Papíron van pedagógus-utánpótlása a magyar óvodáknak és iskoláknak, ám a végzősöket nagyon nehéz megtartani a pályán, nemsokára pedig tanárnyugdíjazási hullám fogja csökkenteni a tanerői létszámot. A pedagógushiány földrajzilag, szakterületileg és okozatilag is összetett jelenség – egy tapasztalt szakértővel beszélgettünk a problémahalmaz összetevőiről.
Lépten-nyomon azt hallani, hogy nagy a pedagógushiány az országban. A helyzetkép nem egységes, ugyanakkor nem is megnyugtató.
Magyarországon több mint 170 ezer pedagógus (óvodapedagógus, tanító, tanár) dolgozik a köznevelésben, a KSH térképei szerint pedig az egy gyermekre jutó tanárszám tekintetében hazánk jól áll.
Az egy pedagógusra jutó gyermekek arányszáma, amiben az ország elég jól áll, Pest megyében és Győr-Moson-Sopronban a legjobb, ahol ez tíz fő körül mozog, a legkevésbé jó pedig a Nyugat- és Dél-Dunántúlon, ahol kilenc alá csökken. Ez nem nagy különbség, ám nem nem tükrözi a problémákat.
A 170 ezer pedagógusnak ugyanis több mint az egyharmada nyugdíjba megy nyolc éven belül. Igaz, hogy elvben elegen vannak a tanárképzésben ahhoz, hogy ezt a kiesést pótolják,
az alacsony kezdőfizetés, az összetett, nehéz munka és egyéb okok miatt.
Tanárhiány: hol hiányzik és ki?
Nem arról van szó, hogy ne lenne elég diplomás, szakképzett pedagógus az országban. A kiadott diplomák száma bőven felette lenne a szükségesnek, csak rengeteg a pályaelhagyó – erről Gyenes Viktor, egy dunántúli iskola igazgatója, megbízott egyetemi és főiskolai előadó beszél a Mandinernek. Gyenes kiveszi a részét a tanárok továbbképzéséből is, így sok mindent lát az országban.
Nagyon érdekes a tanárhiány területi eloszlása: a kistelepüléseken egész stabil a tanári állomány, mivel a tanárok nehezen mozdulnak. Nem akarnak költözni, másik intézménybe kerülni. A ksitelepüléseken tehát kisebb a fluktuáció, mint a városokban.
bár például a képzési központokban, így Szegeden azért nehéz elhelyezkedni, mert a legjobbak egyetemről rögtön a köznevelésbe kerülnek. Nagyon nehéz elhelyezkedni frissen végzett tanárként Hajdú-Biharban, ami Gyenes szerint telített. A csökkenő népességszámú régiókban sincs tanárhiány, mint Békés. Veszprém, Győr-Moson-Sopron és Pest megyében viszont szakemberhiány van.
Az sem mindegy, hogy hol milyen szakos tanárból van hiány: matematika tanárok tekintetében például Budapest áll a legrosszabbul – mondja az igazgató. A 2019-es, nagy nyári álláskeresési időszakban elmondása szerint a közigállás.hu oldalon 130 matektanári állás volt hirdetve a főváros állami iskoláiban, s ebben nincsenek benne a magán- és egyházi iskolák. Óvodapedagógusból akkor nyolcszázat kerestek országosan, akárcsak tanítót.
mint a kémia, a fizika, a biológia; általános iskolában pedig a technika és a matematika.
Arra viszont soha senki nem gondolt volna, hogy egyszer tanítóhiány lesz az országban, pedig mostanra ez a helyzet – teszi hozzá Gyenes Viktor.
