Háború határán áll Izrael

Háborús helyzetet emlegetnek az elemzői kommentárok és a véleménycikkek Izrael és Gáza kapcsán, az elmúlt napokban – jelen cikk írásakor – több mint 800 rakétát lőttek ki Izraelre iszlamista terroristák a Gázai övezetből, az izraeli hadsereg pedig megtorló csapásokat hajtott végre Gázában.

Bár jósolni nem lehet az események kapcsán, néhány alapvető kérdést – mi ez az egész, miért most történik? - érdemes végigrágni.

Izraeli bizonytalanság

A mostani konfliktus több tényező együttállásának eredménye: hogy ezek közül melyik volt a legfontosabb, majd talán idővel elválik. Különösebb sorrendiség nélkül lehet beszélni a muszlim ramadán és az izraeli Jeruzsálem-nap ünnepség egybeeséséről, az izraeli és palesztin belpolitikáról, továbbá az Iránnal való konfliktusról és a Hamász nemzetközi pozícióinak gyengüléséről. 

2019 áprilisa óta a negyedik választást tartották nemrég, és eltekintve az ingatag koalíciós időszaktól Benjamin Netanjahu és Beni Ganz között, jelenleg a Közel-Kelet egyetlen demokráciája kevéssé mutatja jól működő demokrácia képét. A friss szituáció, miszerint Jair Lapid ellenzéki vezető kormányalakítási mandátumot kapott – oldalán Naftali Bennettel –, karnyújtásnyira hozta a Netanjahu-éra (ideiglenes?) végét. Ezen változtattak a friss események, melyeknek hatására Manszúr Abbász, a kormánytöbbséghez szükséges muszlim Ráám párt elnöke visszamondta a koalíciós tárgyalásokat a Lapid-Bennett duóval.

A helyzeten nyilván nem segített, hogy Izrael nagy szövetségese, Donald Trump elvesztette a tavalyi választásokat, utódja, a demokrata Joe Biden pedig újra finanszírozni kezdte az ENSZ palesztinbarát menekültügyi szervezetét (UNRWA), illetve csendben újra pénzelni kezdte a Palesztin Hatóságot. Itt dollár-tízmilliókról van szó, melyeknek jelentős része a korábbi gyakorlatnak megfelelően a terroristák zsebében landol – már csak azért is, mert a Palesztin Hatóság és proxijai pénzügyileg támogatják a terroristák családjait.

Palesztin válság

Ehhez adódik a Palesztin Hatóság saját válsága. Legutóbb 2005-ben tartottak elnökválasztást a Palesztin Hatóságban, nemzetgyűlési választást pedig 2006-ban (utóbbit jellemző módon a Hamász nyerte). Idén mind a kettőt megtartották volna, ám a mandátumán régen meghaladott elnök, Mahmud Abbász ismét elhalasztotta őket. 

a jellemzően szunnita támogatottságú terrorcsoport számára nagy bukás volt, hogy az Ábrahám-egyezmények következtében szunnita országok sora békült ki Izraellel. Ez a rivális, siíta (iráni) támogatottságú terrorszervezetek, a gázai Iszlám Dzsihád és a Hezbollah helyzetét erősítette. 

az utóbbi időben számos, főleg az iráni atomprogrammal szembeni izraeli támadást (Mohsen Fakhrizadeh megölése, natanzi erőmű felrobbantása) meg akarnak torolni. 

A terrorista szervezetek pedig hagyományosan merényletek elkövetésével igyekeznek bizonygatni, kik az erősebbek a régióban. A mostani rakétázásban is versenyezve vállalta a felelősséget a Hamász és az Iszlám Dzsihád.

Nem tudni pontosan, kik felelnek a tüntetések szervezéséért Jeruzsálemben, a tömegben lengették a Hamász zászlaját. Mindenesetre a Palesztin Hatóságtól a Hamászon és Iránon (illetve bábszervezetein át) több fél is érdekelt lehetett.

Mi történt Jeruzsálemben?

A nemzetközi média által emlegetett fő ok, a jeruzsálemi Sejk Dzsarra-negyedben történő kilakoltatások, már csak körítésnek kellettek. (Utóbbi negyedben több telket is vásároltak zsidók még Izrael létrejötte előtt, majd a jordán megszállás alatt arab családok költöztek be. Őket most az eredeti tulajdonosok igyekeznek kilakoltatni, tehát egy klasszikus telekjogi vitáról van szó, melynek politikai színezetet ad a média). 

