Az osztrákok után a bajorok is teljes körű burkaviselési tilalmat akarnak

Osztrák mintára teljes körű tilalmat sürget az arcot elfedő muzulmán női öltözékek, köztük a burka nyilvános viselésére Németországban az Angela Merkel kancellár vezette jobbközép CDU bajor testvérpártja, a CSU. „Nem adjuk fel az identitásunkat, készen állunk harcolni érte” –mondta Andreas Scheuer, a CSU főtitkára a Passauer Neuer Presse című lap hétfői összeállítása szerint, kiemelve, hogy „a burka nem tartozik Németországhoz”. Szerinte nemcsak szükséges, de lehetséges is a teljes körű burkaviselési tilalom. A Németországban bevezetett „tilalmacska” nem megfelelő, más európai országok példáját követve ki kell terjeszteni – hangoztatta a CSU-s politikus.

A szövetségi parlament (Bundestag) közös, CDU/CSU-frakciójának egyik helyettes vezetője fenntartásokkal fogadta a bajor felvetést. Stephan Harbarth a Passauer Neue Pressének azt mondta, hogy a tavasszal bevezetett részleges tilalommal „elmentünk addig a határig, ameddig alkotmányjogilag lehetett”. Kiemelte, hogy szerinte sem tartozik Németországhoz az egész testet elfedő burka vagy az arcot elfedő kendő, a nikáb. Ezek a viseletek „ellentétesek értékeinkkel és az emberről alkotott képünkkel”, de „attól tartok, hogy egy szélesebb körű tilalom nem férne össze az alaptörvénnyel” – mondta a frakcióvezető-helyettes.

A német szabályozás az állami alkalmazottakra vonatkozik. Előírja, hogy munkaidőben és az állami feladatokhoz szorosan kapcsolódó tevékenységek közben tilos eltakarniuk az arcot. Az állampolgárok és az állam kapcsolatának alapvető eleme, hogy az állampolgár lássa az államot képviselő személy arcát, csak így lehet bizalmon alapuló viszonyt megteremteni – indokolták a javaslatot a kormánypártok, a jobbközép CDU/CSU pártszövetség és a szociáldemokrata párt (SPD). Az arc eltakarása csak kivételes, feltétlenül szükséges esetben, például fertőzésveszély elkerülése érdekében vagy biztonsági megfontolásokból engedélyezett. A törvény arról is rendelkezik, hogy mindenki köteles felfedni arcát olyan helyzetekben, ahol ez szükséges a személyazonosság megállapításához, például választáson a szavazat leadásakor vagy közúti ellenőrzésen.

A burkaviselésről a migrációs válság elmélyülése révén élénkült meg a vita Németországban. Megszólalt a Németországi Muzulmánok Központi Tanácsának (ZMD) elnöke, Aiman Mazyek is, aki egy tavalyi nyilatkozatában kiemelte, hogy a „belpolitika elburkaizálódása” nem szerencsés, mert elvonja a figyelmet a valóban fontos ügyektől. Aláhúzta, hogy elenyésző számban viselnek nők Németországban burkát. Mint mondta, bárkivel hajlandó fogadni egy rekesz ayranban – hagyományos török joghurtital –, hogy nem talál egy időben ötnél több burkás nőt a német utcákon és tereken.

A 82 milliós Németországban nagyjából 4-4,5 millió muszlim él, többségük szunnita török. A menekülthullám révén valószínűleg több mint félmillióval nőtt a muszlimok száma az országban.

(MTI)