Megélhetési gondok
A tanárok 30-35 százaléka tíz éven belül nyugdíjba vonul, amire rásegít, hogy a nők negyven év munkaviszony után nyugdíjba mehetnek. A pedagógus korfán az első életkori szakasz, amikor jelentős számú pedagógus megjelenik, az a 35 felettiek kategóriája. A pályakezdő és a 35 közöttibe 1-2 százalék tartozik. Magyarul, megintcsak:
A tanári pálya elnőiesedésének oka az, hogy a bérek évtizedekig alatta voltak a termelési és szolgáltatási szektor béreinek, így a családfenntartó férfiak jobban fizető állás után néztek. Az elnőiesedésre emellett rásegített az is, hogy a gyermekvállalás miatt az édesanyák számára vonzó a tanári pálya nyári szünete. Mára az óvodákban szinte kizárólag nők dolgoznak, s a tanítók között is csak 1-2 százalék a férfi. Az általános iskolai tanárok 80-90 százaléka nő; a gimnáziumi tanárok összetétele vegyes, de ott is több a nő, viszont a szakképzésekben ez az arány szakmafüggő: a nehézipari képzésekben több a férfi, a könnyűipariakban több a női oktató.
Hiába viszonylag stabilak a kistelepülések tanári karai, Gyenes szerint a vidéki tanárhiány is nőni fog a közelgő nyugdíjazási hullámmal, mivel nem nagyon fog a nyugdíjba menő tanárok helyére érkezni senki. Miért? Régen a tanárok igényt tarthattak önkormányzati bérlakásra, így olcsón tudták biztosítani a megélhetést. Viszont miután 2013-ban megalapították a KLIK-et, az önkormányzatok eladták a tanári bérlakásokat piaci áron, mondván, oldja meg a KLIK a tanárkérdést. Így a régiós központokból
mivel ilyen kondíciókkal már nem vonzó a kisvárosokban, falvakban kezdő pedagógusnak lenni.
Persze azóta már a nagyvárosokban sem: a nettó kezdőbér most, emelés után 140 ezer forint, miközben Budapesten vagy Győrben egy szoba bérlése 60 ezer plusz rezsinél, egy lakásé pedig 120 ezer forint plusz rezsinél kezdődik.
Nagy gond tehát a lakhatás és a pályakezdő bér. S ahogy az iskolák fenntartása kikerült az önkormányzatok kezéből, többnyire megszűnt a kafateria is. Régen volt tanév végén némi jutalom, volt könyvpénz, ruhapénz; ma többnyire nincs. Az ipar, a termelőágazat, a szolgáltatói szektor pedig nagyon nagy elszívó hatást gyakorol.
Miért nem mennek tanárnak a tanárok?
Annak ellenére tehát, hogy az egyetemekről elégséges számú diplomás pedagógus kerül ki, mégsem lesz elég kezdő tanár az iskolákban, azoknak pedig, akik belefognak, egy jó része már pár hónap után, az első tanév végére pedig egyharmaduk elhagyja a pályát – mutat rá Gyenes Viktor, hozzátéve: ennek nem csak az egyébként jótékony hatású emelések ellenére még mindig alacsony kezdőbér az oka, hanem az is, hogy
A kormányzati jóakarat megvan Gyenes szerint, aki megemlíti például a Klebelserg-öszöndíjat: aki ezt megkapja egyetemistaként, annak vállalnia kell, hogy végzés után állami fenntartású intézményben helyezkedik el. De ha van egyházi vagy magánfenntartású intézmény, ami kivásárolja az illető hallgatót, azaz kifizeti az államnak az ösztöndíját, akkor mehet oda is. Eddig – jegyzi meg Gyenes Viktor – ez sem igazán segített a pályaelhagyáson.
Nem csak a pénzen múlik
A szakértő hozzáteszi: a társadalom alapja a család, viszont sok baj van a magyar családokban, amelyek szétestek. Az oktatással mindenki kapcsolatba kerül, hiszen tankötelezettség van. Egyre több a tanulási problémával, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő gyermek, s ugyan már tanítanak gyógypedagógiai alapismereteket a tanároknak, de az mégis egy külön szakma. A diákok jobban ismerik a jogaikat, mint a kötelességeiket, és rettentő sok az iskolai konfliktus. Érthető, hogy sokan ezt nem vállalják, és inkább más, lelkileg nyugisabb, kevésbé stresszes területen helyezkednek el.
