Megérti a magyarok Trianon-fájdalmát a szlovák konzervatív lap

Hogyan érhet véget az ukrajnai háború? – teszi fel Christian Heitmann a szlovák Postoj.sk portálon a manapság sokak által – így lapunk szakértő szerzője által is – feltett kérdést.

A konzervatív értékrendű portálnak tartott Postoj szerzője hosszú cikkben fejti ki e kérdésre adott válaszát. Végső soron négy kimenetelét látja a háborúnak: egyrészt Oroszország totális győzelmét, Délkelet-Ukrajna oroszok általi elfoglalását és annak elfogadtatását, valamint egy Moszkva-barát kijevi kormány hatalomra jutását. Heitmann szerint ez a legkevésbé valószínű forgatókönyv.

A második szcenárió szerint Ukrajna arat totális győzelmet, visszaállítva 2014-es határait, az oroszokat jóvátételre kötelezve, a háborús bűnösöket elítélve, valamint az EU- és NATO-tagság lehetőségét biztosítva Ukrajnának. A szerző szerint ugyanakkor ez sem túl realista szcenárió.

A harmadik kimenetel szerint

ami lehet, hogy kicsit az oroszoknak, de az is lehet, hogy az ukránoknak kedvez. Végső soron a két fél talán meg tudna állapodni új határvonalakban és más politikai kérdésekben.

A negyedik eshetőség, hogy végleges béke helyett csak tűzszünetre kerül sor, talán születik egy harmadik minszki megállapodás. Ez nem oldana meg semmit a fennálló problémákból, de befagyasztaná a konfliktust az új ütközővonalak mentén. Ez a megoldás Oroszországnak kedvezne leginkább, hiszen időt nyerne a visszaerősödésre, és megőrizné eddigi nyereségeit is. Ukrajna viszont nem mondana le a korábbi területeiről. A Postoj szerzője szerint

– főleg a Kreml érdekeinek megfelelően.

Heitmann ezután több történelmi példa mellett Szlovákia sorsát is megvizsgálja cikkében. „Szlovákia relatíve kicsi és relatíve fiatal ország” –  ismeri el a szerző. Megjegyzi: Szlovákia minden szomszédjánál kisebb, és övé a legrövidebb államjogi történelem is. Így az az orosz elv, hogy a nagyobb hatalmak diktálhatnak a kisebbeknek, hogy mit tehetnek vagy nem tehetnek – vagy hogy egyáltalán létezhetnek-e –, kényelmetlen lehet Franciaországnak, ámde Szlovákiának egyenesen a létét fenyegető veszély.

A Postoj szerzője itt tér ki Trianonra. Kifejti: szerinte „nem túlzás, hogy Trianonban Csehszlovákia, a szlovákok a maximalista követeléseiket tudták keresztülvinni”. Elismeri: nem csak az etnikai elv érvényesült, hanem gazdasági és infrastrukturális érdekek is érvényesültek, például a vasútvonalak birtoklása.

– ismeri el a szlovák lap szerzője.

Heitmann hozzáteszi: a nemzetközi rend bármilyen revíziója esetén nehéz elképzelni, hogy Szlovákia a nyertesek között legyen - éppen ellenkezőleg, azt lehet könnyen elképzelni, hogy Szlovákia veszítene a nemzetközi rend összeomlásával.

A szerző úgy látja: ezért van az, hogy Szlovákia azon kevés NATO- és EU-tagállam közé tartozik, amely máig nem ismerte el Koszovó függetlenségét – mely ügy Heitmann szerint legitimebb volt, mint a Krím népszavazása.

Heitmann szerint a szlovák külpolitika stratégiai parancsa az kell, hogy legyen, hogy Ukrajnát a nemzetközileg elismert, 2014-es határai között kell helyreállítani. Hogy Ukrajna konkrétan hogyan tudná hatalma alá vonni a Krímet, hogy milyen autonómiát biztosítanának, az viszont nem a szlovák külpolitika érdekköre.

– szögezi le cikkében a szerző.

Nyitókép: a lerombolt Mária Valéria-híd Esztergom és Párkány között 1960-ban (fotó: Fortepan; adományozó: Nagy Gyula)