Devizahitel-ügyben döntött az Európai Bíróság: nálunk a labda

2014. április 28. 11:05

Az Európai Bíróság devizahiteles ítéletében visszadobta a labdát a magyar bíróságnak: az ítélet szerint a tagállami bíróságoknak kell eldönteni, hogy a választottbírósági kikötés tisztességtelen szerződési feltételnek számít-e.

2014. április 28. 11:05

A nyugdíjas hitelfelvevő, Sebestyén Katalin 2008 októberében vett fel svájci frank alapú devizakölcsönt a Raiffeisen banktól. A szerződésben a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróságot kötötték ki a jogvitáik eldöntésére. A választottbíróságok döntései ellen általában nincs helye fellebbezésnek, és az eljárás is jóval drágább, mint a rendes bíróság előtt.

Az adós tavaly év elején indított pert a Szombathelyi Törvényszéken és azt kérte, hogy állapítsa meg a bíróság a választottbírósági kikötés semmisségét, mivel az korlátozza jogérvényesítési lehetőségét, és a bankot hozza előnyös helyzetbe. A törvényszék felfüggesztette az eljárást és előzetes döntéshozatalt kért az Európai Bíróságtól.

Az Európai Bíróság ítéletében kimondta, hogy ezt a magyar bíróságnak kell eldöntenie a magyar jog alapján. A hazai ítélkező fórum ilyenkor azt kell, hogy megvizsgálja: a feltétel kizárja vagy gátolja-e a fogyasztó jogainak érvényesítését, így például a perindítást. A határozat azt is leszögezi, hogy  a szerződéses feltételt önmagában nem teszi tisztességessé az, hogy a fogyasztónak a szerződés aláírása előtt általános tájékoztatást adtak.

A Szombathelyi Törvényszéknek tehát folytatnia kell a felfüggesztett per tárgyalását és ítéletet kell hoznia. A Kúria időközben tavaly októberben elfogadott egy jogegységi határozatot, amely kimondja, hogy az egyedileg meg nem tárgyalt választottbírósági kikötés tisztességtelen és ekként érvénytelen. 

Az Európai Bíróság várhatóan április 30-án ítéletet Kásler Árpádnak az OTP ellen indított perében is. Ezt az előzetes döntéshozatali eljárást a Kúria kezdeményezte és többek között arra volt kíváncsi: mi a jogi természete az árfolyamrésnek, illetve a bíróság orvosolhatja-e a szerződési feltétel tisztességtelenségéből adódó részleges érvénytelenséget. A Kúria az árfolyamrésre vonatkozó luxembourgi döntés után várhatóan kiegészíti a tavaly decemberben a tárgyban meghozott jogegységi határozatát – írja a Magyar Nemzet.

Összesen 13 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Mich
2014. április 30. 17:37
GYÁVA magyar bíróságok... Ennyi.
A_Haza Bölcse
2014. április 28. 16:47
hát a tisztelt magyar bíróság most választhat hogy a nép fogja felgyújtani, vagy az amcsik lebombázni. erről szól ez a féltökű labdázgatás, senki sem meri felvállalni a döntést. sorosgyuri meg röhög a markába
Nemzeti forrasztékón
2014. április 28. 14:14
LÓFASZ nincs nálunk, hanem a labda: ha a magyar bíróság/kormány/parlament olyan döntést hoz, ami érdeke Brüszel mögé bújt bankoknak majd nem kapunk a pofánkra (hejjessírási hibák az eredtiből átvéve)
Jobbik=MSz(M)P: MONDJ NEMET!
2014. április 28. 14:14
LÓFASZ van nálunk, nem a labda: ha a magyar bíróság/kormány/parlament olyan döntést hoz, ami nem érdeke Brüszel mögé bújt bankoknak majd kapunk a pofánkra
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!