmak számára plusz forrásokat harcoljanak ki.
A spanyol törvénytervezet a platformként működő audiovizuális szolgáltatók – így a Netflix, HBO Max és a Prime Video – számára előírja, hogy a bevételeik legalább 5 százalékát európai tartalmak gyártására kell fordítaniuk, melyek a spanyol mellett lehetnek baszk, katalán és gallego nyelvű műsorok is. Az évi 10 millió euró feletti bevétellel gazdálkodó platformok bevételeik további 3,5 százalékát tőlük független, spanyol vagy a hivatalos kisebbségi nyelv egyikén készített tartalmak támogatására kell fordítaniuk.
Így voltaképpen a kisebbségi nyelveken készített anyagok, illetve a spanyol nyelvű tartalmak között nem tesznek különbséget. Ezzel többek között a katalán és a baszk nyelvű videók, sorozatok és filmek finanszírozása biztos alapokra került,
A törvénytervezet hamarosan a spanyol törvényhozás elé kerülhet. Mivel most már a kisebbségi pártok támogatását is élvezi a javaslat, nagy a valószínűsége, hogy a következő plenáris ülésen elfogadják az új törvény. Az uniós aggályokra adott válasz tehát nem marad el, Madrid rövid időn belül orvosolja azokat.
Gergi-Horgos Mátyás
Borítókép: Pau BARRENA / AFP
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Természetesen még mindig Orbán Viktortól tartanak.
A szombati nap legolvasottabb hírei a Mandineren.
Valójában az fáj a Politicónak, hogy Magyarország is megúszta az európai gigahitelt.
Az ukrán elnök még meg sem kapta a hitelt, de már kilátásba helyezte, hogy nem is fogja azt visszafizetni.
Ő is a Belgiumban lévő orosz vagyon megszerzéséről ábrándozik.
Hallatlan: az amerikai elnök saját közeli emberit merészelte kinevezni a megüresedő nagyköveti pozíciókba.
Egységben az erő! – üzente a világbajnok magyar MMA harcos.
Természetesen még mindig Orbán Viktortól tartanak.