Ez a vita volt a fő indok, melyre hivatkozva a múlt héten az óvárosban található Damaszkuszi kapunál támadtak arab randalírozók az izraeli rendőrökre.

A muszlimok kövekkel és tűzijátékkal támadtak, a rendőrök erővel oszlatták fel a tömeget.

A napok óta tartó zavargásokban több tucat izraeli rendőr és közel kétszáz arab sebesült meg, de hétfőn durva lincselési kísérlet is történt Jeruzsálemben, egy zsidó sofőrt és utasát dobálták meg kővel, majd verték meg, és ki tudja, mi történt volna, ha egy izraeli rendőr nem lép közbe.

Rakétaeső

A Hamász rakétázással fenyegetett, ha az izraeli rendfenntartók nem vonulnak ki a Mecsetek teréről, ami nem történt meg, és így

A rakétázásokban jelen állás szerint öten haltak meg, izraeli zsidó áldozatok mellett két lodi arab (egyikőjük egy kislány), és egy indiai vendégmunkás is. (Ez sajnos nem meglepő, szemben Izrael gázai megtorló csapásaival, a Hamász nem katonai célpontokat lő, nekik teljesen mindegy, kik halnak meg).

Az izraeli válaszcsapásokban Izrael szerint legalább 18 terrorista, köztük katonai vezető is meghalt, a Hamász szerint viszont 30 feletti az áldozatok száma, köztük 10 gyerek is – ami, ha igaz, szintúgy a Hamász ismert taktikáira, a civil és katonai célpontok keverésére utalhat.

A neten kering egy videó is egy gázai lakóház izraeli lerombolásáról is: az épületben Hamász-iroda volt, és Izrael figyelmeztető lövéssel előre jelezte, hogy le fogja rombolni az épületet, így áldozata sem volt az esetnek.

Eközben Izraelben arab zavargók egy zsinagógát is felgyújtottak Lodban, de a városházát és a múzeumot is megtámadták, a város polgármestere a Kristályéjszakához hasonlította az esetet.

Kitartanak az Ábrahám-egyezmények?

Érdekes megvizsgálni egyes arab országok reakcióját az eseményekre, noha egyelőre főleg a jeruzsálemi zavargásokról érhetők el ilyenek.

Talán nem meglepő, hogy a Jerusalem Post szerint Jordánia elítélte az izraeli rendőrség fellépését, „barbárnak” nevezve azt. 

Ám érdekesség, hogy olyan arab országok is Izraelt ítélték el a rendőri fellépés miatt, melyek nemrég rendezték kapcsolatukat Izraellel az ún. Ábrahám-egyezmények keretében.

„Az Egyesült Arab Emírségek határozottan elítéli, hogy Izrael lerohanta a szent al-Aksza mecsetet” – jelentette a WAM állami hírügynökség az MTI szerint. Azóta az UNRWA, melynek tanácsadó-testületi tagja – és jelenleg elnöke – az Emirátusok, elítélte Izrael szerepét az eseményekben, de ez is május 10-i datálású, Jeruzsálemre koncentráló nyilatkozat. A BNA bahreini állami hírügynökségen keresztül a helyi külügyminisztérium arra szólítota fel Izraelt, hogy „hagyjon fel az elutasított provokációkkal Jeruzsálem népével szemben”. 

Ezen felül a közelmúltban a közeledés jeleit mutató Szaúd-Arábia is Izraelt ítélte el, ahogyan Törökország is,

Utóbbi fordulatot jelent a barátságos retorikához képest, amely az utóbbi idők török sajtóját jellemezte, ám megerősítik a felvetéseket – melyekről itt írtunk –, miszerint Törökország annyira azért nem gondolja komolyan a kibékülést Izraellel.

A következő időszakban – akár órákban – kiderül, milyen reakciókat adhat Izrael a rakétákra és eszkalálódik-e az így is súlyos konfliktus. 

Nyitókép: MTI/EPA/Mohamed Szaber
Az izraeli hadsereg légicsapásokat mér a Gázai övezet északi részére, miután palesztin rakétákat lőttek ki izraeli célpontokra Gáza környékéről 2021. május 10-én.