Lopott német repülőgépen menekült Wallenberg magyar segítője

„1944. július 10. SOOS.” Raoul Wallenberg naptárának bejegyzése arról tanúskodik, hogy a svéd diplomata legelső útjainak egyike, mindjárt Budapestre érkezésének másnapján, Soos Gézához vezetett. Látszólag egy átlagos külügyminisztériumi osztályvezetővel, a feleségével negyedik gyermeküket váró, elkötelezett református ifjúsági vezetővel találkozott. De Wallenberg valójában az egyik legfontosabb hazai ellenállási szervezet, a Magyar Függetlenségi Mozgalom (MFM) egyik kulcsfigurájával, a zsidómentő akciók meghatározó személyiségével vette fel a kapcsolatot.De ki volt Soos Géza?

Üldözött zsidó emberek Budapesten, 1944-ben. Fotó: Fortepan

1912. október 13-án született Budapesten, alsó középosztálybeli, félig evangélikus, félig református család sarjaként. Még gimnazista korában kapcsolódott be a kor egyik legnagyobb hatású református ifjúsági egyesülete, a Soli Deo Gloria Diákszövetség (SDG) munkájába, amely mindvégig meghatározó szerepet játszott az életében. Aztán 1935-ben diplomát szerzett a budapesti tudományegyetem jogi karán. A háború kitörését követően az SDG Kálvin téri központjában lengyelek, fővárosi diákszállójában pedig holland katonatisztek találtak menedéket. Soos Géza 1939-ben Teleki Pál miniszterelnöki titkára lett, Teleki halála után a Külügyminisztériumba került, ahol többek között menekültügyi megbízott lett. Emellett részt vett a háborúból való kilépés előkészítésére létrejött titkos Kiugrási Iroda munkájában.

A német megszállást követően Soos kiemelkedő szerepet vállalt a politikai ellenállás és az üldözöttek mentésének megszervezésében. Az egyházi egyesületek zsidómentő tevékenységét a háború után így foglalta össze: „Táboraiban annyi üldözöttet rejtett el az SDG, amennyit csak a hely megengedett. (…) Magánszemélyek, lelkipásztorok, állami alkalmazottak, titkos nyomdák ezerszámra gyártották a hamis keresztleveleket.” Tevékenységének egyik legnagyobb horderejű akciója

1944 áprilisának végén titkos csatornákon keresztül kapta meg az auschwitzi koncentrációs táborból megszökött két rab – Rudolf Vrba és Alfred Wetzler – hiteles beszámolóját a haláltáborban fogva tartottak tömeges legyilkolásáról. Soos gondoskodott róla, hogy a magyarra fordított jegyzőkönyvet titokban eljuttassák a keresztény egyházak és a zsidó szervezetek vezetőihez, valamint a kormányzóhoz is.

Soos Géza és a felesége. Fotó: Magyar Hősök kötet

Majd következett 1944 júliusa, amikor is Raoul Wallenberg Magyarországra érkezett. Soos kezdettől fogva a svéd diplomata egyik legfontosabb segítője lett az embermentésben. Folyamatos életveszélyben volt.

rejtekhelyét naponta kellett változtatnia. Családjával is megszakított minden kapcsolatot, így csak a háború után értesült édesanyja és egyik kislánya haláláról, illetve ekkor láthatta először az ostrom idején született gyermekét. A nyilaspuccsot követően a Magyar Függetlenségi Mozgalom elhatározta, hogy Soost egy titkos tárgyalódelegáció élén Nyugatra küldi, hogy tájékoztassa a szövetséges erőket a magyar ellenállás együttműködési készségéről, embermentő tevékenységéről, hogy minél kedvezőbb fegyvernyugvási feltételeket érjenek el, beleértve Budapest ostromának elkerülését is. Az előkészületek rendkívüli titoktartás mellett, többek között Bethlen István egykori miniszterelnök és Wallenberg tudtával folytak. Soos kémregénybe illő, életveszélyes úton, egy német felségjelű repülőgépet ellopva érkezett 1944. december 9-én társaival az olaszországi Bari városának amerikai támaszpontjára, ahol az angol, illetve az amerikai hírszerző szolgálat őrizetébe kerültek.

1945. május elejéig az amerikai titkosszolgálat foglya volt. Soos még ugyanazon év szeptemberében áttelepedett Genfbe. Felesége gyermekeikkel együtt Svájcba ment, miközben ő 1946 januárjában visszatért Magyarországra, hogy felvegye a szolgálatot a Külügyminisztériumban, de néhány hónap múlva

1946 májusában többek között egy, az életéért Soos Gézának hálás politikai nyomozó segítségével kalandos úton, vöröskeresztes csomagok közé bújva hagyta el véglegesen az országot. Az emigrációban elvégezte a teológia szakot. Tanulmányaival párhuzamosan megbízást kapott a közép- és kelet-európai menekültek lelki gondozására. 1951 őszén családjával együtt az Egyesült Államokba költözött.

1953. szeptember 5-én autóbalesetben hunyt el egy pennsylvaniai kisváros, McConnellsburg közelében. A nyilasok és a nácik üldözését túlélte, a kommunisták elől is sikeresen elmenekült, a sors azonban 40 éves korában mégis elvette az életét…

Nyugodj békében, Soos Géza!

*A Nemzet Emlékezet Bizottsága, a Mathias Corvinus Collegium és a Mandiner gondozásában megjelent Magyar hősök kötetben további olyan kivételes emberek élettörténetéről olvashat, akik akár az életüket is kockára tették honfitársaikért, hazájukért.