Az ukrán oktatási törvény vétóját kéri a Kárpátaljai Megyei Tanács

A nemzeti kisebbségek iskolarendszerének létét veszélyeztető új oktatási törvény megvétózására szólították fel a Kárpátaljai Megyei Tanács (megyei közgyűlés) képviselői Ukrajna elnökét, Petro Porosenkót. Ezt a Beregszászi Járási Tanács, valamint a Beregszászi Városi Tanács képviselői még kedden, szeptember 19-én megtették.

A több irányból is érkező politikai nyomás ellenére a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselőinek többsége megszavazta azt a Vidrodzsennya (Újjászületés) nevű ukrán párt kárpátaljai megyei tanácsi frakciója által kezdeményezett beadványt, amelyben többek között arra szólítják fel Ukrajna elnökét, hogy ne írja alá az oktatási törvényt, hanem küldje vissza a parlamentnek újratárgyalásra. Illetve küldje el a Velencei Bizottságnak és az Európai Parlamentnek felülvizsgálatra, hogy megfelel-e az európai normáknak.

A megyei tanács csütörtöki ülésén 38 képviselő támogatta szavazatával az elnöknek címzett beadványt, négyen tartózkodtak, tizenhárman nem vettek részt a szavazásban, egy képviselő pedig ellene szavazott. Az elfogadott dokumentumban a kárpátaljai képviselők nyomatékosan kérik az ország elnökét arra, hogy addig ne írja alá semmiképen a vitatott törvényt, amíg nem kapja meg a választ az említett intézményektől.

Tiltakozott az ukrán szélsőjobb

A tanácsülésre nem engedték be a szélsőjobboldali szervezetek közismert rendzavarókból álló tüntetőit a Nemzeti Policia munkatásai, az esetleges provokációk elkerülése érdekében. Így az esőben mintegy nyolcan tiltakoztak a megyei tanács szerintük ukránellenes beadványa ellen, az épület előtt.

Már megszokott, hogy ha a magyar kisebbség jogköveteléseiről van szó Kárpátalján, azonnal megjelennek a megyében számottevő támogatással nem rendelkező szélsőjobboldali ukrán szervezetek jól ismert képviselői, akik előszeretettel fenyegetik a magyar kisebbséget és igyekeznek hisztériát kelteni velük kapcsolatban az országban. Ez ezúttal sem maradt el, még szeptember 20-án közös nyilatkozatban követelte hat kárpátaljai, ukrán szélsőjobboldali, és vállaltan nacionalista szervezet a megyei tanács képviselőitől, hogy ne szavazzák meg az általuk „magyar- és Moszkva-barát provokációnak” tekintett nyelvtörvénnyel kapcsolatos, Porosenko elnökhöz intézett beadványt.

A nyilatkozatot aláíró szervezetek egyike, a Szoborna Ukrajina (Egységes Ukrajna) nevű ukrán nacionalista mozgalom fiatal aktivistái – összesen nem többen mint tízen – Oreszt Gyiduh magyarellenes akcióiról jól ismert szélsőjobboldali aktivista vezetésével rögtönzött tüntetést szerveztek Magyarország ungvári főkonzulátusa elé még szerdán, erről ugyancsak a magyarellenes cikkekről ismert Zakarpattya Online hírportál számolt be. A konzulátusról senki nem állt szóba a szélsőséges tüntetőkkel, akik a rendőrök megérkezése után hamar távoztak a helyszínről.

