„Senkit nem lehet kizárni születési helytől függően, a jogokat nem lehet megtagadni attól, aki máshonnan érkezik” – írta a katolikus egyházfő Mindannyian testvérek című enciklikájában, amelyet vasárnap hoztak nyilvánosságra.
Radikális nemzetközi társadalmi, politikai és gazdasági fordulatot sürget, többek között a piacgazdaság újragondolását, valamint az ENSZ reformját is szorgalmazva Ferenc pápa harmadik, Mindannyian testvérek című enciklikájában, amelyet vasárnap hoztak nyilvánosságra.
Összegzés és akcióterv
Ferenc pápa vasárnap déli beszédében úgy foglalta össze az enciklika üzenetét, hogy a koronavírus-járvány időszaka megmutatta, az emberi testvériség és a teremtett világ gondozása képviseli az integrált fejlődés és a béke egyetlen útját. „A pandémia nem isteni büntetés, de rávilágított a hamis bizonyosságokra” – jelentette ki az egyházfő. Az enciklikát Ferenc pápa szombaton Szent Ferenc városában, Assisiben írta alá, szövegét azonban csak vasárnap –Szent Ferenc emléknapján – közölték.
Az enciklika első példányait a Szent Péter téren a pápa szavait hallgató hívők között osztották szét. A katolikus egyházfő által kiválasztott témájú körlevélről van szó, melyet a püspökökhöz, papsághoz és a hívőkhöz intéz.Ferenc pápa korábban társadalmi enciklikának nevezte a dokumentumot, amelynek központi témájaként a testvériséget és a társadalmi barátságot választotta. A Mindannyian testvérek (olaszul Fratelli tutti) kezdetet Szent Ferenc műve, az Intelmek egyik sora ihlette.
több a pápa által korábban is felvetett és most elmélyített témával.
A dokumentum arra az alapkérdésre keres választ, miként lehet igazságosabb és testvériesebb világot teremteni a mindennapi kapcsolatoktól kezdve a szélesebb társadalmon át egészen az államok és intézmények közötti kapcsolattartásig. Az enciklika nem titkolt célja a testvériség megteremtése a világban, mivel „testvérek vagyunk, egy Isten gyermekei, mindannyian ugyanabban a csónakban evezünk, és egy globalizált és szoros kapcsolatban álló világban csakis együtt menthetjük meg magunkat”.
Kiindulópontként az emberi testvériségről és a világbékéről szóló dokumentum szolgál, amelyet 2019-ben Ferenc pápa és Ahmad et-Tajjeb, a szunnita iszlám legfőbb vallási központjának vezetője, az egyiptomi al-Azhar egyetem és mecset főimámja az Egyesült Arab Emírségekben írt alá. Az enciklikában felvázolt akcióterv Ferenc pápa szerint mindenekelőtt „jó politikát” jelent, amely a pénzügyi érdekek helyett a közös jót, az emberi méltóságot és a munkateremtést tartja szem előtt, valamint populizmus helyett az emberi jogokat részesíti előnyben. Ferenc pápa hangoztatja, hogy a koronavírus-járvány a korlátok nélküli piacgazdaság hiányosságaira is rámutatott.
Eltörölni a halálbüntetést, befogadni a menekülteket
A „globális problémák globális megoldást” igényelnek Ferenc pápa szerint, aki az emberi lelkeket és a társadalmat is manipuláló és torzító, az egyedül a piaci nyereség logikáját követő, a „falak kultúráját” hirdető „zárt világ” helyett „a nyitott világ” gondolkodását és megteremtését javasolja. Úgy véli, betegnek és analfabétának számít a szenvedésnek hátat fordító társadalom, amely selejtnek tekinti a gyenge és törékeny embereket. Az egyházfő hangsúlyozza, hogy az emberi jogokat az országhatárok nem korlátozhatják. „Senkit nem lehet kizárni születési helytől függően, a jogokat nem lehet megtagadni attól, aki máshonnan érkezik” – írta a pápa a migránsok „befogadását, védelmét, integrációját” sürgetve. Ferenc pápa hozzáteszi, „el kell kerülni a nem szükséges migrációt, helyben teremtve meg az ott maradáshoz szükséges életfeltételeket, de tiszteletben kell tartani a másik jogát, hogy máshol keressen jobb életet”.
Szorgalmazza a szegény államok adósságának eltörlését és egy éhezés elleni világalap felállítását. Ferenc pápa a halálbüntetés világszintű eltörlését kéri, valamint az általa az emberiség kudarcának tekintett háborúk azonnali leállítását. Sokat ismételt nézetét hangoztatja, miszerint a béke nem a háború hiányát jelenti. Ez Ferenc pápa harmadik enciklikája. A hitről szóló, a Hit világossága (latinul Lumen fidei) 2013-ban jelent meg XVI. Benedek nyugalmazott pápával együttműködésben. A második enciklika a 2015-ben a teremtett világ védelméről közölt Áldott légy! (Laudato si) volt, amely szintén Szent Ferenchez kötődött. Pietro Parolin bíboros, szentszéki államtitkár az enciklikát újságíróknak magyarázva kijelentette, Ferenc pápa a testvériségben nem reményt vagy divatot, hanem konkrét eszközt lát, „minden fegyvernél erősebb fegyverzetet”. „Az enciklika kimondja, hogy a világtársadalom súlyos szerkezeti károkat szenvedett el, amelyeket nem lehet gyors és alkalmi foltozással megoldani”– mondta Parolin bíboros. Az enciklika közlésével vasárnap ismét megjelent a L'Osservatore Romano vatikáni napilap nyomtatott kiadása, amely a járványhelyzet miatt március vége óta szünetelt.
(MTI)
Nyitókép: MTI/EPA/ANSA/Fabio Frustaci
„Isten sosem fárad bele a megbocsátásba” – ha csak annyit ér el a Café Francesco, hogy ez a falára írt üzenet bevésődik a szívekbe, már megérte.
A pápai állam dolgozói sokáig kiváltságos helyzetben voltak, de ott is megszorításokat vezettek be.
Norbert Hofer tisztázta a helyzetet.
Ferenc pápa a béketörekvések folytatására bátorította Orbán Viktort a találkozójukon. A felek közti kapcsolat az utóbbi években intenzívvé vált.
Aszad Moszkvába menekült, Szíria romokban, és milliók kelhetnek útra.
Travis Timmerman arról is mesélt, milyen volt hónapokig az Aszad-rezsim börtönében ülni.
A volt amerikai házelnök, Nancy Pelosi egy hivatalos luxemburgi út során szenvedett balesetet, de állapota stabil, és a kórházból is folytatja munkáját.
