Olasz lap: Az európai identitás volt Moszkva valódi célpontja az 1956-os Budapesten

Az Il Foglio olasz napilap azt írja: „keserű igazságok közé tartozik, amelyekre Vlagyimir Putyin, orosz elnök Ukrajna elleni agressziója emlékeztet bennünket, hogy

A lap Milan Kundera írót idézi, pontosabban a témáról a francia Le Débat folyóiratban 1983-ban megjelent esszéjét, amelyet most az Adelphi az „A rab Nyugat” című kötetben adott ki. Kundera azzal a tragikus üzenettel kezdi, amelyet a magyar sajtóügynökség igazgatója küldött a világnak az 1956-os felkelés közepette: „meghalunk Magyarországért és Európáért”. Mint a lap írja: az üzenet nem azt feltételezte, hogy Budapest az utolsó védett terület volt a nyugatellenes, szovjet invázióban, hanem inkább azt, hogy

Európa itt a Nyugat szinonimája, és meghatározza a római kereszténységben gyökerező történelmet, amelyen a magyarok osztoznak a lengyelekkel és a csehekkel. 1945 után Közép-Európa nyugati része, amelynek a modern kultúra nagy részét
köszönhetjük, politikailag keletre tolódott. Kundera szerint az '56-os lázadások, a '68-as prágai tavasz és a lengyel ellenzéki mozgalmak, amelyek a '80-as évek győzelméig többször is újra fellángoltak, elképzelhetetlenek lettek volna Oroszországban vagy akár Bulgáriában, az olyan országokban, ahol az ortodox hagyomány uralkodik.

Nehezen érthető jelenség azok számára, akik olyan társadalomban élnek, ahol a politikai és a kulturális szint generációk óta elkülönül egymástól; mint ahogy az elmúlt hónapokban igazoltan is nehezen érthetjük meg a Kundera által ábrázolt népek rendkívüli érzékenységét „az orosz hatalom veszélyére”. Megfeledkezve arról, hogy ez a miniatűr Európa „a
sokféleség maximumát képviseli a legkisebb térben”.

különösen most, hogy egész Európa fokozatosan, de egyre inkább hasonlít kis központi nemzeteihez – olvasható a lapban. 

Nyitókép: Mandiner Archív