Szakmai függetlenséget ígért meghallgatásán Amy Coney Barrett

Szakmai függetlenséget ígért szenátusi meghallgatása második napján, kedden az amerikai alkotmánybíró-jelölt, Amy Coney Barrett. A szenátus igazságügyi bizottságának négynapos meghallgatásán a szenátorok főleg az abortusztörvénnyel, az Obamacare néven ismert egészségbiztosítási törvénnyel és a választásokkal kapcsolatos kérdéseket feszegettek.

A demokrata párti politikusok kérdései főleg arra irányultak, hogy vajon a konzervatív Coney Barrett – Donald Trump republikánus elnökkel és a republikánus politikusokkal összhangban – esetleges döntési helyzetben az abortusztörvény megsemmisítése, vagy az Obamacare visszavonása mellett dönt-e majd. Amy Klobuchar Minnesota és Chris Coons Delaware szenátora – mindketten demokrata párti politikusok – a bírónő alkotmányjogi szaklapban megjelent korábbi jogi érveléseiből, vagy jogi szakkönyvről írott kritikájából olvastak fel részleteket, és feltételezett helyzetek felvázolására kértek válaszokat Coney Barrettől. A jelölt kifejtette: korábban soha, sehol nem tett olyan nyilatkozatot, vagy írt olyan állásfoglalást, amelyből arra lehet következtetni, hogy eltöröltetné, vagy visszavonatná az abortusztörvényt és az Obamacare-t. Leszögezte: feltételes kérdésekre nem fejti ki az álláspontját, mert ezzel véleményt alkotna, amelyet bíróként nem engedhet meg magának.

Hangsúlyozta, hogy bíróként az alkotmány betűjéhez tartja magát, s az egyik szenátor felvetésére kifejtette: az amerikai alkotmány azért olyan tartós több mint két évszázada, mert megfogalmazói részben eléggé konkrétak, részben pedig eléggé általánosak is voltak ahhoz, hogy a rögzített alapelveket ma is alkalmazni lehessen. Konkrét példát hozva elmondta, hogy a szólásszabadságról szóló alkotmányos cikkely elve például ma is abszolút alkalmas arra, hogy a közösségi média 21. századi világában szintén alkalmazható legyen.

Amy Coney Barrett többször is elismételte, hogy nem viseltetik ellenszenvvel sem az Obamacare-törvénnyel, sem más, a kongresszus által elfogadott törvénnyel szemben. Ismételten hangsúlyozta azt is, hogy az ő dolga nem a törvények értelmezése, s ezzel a törvényhozók feladatának átvétele, hanem a kongresszus tagjai által megszavazott törvények betartása. Az alkotmánybíró-jelölt leszögezte azt is: jelölése előtt és után sem beszélt Donald Trumppal, illetve a Fehér Ház vagy a kormányzat munkatársaival arról, hogy egyes kérdésekben alkotmánybíróként hogyan döntene. „Hadd legyek világos, nem köteleztem el magamat senkinek, sem ebben a szenátusban, sem a Fehér Házban azt illetően, hogy bármely kérdésben hogyan foglalok majd állást” – válaszolta Patrick Leahy, vermonti demokrata párti szenátor kérdésére.

A politikusok által felvetett konkrét jogi problémákra – a többi, korábbi alkotmánybíró-jelölthöz hasonlóan – Amy Coney Barrett nem adott konkrét választ. A katolikus hitére vonatkozóan azonban – mivel a sajtó egy részében is folyamatosan támadják a hite miatt – fontosnak tartotta hangsúlyozni: hite és személyes nézetei nem befolyásolják bírói döntéseit. „Soha nem próbáltam meg a magánéletemben sem, hogy ráerőltessem a saját választásaimat másokra. S ugyanez igaz a szakmai pályafutásomra is” – szögezte le.

(MTI)