Thilo Sarrazin német politikus (SPD) nemrégiben megjelent könyvében, az Ellenséges hatalomátvételben a németországi muszlimok integrálódási helyzetéről ír, kritikusan szemlélve a német demográfiai és gazdasági folyamatok új irányait.
Korábbi. sok vitát kiváltó könyve, a Németország megszünteti önmagát 2010-es sikere után
Berlin állam volt pénzügyi szenátora új vitát nyit,
hogy megtalálja a választ a kérdésre: vajon a modern Európában dúló kultúrharcból végül az iszlám vagy a keresztény vallás fog kijönni győztesen?
Hívők a paradicsomban, hitetlenek a pokolban
Az iszlám világ Nigériától Indonéziáig egymástól egészen különböző etnikai és kulturális hátterű népeket és államokat foglal magába. Emiatt a különböző helyszíneken tapasztalt iszlám kultúra jellegzetességei eltérnek, akár országon belül is. Fontos alapvetés azonban, hogy egy közös minta alapján épülnek fel. Thilo Sarrazin az iszlám vallás elsődleges forrását, a Koránt a fordításából következtetve az önálló gondolkodást elutasító szövegnek jellemzi, ami szorgalmazza a hatalomnak való feltétel nélküli engedelmességet.
A mai kutatások alapján túlnyomórészt abból indulunk ki, hogy a Korán szövege többé-kevésbé Mohamed megnyilvánulásainak beszámolója. Azonban bizonyára el kellett, hogy teljen néhány évtized, míg a ma rendelkezésünkre álló verziót írásos formában is rögzítették, és nem képezte többé vita tárgyát a benne foglalt szöveg.
Az iszlám vallás gyakorlata és az azt körülvevő tanítások, hagyományok csak a nyolcadik század elejétől, körülbelül száz évvel Mohamed halála után fejlődtek ki fokozatosan, és kezdtek szilárdabb formát ölteni. Mohamed számára a zsidók és keresztények „a könyv népei”, hiszen önmagát is a Mózestől Jézusig terjedő próféták sorába valónak tartja.
A legtöbb iszlám országban néhány évtizeddel ezelőttig másodrendű polgárokként – többé-kevésbé zavartalanul – gyakorolhatták vallásukat a keresztények és a zsidók, azonban nincs még egy olyan fantáziadús és változatos rész a Koránba foglalva, mint amely a hitetlenekre váró poklot és az ott szenvedők kínjait mutatja be. Sarrazin véleménye szerint a pokoli leírások bujasága szadista vonásokat hordoz magában, a paradicsom pedig leginkább egy
„ötcsillagos, all-inclusive nyaralásnak tűnik, amiben mindent – beleértve minden elképzelhető szexuális szolgáltatás biztosítását – Isten áll”.