Gyenes megjegyzi:
az ilyesfajta településeken. Vele például megesett korábban, hogy egy, a börtönből frissen szabadult apuka üvöltve közölte vele, hogy megveri, mert őt nem érdekli, ha két évre vissza kell mennie a börtönbe.
Mindeközben pedig azt, akinek van végzettsége, azonnal belökik tanítani, mert a tanárhány miatt nem nagyon tudnak mérlegelni az iskolák – jegyzi meg az igazgató. Ezen a pedagógus életpálya-modell sem változtatott, amiben 2-4 letanított év után gyakornoki vizsgát kell tenni, mivel ha megbukik valaki, nincs szankció, kötelező vele új szerződést kötni, és meg lehet próbálnia újra vizsgázni – hat év után pedig vizsga nélkül át kell sorolni őt a magasabb fizetéssel járó Ped1-es kategóriába. Vannak motivációs elemek a rendszerben, de szankciók nem nagyon.
Nehéz megoldást találni
Mindenki azt hitte, hogy a tankerületek orvosolni fogják a területi munkaerőhiány problémáját, magyarán segítenek, hogy egymásra találjon a kereslet és a kínálat. Ez valamennyire működik, de Gyenes személyesen tud olyan esetről, hogy pedaógushiány idején a tankerület nem reagált a beérkező életrajzra, és nem küldte tovább azon saját intézményeinek, ahol tanerő-hiány volt. Nyilatkozónk szerint a helyi KLIK-eknek profi hr-esekre lenne szüksége.
A pedagógushiányt okozó problémahalmaz megoldása tehát nem könnyű feladat: a kezdők bérének még jelentősebb emelése erős motiváció lenne a pályán maradáshoz, de ez bérfeszültséggel járna, és kérdés, honnan teremtenék elő a szükséges forrásokat. Emellett
s ez minőségnövekedéshez ugyan hozzájárulna, ám a hiány megoldásához kevésbé – mutat rá Gyenes, hangsúlyozva: a magyar tanárok átlagosan szakmailag magasan felette vannak nyugat-európai társaiknak; nálunk például igen gyakori akár a négy-öt diplomás tanár is, ami tőlünk nyugatra nagyon ritka.
Az állam nagyvonalúan önti a pénzt a közoktatásba, ám az mégsem elég hatékony Gyenes szerint; s míg ugyan a logisztikán és a pénzügyeken tud az állam javítani, addig a tanári pálya vázolt stresszfaktorát, ami az egyik legfontosabb oka a pályaelhagyásnak, szinte lehetetlen állami eszközökkel csökkenteni.
Fotók: MTI
Ébredj velünk, vagy kezdd a heted egy kis laza csevegéssel! Hétfőn ismét érkezik a Vekker a Mandiner reggeli élő műsora! Minden hét első napján és csütörtökön 8:00-tól Gyürky Enikő és Szabó András Csuti ébreszt fel, hogy megvitassák veled közösen a legfrissebb közéleti témákat.
Horváth Péter bizonyos eredményeken nem is lepődött meg.
A kannabisz használata világszerte egyre elterjedtebb, és a liberalizálódó szabályozások következtében a hozzáférés is jelentősen megnőtt.
A tanárok elsöprő többségének nagyon nem az a véleménye, amit a kormány ellenfelei terjesztenek.
A rendőrség tömegszerencsétlenséget okozó közúti baleset gondatlan okozása miatt nyomozást indított.
Mi áll a dadogás hátterében? Kik birkóznak meg nehezebben a dadogás okozta nehézségekkel? Miként tudnak segíteni a pedagógusok? A dadogás elfogadásának világnapja alkalmából Hojdák Gergelyt kérdeztük.
Nem olyan bonyolult a képlet, de agy mindenképpen szükséges hozzá.
Azonnal tiltakozni kezdtek a baloldali pártok.