Az Európai Bíróság devizahiteles ítéletében visszadobta a labdát a magyar bíróságnak: az ítélet szerint a tagállami bíróságoknak kell eldönteni, hogy a választottbírósági kikötés tisztességtelen szerződési feltételnek számít-e.
A nyugdíjas hitelfelvevő, Sebestyén Katalin 2008 októberében vett fel svájci frank alapú devizakölcsönt a Raiffeisen banktól. A szerződésben a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróságot kötötték ki a jogvitáik eldöntésére. A választottbíróságok döntései ellen általában nincs helye fellebbezésnek, és az eljárás is jóval drágább, mint a rendes bíróság előtt.
Az adós tavaly év elején indított pert a Szombathelyi Törvényszéken és azt kérte, hogy állapítsa meg a bíróság a választottbírósági kikötés semmisségét, mivel az korlátozza jogérvényesítési lehetőségét, és a bankot hozza előnyös helyzetbe. A törvényszék felfüggesztette az eljárást és előzetes döntéshozatalt kért az Európai Bíróságtól.
Az Európai Bíróság ítéletében kimondta, hogy ezt a magyar bíróságnak kell eldöntenie a magyar jog alapján. A hazai ítélkező fórum ilyenkor azt kell, hogy megvizsgálja: a feltétel kizárja vagy gátolja-e a fogyasztó jogainak érvényesítését, így például a perindítást. A határozat azt is leszögezi, hogy a szerződéses feltételt önmagában nem teszi tisztességessé az, hogy a fogyasztónak a szerződés aláírása előtt általános tájékoztatást adtak.
A Szombathelyi Törvényszéknek tehát folytatnia kell a felfüggesztett per tárgyalását és ítéletet kell hoznia. A Kúria időközben tavaly októberben elfogadott egy jogegységi határozatot, amely kimondja, hogy az egyedileg meg nem tárgyalt választottbírósági kikötés tisztességtelen és ekként érvénytelen.
Az Európai Bíróság várhatóan április 30-án ítéletet Kásler Árpádnak az OTP ellen indított perében is. Ezt az előzetes döntéshozatali eljárást a Kúria kezdeményezte és többek között arra volt kíváncsi: mi a jogi természete az árfolyamrésnek, illetve a bíróság orvosolhatja-e a szerződési feltétel tisztességtelenségéből adódó részleges érvénytelenséget. A Kúria az árfolyamrésre vonatkozó luxembourgi döntés után várhatóan kiegészíti a tavaly decemberben a tárgyban meghozott jogegységi határozatát – írja a Magyar Nemzet.
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
Egyre súlyosabb nehézségekkel küzdenek azok, akik ingatlant szeretnének vásárolni vagy bérelni. Elsősorban Budapesten, de már a megyei jogú városok többségében is tarthatatlanná vált a helyzet a magas árak miatt, ezért a kormány a lakhatást elősegítendő tíz pontból álló csomagot dolgozott ki.
Nem csak jobbról kapja a kemény kritikát a TISZA Párt elnöke, a baloldal is elhatárolódik Magyartól, aki saját szimpatizánsait is megveti.
Mikor a sértett rájött, hogy csalóval beszél, már késő volt.
Nyilvánosságra kerülhetnek a bizottság elnökének Pfizergate-üzenetei, ha még egyáltalán léteznek.
Alapvető jogi elveket tipor el ideológiai okokból.
Egy nagy német betli krónikája: így bukott meg a baloldali–liberális kormány. Kohán Mátyás írása.
