Zöldpolitikai nagyüzem van Magyarországon
A Budapesti Nyilatkozat megvalósítása talán az EU számára is jó alkalmat teremt, hogy újragondolja a zöld átállás programját.
Nem eredményezhette volna a pályázati eljárás lefolytatása azt, hogy olyan pályázóval kössön szerződést a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet, akivel a szerződéskötést a jogszabály kizárja – írja a Kúria abban a határozatban, amelyben érvénytelenítette a magyar állam és a Mező Vidék Bt. között létrejött kishantosi termőföld-haszonbérleti szerződést.
A Kúria kedden kihirdetett határozatában megállapította, hogy érvénytelen a magyar állam és a Mező Vidék Bt. közötti termőföld-haszonbérleti szerződés, ezzel helyben hagyta a másodfokú bíróság tavalyi döntését. A felperes, a földterület korábbi bérlője a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Közhasznú Kft. volt. A Kúriához a Földművelésügyi Minisztérium fordult a másodfokú döntés után.
A keresetet a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Közhasznú Kft. nyújtotta be a magyar állam, a Mező Vidék Bt. és az NFA ellen, mint a földterületek volt haszonbérlője. A Kft. kereseteiben az egész pályázati eljárás érvénytelenítését kérte, mert vitatták a kishantosi állami földekre kiírt pályázatokat, azok bírálatát, és azt a szerződést, amelyet olyan pályázó nyert, aki szerintük nem felelt meg a pályázati feltételeknek. Tavaly júniusban a másodfokon eljáró fővárosi törvényszék – az elsőfokú ítéletet megváltoztatva – jogerősen érvénytelennek nyilvánította a magyar állam és a Mezővidék Bt. közötti földhaszonbérleti szerződést, helyt adva a Kishantosi Nonprofit Kft. keresetének. A Kft. további három kereseténél új eljárás lefolytatására kötelezte az elsőfokú bíróságot a törvényszék.
A Kúria tájékoztatása szerint a pályázati eljárás útján megkötött szerződés jogszabályba ütközött, mert a magyar állam képviseletében eljáró Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) olyan társasággal kötött szerződést (Mező Vidék Bt.), amely nem indulhatott volna a pályázati eljárásban a vonatkozó kormányrendelet szerint, mert nem származott jövedelme mezőgazdasági tevékenységből.
A pályázati eljárás lefolytatása nem eredményezheti azt, hogy a pályáztató erre hivatkozással olyan személlyel kössön szerződést, akivel a szerződéskötést egyébként jogszabály kizárja – írja a Kúria.
Működik a jogállam
Ács Sándorné, a felperes Kishantosi Nonprofit Kft. ügyvezetője elmondta: „felemelő érzés megélni, hogy működik a jogállam Magyarországon”. Mint mondta, a legmagasabb bírói fórum, vagyis a Kúria döntése megcáfolhatatlanul bizonyítja, hogy az NFA és a Mező Vidék Bt. között megkötött bérleti szerződés jogszabályellenes volt és jó erkölcsbe ütközött. Úgy vélte, a többi nyertes pályázó esetében is törvénytelen volt a pályázat, reményei szerint azok esetében is ugyanígy igazat adnak nekik. Hozzátette, az NFA döntései eddig félmilliárd forintos kárt okoztak a kft-nek.
A Greenpeace álláspontja szerint az ítélet precedensértékű: azt mutatja, hogy a bíróságok ténylegesen számon kérhetik a NFA-n a jogszabályok betartását.