Hány szír migránst lehetne hazaküldeni Európából? Mutatjuk!
Miközben a kormányok óvatosságra intenek, Európa-szerte egyre többen vetik fel, hogy itt az ideje az Aszad-rezsim elől elmenekült szíriaiaknak visszatérni az országukba.
Egyenesen az 1552-es törökök elleni egri viadallal vont párhuzamot Simicskó István a hevesi megyeszékhely migránsfórumán. A honvédelmi miniszter azt is mondta: hiába tesz meg mindent a kormány, Magyarországon is bármikor lehet terrortámadás. Nyitrai Zsolt, a körzet országgyűlési képviselője pedig arra utalgatott, hogy ha lesz kvóta, akkor országon belül is el kell valahogy osztani a migránsokat, és ahol legkisebb lesz az elutasítást, nyilván ott várják őket leginkább.
Magyarországon is bármikor bekövetkezhet terrortámadás annak ellenére, hogy a kormány mindent megtesz ennek elkerülése érdekében, ezért is bír sorsdöntő jelentőséggel az október 2-i népszavazás – jelentette ki a honvédelmi miniszter csütörtökön Egerben, sajtótájékoztatón.
Simicskó István kifejtette: Európában már vannak olyan városok, ahol a bevándorlók aránya meghaladja az ötven százalékot, az elmúlt egy-másfél év pedig egyértelműen bebizonyította, hogy a migránsáradat, a bevándorlás összefüggésben van a terrorizmussal, hiszen Európa-szerte jelentősen nőtt a terrorfenyegetettség, a terrorveszély.
Az 1552-es egri diadallal párhuzamot vonva a miniszter felidézte: az egriek az akkori világ legerősebb hadseregével rendelkező oszmán birodalom katonáival szemben álltak hősiesen helyt, miközben a korabeli Európa, miként most is, megosztott volt. Azt mondta, látható, hogy a keresztény értékek korántsem kellő hangsúllyal jelennek meg. Az Európai Unió alapokmányában még utalás sem szerepel a kereszténységre, noha Európa az egyetlen kontinens, amely a kereszténységnek köszönheti a létezését, történelmét. Hozzátette: az európai lakosság mindössze kilenc százaléka vallja magát hívő keresztény embernek, miközben a tömegesen érkező migránsok nagyon erős, más hittel rendelkeznek.
Szavai szerint ez azt jelenti, hogy az európai politikusoknak, vezetőknek tanulniuk kell a történelmi hibákból, és egyfajta egységes álláspontra kell törekedniük. Látni kell a tömeges migráció veszélyeit, a megoldást pedig nem a betelepítési kvóta jelenti.
Simicskó István kitért arra: Martin Schulz európai parlamenti elnök minapi nyilatkozatából az is kiderült, hogy a kvótarendszer nemcsak a már az Európai Unióban tartózkodó mintegy másfél millió migráns szétosztására vonatkozna, hanem „felülről nyitott” szisztémaként meghívóként szolgálna a többi afrikai, ázsiai bevándorolni szándékozó számára, végeláthatatlan folyamatot indítva ezzel.
A miniszter arról is beszélt, hogy a hideg idő beálltával a földközi-tengeri embercsempész-útvonalak visszaszorulnak, és a súlypont a nyugat-balkáni folyosóra helyeződik, így Magyarország déli határain is fokozódni fog a nyomás.
A kormány éppen ezért a határ megvédésén túl a kiváltó okok kezelésében is részt vesz, egyben azt javasolja az EU vezetőinek, hogy a hangsúlyt a válsággócokban jelentkező problémák megoldására helyezzék.
Nyitrai Zsolt, a Fidesz Heves megyei elnöke, az egri térség országgyűlési képviselője egyebek mellett arról beszélt, hogy Magyarország több mint 3200 települése közül 2200-ban a képviselő-testületek határozatban nyilvánították ki, hogy nem kérnek a brüsszeli „kényszerbetelepítési” csomagból, a migránsokból. „Ismerünk azonban olyan baloldali vezetésű nagyvárosokat, ahol a településvezető azt mondta, tárt karokkal várják a migránsokat” – tette hozzá.
Amennyiben megvalósul a brüsszeli „kényszerbetelepítési” csomag, akkor a magyarországi kvótát el kell osztani. „Ahol az október 2-i népszavazáson legkisebb volt az elutasítás, gondolom, ott várják leginkább a menekülteket, felvállalva annak biztonsági, kulturális és pénzügyi kockázatait” – mondta a fideszes politikus.
(MTI)