A fenti példához képest
sokkal kilátástalanabb a helyzet, ha nem természeti tények, hanem emberek által létrehozott konstrukciók, fogalmak ellenőrzését tűzi ki célul egy tényellenről.
Az emberi konstrukciók ugyanis nem olyan zártak, lehatárolhatóak, mint egy természeti jelenség. Ezek tartalma korról korra változik, többféleképen lehet értelmezni őket, s még csak azt sem lehet feltétlenül mondani, hogy egyik értelmezés szükségképpen érvénytelenít egy másikat. Itt ellenőrzésnek nem igazán van helye, ha valaki körültekintően akar eljárni, akkor esetleg összemérheti az egyes magyarázatok meggyőzőerejét, kimutathatja, miként alakult a fogalom a maga történetiségében stb., ezzel adva átfogó és megalapozott képet egy bonyolult kérdésről.
Éppen ellenkezőleg jártak el 444 tényellenőrei, a Lakmusz blog szerzői, amikor kijelentették, hogy a CPAC-en tartott beszédében a magyar kormányfő „engedményeket tett” a történelemi tényeknek, hiszen a nemzetek csak a 19. században jöttek létre. Ahogyan ők fogalmaztak, a nemzet fogalma „a hosszú 19. század terméke”.
Mindezen megállapítás csak akkor igaz, ha minden tekintetben és szigorúan lehatároltan (kvázi dologiasítva azt, ami nem dolog) azt értjük a nemzet fogalmán, amit mi ma értünk alatta. De vajon komolyan gondolhatjuk-e, hogy amikor a nemzet eszméje megjelent, annak semmilyen előzménye ne lett volna? Ez természetesen lehetetlen, hiszen minden emberi konstrukció, úgy a nemzet eszméje is illeszkedik az adott korhoz, jelentéstartalma folyamatosan változik.