Tükör, füst, jogállamiság

„A jogállamiság eposzának legújabb fejleménye, hogy az Európai Unió legfőbb bírósága elutasította Budapest és Varsó panaszait a közösség új mechanizmusával kapcsolatban, amely a költségvetés védelmében lehetővé teszi, hogy a pénzosztás a jogállamisághoz kötődjék.

Válaszul Varga Judit, Magyarország igazságügyi minisztere azzal vádolta a luxemburgi bírákat, hogy azok »politikai döntést« hoztak; a politikus szerint a döntést azzal kapcsolatban hozták, hogy Magyarországon törvény született az LMBTI gyermekek előtti megjelenítésének tiltására vonatkozóan. Ennek kapcsán az országban április 3-án népszavazást tartanak, ugyanazon a napon, amelyen nemzeti választásokat is.

Számos kommentátor sietve igyekezett kiemelni, hogy Varga minden bizonnyal párhuzamos valóságban él.

Azt azonban elmulasztották rögzíteni, hogy Varga megismétli Orbán Viktor miniszterelnök nyilatkozatait, amelyben utóbbi politikus kormányának mostani népszavazási terveit (…) ahhoz a népszavazáshoz hasonlítja, amelyet az EU migrációs kvótái ellen tartottak Magyarországon még 2016-ban.

»Bízzuk a magyar emberekre a döntést. Tudjuk, hogy hasonló helyzet állt elő a migráció kérdésében, amikor a népszavazás és a parlamenti választások egyszer s mindenkorra lezárták a vitát. Ugyanez fog megismétlődni, ugyanis a magyar emberek döntését még Brüsszelnek is tiszteletben kell tartania, és el kell fogadnia (…)« – nyilatkozta Varga.

Csavaros módon ugyan, de a politikusnak igaza lehet.

Az igazságot talán a magyar kormány legfőbb szóvivője, Gulyás Gergely miniszter mondta ki. A politikus szerint »a jogállamisági mechanizmus legfőképpen egy politikai eszköz, mivel a Bizottságnak az elmúlt 15 évben tényszerűen meg volt minden lehetősége arra, hogy az EU pénzügyi érdekeire tekintettel felfüggessze az uniós pénzek kifizetését. Erre mindeddig nem került sor.«

Ez az érv korábban már elhangzott azok részéről, akik a jogállamisági vita másik oldaláról érvelnek. Meglehet ugyan, hogy a jogállamisági mechanizmus a legújabb és a legélesebb szerszám a dobozban, ez nem jelenti azt, hogy a legelső is.

Ott van például az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-ei, a strukturális alapokról szóló rendelete, amely bizonyos »pénzügyi korrekciókat« (értsd: pénzvisszatartást) tesz lehetővé az »Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében«. 

Ismerősen hangszik?

Ahogy mindig, úgy a sor végén most is a politikai akarat áll, s minden jel arra utal, hogy az Európai Bizottság a rendelkezésére álló időkeretet teljes terjedelmében ki kívánja használni (…) (értsd: addig rúgdosná a dobozt, ameddig csak lehetséges).

Két héttel a bírósági döntést megelőzően az EU igazságügyi vezetője, Didier Reynders befejezett tényként máris a rendeletben előírt határidő maximumát hangsúlyozta (ami három hónap), s elfelejtett említést tenni arról, hogy a minimum pedig egy hónap.

(…)

Miközben a pirulát bizonyosan nehéz lenyelni, az Európai Unió »konvergencia-gépezetét« aligha fogják megoldalni irodahelyiségekből. 

(…)

A magyar kormánynak kificamodott módon igaza van. Úgy van, ahogy a kormány mondja: Budapest »harcát« Brüsszellel az áprilisi szavazatok egyikével fogják megoldani – ez pedig nem a népszavazás lesz."