Egyre többen kritizálják a törvényt

A Beregszászi Járási Tanács és Beregszász város önkormányzata is rendkívüli ülésre hívta össze képviselőit kedden, ahol mind a két testületben egyhangúlag megszavaztak egy-egy, az államelnöknek címzett beadványt. A kezdeményezést az említett tanácsokban jelen lévő ukrán pártok ukrán képviselői is mindannyian támogatták szavazatukkal. Beadványukban a legmagyarabb kárpátaljai város és a Beregszászi járás képviselő-testületei többek között arról tájékoztatják Petro Porosenkót, hogy a Beregszászi járásban közel 80 százalék (41 ezer fő) a magyar nemzetiségű lakosok aránya, területén 30 magyar óvoda és 32 magyar tannyelvű iskola működik. Beregszász lakosságának még mindíg közel 50 százaléka magyar ajkú, s ennek megfelelően 9 iskolájuk közül 6 magyar tannyelvű, amelyekben 1600 diákot 120 pedagógus oktat magyar nyelven. Az elnöknek eljutatott dokumentumban a képviselők emlékeztetik az államfőt arra is, hogy az ukrán alkotmányt, törvényeket, nemzetközi egyezményeket és kétoldalú megállapodásokat sértő oktatási törvény hatályba lépése esetén ellehetetleníti a magyar tannyelvű alap- és középiskolai oktatást. Ezért a Beregszászi járás lakói arra kérik az elnököt, hogy alkotmányos felhatalmazásával élve vétózza meg a jogszabályt.

Közben a száz kárpátaljai magyar iskola ugyancsak levelekkel bombázza Porosenko elnököt. Ők a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség felhívására, a tantestület tagjainak és a gyerekek szüleinek aláírásával nyomatékosított leveleikben ugyancsak az oktatási törvény megvétózását kérik az elnöktől.

Az ukrán médiában is egyre gyakoribb az olyan vélemény, amely elítéli az Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásainak ellentmondó törvényt. Például Dimitrij Tkacs korábbi budapesti ukrán nagykövet hívta fel a figyelmet a magyar-ukrán alapszerződésben foglaltakra, amelyet ezzel Ukrajna egyoldalúan felrúgna, vagy legutóbb a „112-es csatorna” nevű ukrán televízióban Mihajlo Papijev, az „Ellenzéki Blokk” (Opozicijnij Blok) nevű párt parlamenti képviselője, Csernovci megye korábbi kormányzója próbálta elmagyarázni az ukrán közvéleménynek, hogy az ország alkotmánya és a ratifikált nemzetközi szerződések nem az anyanyelv oktatásának a jogát, hanem az anyanyelven történő oktatáshoz való jogot garantálja az országban kompakt közösségekben élő, őshonos nemzeti kisebbségek számára. 

A románok is tiltakoznak

Nem mellékesen a magyar mellett a román diplomácia is igyekszik nyomást gyakorolni az ukránokra az oktatási törvény ügyében, Teodor Meleşcanu román külügyminiszter például közleményben tudatta, hogy az ENSZ-közgyűlésén találkozott Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszterrel, akinek „aggodalmát fejezte ki az Ukrajnában található, román tannyelvű iskolák miatt, az új ukrán oktatási törvény kapcsán”.

Közben az ukrán sajtóban előszeretettel hivatkoznak Miroslav Mojzita ungvári szlovák főkonzulra, aki az egyik kárpátaljai ukrán hírportálnak kijelentette, teljes mértékben egyetért az elfogadott ukrán oktatási törvénynek az oktatás nyelvére vonatkozó rendelkezéseivel. Mint mondta, az ő személyes álláspontja a törvényt illetőn – amely szerinte egyben Szlovákia álláspontja is – az, hogy itt Ukrajna belügyéről és azon jogáról van szó, hogy megóvja és népszerűsítse saját nyelvét a saját államában. Hozzátette, a jogszabály egyáltalán nem sérti az Ukrajna területén élő szlovákok érdekeit. Egyúttal jelezte, Szlovákia nem vesz részt Ukrajnával vívott szócsatákban vagy egyéb konfliktusokban.

A kárpátaljai magyar szervezetek mindezek fényében bíznak abban, hogy a New Yorkból, az ENSZ-közgyűléséről hazatérő Petro Porosenko visszaküldi a parlamentnek átdolgozásra a vitatott oktatási törvényt. Ellenkező esetben tömegdemonstrációk szervezését fontolgatják.