Feladta az egyik uniós tagállam: tárt karokkal várnak több százezer migránst
A reform 2025 májusától lép életbe.
A spanyol alkotmánybíróság járványügyi intézkedésekkel kapcsolatos döntése jogi és politikai értékítéletet is jelent a Sánchez-kormány számára.
Történelmi döntésre készül a spanyol alkotmánybíróság, mivel várhatóan a mai nap folyamán eldől, hogy a szocialista-kommunista vezetés által tavaly bevezetett szükségállapot kiállja-e az alkotmányjogi próbát. A spanyol alkotmány több rendkívüli állapotot ismer, ezek között azonban jelentős különbség van, elsősorban az állampolgári szabadságjogok korlátozását, illetve felfüggesztését illetően.
A Pedro Sánchez által vezetett kormány tavaly márciusban döntött úgy, hogy szükségállapotot hirdet. Ezt követően a spanyol vezetés egy sor olyan járványügyi intézkedést hozott, melyek a járvány terjedésének visszaszorítását célozták. Kijárási korlátozást, majd ezt követően szigorú kijárási tilalmat vezettek be.
A baloldali spanyol kormányt mindeközben a jobboldali erők – a konzervatív Néppárt és a tőle jobbra álló VOX – élesen kritizálták,
szerintük ugyanis a bevezetett intézkedések parlamenti felügyelete ellehetetlenült, mivel Pedro Sánchez és kormánya elmulasztotta az információk rendszeres átadását a törvényhozás számára.
Az alkotmányjogi vita középpontjában a bevezetett intézkedések jogi alapja áll: az alkotmány és a rendkívüli állapotokat szabályozó hatályos jogszabály alapján szükségállapot idején az állampolgári szabadságjogokat csak korlátozni lehet.
amit viszont a kormány nem, csakis a törvényhozás tehet meg. A Sánchez-kormány ugyanakkor úgy döntött, önerőből inkább a szükségállapotot hirdeti ki, majd 15 naponként a törvényhozás felhatalmazásával meghosszabbítja azt.
Az alkotmányjogi aggályokat előbb a VOX szerette volna az alkotmánybíróság elé vinni, ezt azonban elutasították. Végül a kérdést Pedro González Trevijano alkotmánybíró vitte a taláros testület elé. A bírák között nincs egyetértés a kérdésben, az El País beszámolója szerint három progresszív és két konzervatív érzelmű alkotmánybíró véli úgy, hogy egészségügyi vészhelyzetek során elegendő a szükségállapot kihirdetése. További öt, jobboldali többségű parlamenti ciklus során választott bíró ugyanakkor alkotmányellenesnek nyilvánítaná a szükségállapot bevezetését. A mérleg nyelvét Encarnación Roca, az alkotmánybíróság alelnöke jelenti, aki hajlik az alkotmányjogi elmarasztás felé, de az ő kinevezését a jelenlegi nagyobbik kormánypárt, a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) indítványozta.
és a döntés precedenst teremtene a koronavírus-járványhoz hasonló vészhelyzetek során alkalmazandó rendkívüli állapotot illetően. Ugyanakkor politikai szempontból is fontos a döntés, a jobboldali, ellenzéki erők igazi diadala lenne a baloldali kormány intézkedésének alkotmányellenesnek nyilvánítása. A baloldali erőknek viszont kiváltképp szüksége lenne a kormányzati intézkedések megerősítésére, a közvélemény-kutatások ugyanis rendre azt mutatják, hogy mélyrepülésnek indult a szocialista-kommunista kormány támogatottsága.
Gergi-Horgos Mátyás
Fotó: PIERRE-PHILIPPE MARCOU / AFP