„Úgy voltam vele, hogy ebben már nem veszek részt” – német elitklubban tálalt ki Balog Zoltán

Önkritikus mondatok is elhagyták Balog Zoltán száját egy német liberális elitklubban hétfő késő este – értesült a Mandiner.

A humántárcát vezető miniszter németországi találkozóinak záróakkordjaként a frankfurti Hayek Clubban tartott egyórás beszédet Magyarország és Európa viszonyáról, főként persze a migránskrízisről, amelynek magyar kezelését a német politika ellenszenvvel vizsgálja tavaly nyár, a magyar határkerítés építése óta.

Balog a témával kapcsolatban kifejtette: a „szörnyű, buta” kerítés építésekor úgy volt vele, hogy lelkészként és miniszterként sem tud részt venni ebben. A tavalyi bevándorlós kormányplakát-kampánnyal kapcsolatban hasonlóan kritikus hangot ütött meg a közel százfős hallgatóság előtt.

A kancellárok „emberi minősége”

„Ezek az emberek áldozatok, ezt le kell szögezni. Én is odamentem, osztottam ételt, hogy megnyugtassam a lelkiismeretemet; de közben ezt el kell választani az állam feladataitól: a jog, a biztonság, a rend garantálásától. A kampányunkkal mindenesetre összemostuk a két szintet. Amikor azt írtuk plakátokra, hogy »Nem veheted el a magyarok munkáját!«. Így, tegeződve. Magyar nyelven. Azt hiszem, nem tettünk kellő különbséget a szükséget szenvedő ember, az áldozat és az áradat, a folyamat között. Utóbbit meg kell akadályozni a magyar határon, az európai határokon, azt viszont, hogy hús-vér embereket utáljanak, nem engedhetjük meg magunknak.”

A miniszter kijelentette: noha a kerítésállítást éjszakákon át vitatták akkor, ma már úgy látja, azzal Magyarország ugyanazokat az értékeket védi, amelyeket annak idején a határnyitással: a szabadságot. A főként a politikai, gazdasági, tudományos és médiaelitből álló Hayek Club tagsága ezt a kijelentést nagy tapssal jutalmazta.

Balog felhívta a figyelmet a német és az osztrák politika felelősségére is. „Az önök kancellárja és a bécsi... A kettőt mondjuk nem lehet összehasonlítani. Emberi minőség szempontjából nagy a különbség. Merkel kancellár javára. Minket mindenesetre jogsértésre hívtak fel mindketten. A schengeni szabályok értelmében nem fogadhattuk be ezeket az embereket. Biztonságos harmadik országból érkeztek.”

A miniszter utalt arra is, hogy Görögország 2009 óta nem teljesítette határvédelmi és menekültügyi feladatait, s közölte azt is, hogy a migránshullám „nem volt spontán”. „Nem csak a magyar titkosszolgálat tudja ezt, tudják Brüsszelben és Berlinben is: Katar és Szaúd-Arábia 15 ezer dollárt ad a menekültek kezébe, hogy elinduljanak Európa felé. Az embercsempészek megszervezik az utat. Évi hatvan milliárd dolláros üzlet ez. Az embercsempészet ma jobb üzlet mint a drog.”

Nem a török vízumra 

A miniszter rámutatott: egy felmérés szerint 35 millió potenciális menekülttel kell számolni, az osztrák titkosszolgálat szerint pedig csak Afganisztánból havi nyolcvanezer ember indulhat útnak, míg Törökországban 1 millió vár arra, hogy elinduljon. „Nincs európai megoldás. Világszintű megoldás van. Amerikával, az arab államokkal együtt. Amíg viszont ilyen nincs, addig ideiglenes nemzeti intézkedések vannak. Másképp nem megy.”

Balog - miközben a nyugat-európai integráció sikertelenségére is felhívta a figyelmet - hangsúlyozta, hogy Magyarország nyitott ország akar maradni, s nincs szó magyar iszlámellenességről. Azok számára, akik legálisan jönnek, tanulmányi ösztöndíjat biztosít a magyar állam – fogalmazott, hozzátéve, hogy ma háromezer iszlám országból származó fiatalnak állják a költségeit, tíz éven belül pedig ez a szám 20 ezerre nőne a kormány tervei szerint. Azokra a kritikákra, amelyek szerint a magyar migránspolitika embertelen, Balog – utalva a magyar és a német hozzáállás közötti különbségre is – feltette a kérdést: „Mi a humánusabb? Azonnal visszafordítani az érkezőt, vagy beengedni és egy-két-három év múlva kitoloncolni?”

A humántárca vezetője szerint a menekültek helyett annak a 6-8 millió, Európában élő romának a munkaerőpiacra jutását kellene megoldani, akik közül sokan ma is a harmadik világ szintjén élnek, s csak harmad annyian dolgoznak, mint az EU-átlag. Balog a Világbank 2003-mas tanulmányára utalt, amely szerint ha a romák foglalkoztatottsága elérné az átlagot, az plusz 2 százalék növekedést jelentene. A migránskrízis viszont - elmondása szerint - megakasztotta ezt a folyamatot Brüsszelben.

Balog Zoltán hangsúlyozta: Magyarország nem támogatja, hogy EU-vízumot kapjanak a törökök, előbb ugyanis Ukrajnának kellene vízumot adni, „de még Oroszország, amely számunkra nem Putyin, hanem Dosztojevszkij Oroszországa, is közelebb van hozzánk, mint Törökország”. A miniszter kijelentette: százezer ember érkezett eddig Magyarországra Ukrajnából, akik ugyan nem kértek menekültstátuszt, de Magyarország befogadta őket, ráadásul Kárpátalján az iskolai és egészségügyi ellátást is Magyarország fedezi, ahol az ukrán állam erre képtelen.

Elveszett a kétharmad. „Nem baj.”

A humánminiszter hosszan beszélt a magyar rendszerváltás félresiklásáról, megemlítve a hallgatóságnak „az önök által olyannyira tisztelt Horn Gyula” pufajkás múltját, valamint a Fidesz-kormány gazdasági-társadalmi sikereit is – utóbbiakkal magyarázva, hogy míg Németországban a médiatörvényen szörnyülködtek, 2014-ben újra kétharmaddal választotta meg a Fideszt a magyar nép.

„A kétharmad azóta időközi választáson elveszett. Nem bánom. Ebből is látszik legalább, hogy működik a magyar demokrácia. A mi pártunkat is le lehet váltani” – fogalmazott Balog Zoltán. Vázolta azt is, hogy a volt keleti blokk országaiban a szuverenitás kérdése egészen másképp fest, mint Nyugat-Európában. „Magyarország az elmúlt ötszáz évben harminc évig volt szuverén állam.” A miniszter végül arra kérte a hallgatóságot, hogy igyekezzenek megérteni Kelet-Európa helyzetét, s az abból logikusan következő válaszokat, egyúttal ígéretet is tett: ő a nyugati szempontokat igyekszik érthetővé tenni Magyarországon.