Kifehérítheti az állam a homályos ezermilliárdokat?

Még a nyáron írták törvénybe a Stabilitás Megtakarítási Számla (SMSZ) lehetőségét, a konstrukció tényleges elindítását azonban csak a december végén megjelent végrehajtási rendelet teszi lehetővé.

Magánszemélyek legalább ötmillió forint befizetésével nyithatnak ilyen számlát; az ott elhelyezett összeg pedig onnantól kezdve legális, belföldről szerzett jövedelemnek minősül. Az összeg után a felvételekor kell adót fizetni, amelynek mértéke annál alacsonyabb, minél több időt tölt a pénz a számlán, öt év múlva pedig adómentesen felvehető. A konstrukció pénz- és értékpapírszámlából áll. A pénzszámlán elhelyezett összegért a bank nem fizethet kamatot, így nem a legjobb választás – hacsak valaki nem elégszik meg azzal a haszonnal, hogy tisztára mosta a pénzét. Az értékpapírszámlára viszont csak magyar állampapír vásárolható. Az UniCredit Bank tájékoztatása szerint az ügyfelek szabadon dönthetnek, melyiket veszik igénybe, de nyilván az értékpapírszámla az ésszerűbb döntés, mivel a pénz így gyarapítható.

A Mandiner által megkérdezett, neve elhallgatását kérő elemző szerint az intézkedés célja, hogy a becslések szerint mintegy háromezer milliárd külföldön tartott forintnak legalább egy részét visszacsábítsák az országba. Az pedig, hogy a kötvényvásárláson kívül gyakorlatilag nincs más opció, az állam könnyebb finanszírozását szolgálja, hiszen így legalább kevesebbet kell külföldről kölcsönkérni. A szakértő elmondta: jelenleg a magyar államadósság mintegy fele külföldi kézben van, és nagyban lehetne növelni a piacok bizalmát az ország iránt, ha inkább befelé, a saját állampolgárai irányában lenne Magyarország eladósodva.

Pénzmosásra vagy adóelkerülésre?

Ha a Magyar Krónika szellemében „keressük a jót”, feltehetjük az ártatlan kérdést: egész biztos, hogy ez a számla kizárólag pénzmosásra jó, vagy elképzelhető, hogy olyasvalakinek is megéri, aki patyolattiszta pénzt akar rátenni?

Szakértőnk szerint annak a bizonyos háromezer milliárdnak a nagyobb része nem illegális tevékenységből származik, hanem egyszerűen „csak” adóelkerülés céljából tartják külföldön, mások pedig egyszerűen nem bíznak a hatóságokban és az államban. „Sok mindent látott ez az ország az elmúlt száz év alatt, így sokan nem bíznak abban, hogy nem államosítják a vagyonát megint. Ezért akinek sok pénze van, az sokfelé, megosztva tartja: egyáltalán nem csak bűncselekményből származó pénz lehet az oka az offshore-nak” – magyarázta; hozzátéve: önmagában a lehetőség nem jelenti azt, hogy csak pénzmosásra használható, de tény, hogy arra is „tökéletes megoldás”.

Önmagában ez nem pénzmosás, hiszen ehhez minden egyes esetben bizonyítani kellene az illegális eredetet – válaszolja Tóth Mihály, gazdasági büntetőjogász, a Pécsi Tudományegyetem tanára kérdésünkre. Szerinte azonban a kérdést nem csak a pénzmosás effektív megvalósulása szempontjából kell vizsgálni, „hanem azoknak a kockázatoknak a szempontjából is, amelyek a potenciális pénzmosási lehetőségeket szinte tálcán kínálják. S nemcsak a pénzmosást, a pénzmosási kockázatokat is csökkenteni, s nem növelni kéne”.

A pénzmosást általában céges bankszámlákon keresztül bonyolítják, SMSZ-t viszont kizárólag belföldi magánszemélyek nyithatnak – fogalmaz lapunknak Szeiler Nikolett adójogi ügyvéd; aki szerint mindez büntetőügyben könnyen felgöngyölíthető – például ha a pénzmosás gyanúja mégis felmerül –, adóhatósági, vagyonosodási vizsgálat esetén viszont nem. Éppen ezért szerinte legfeljebb adózatlan pénzeket fognak elhelyezni a számlán, bár ez is csak akkor lesz teljesen anonim, ha készpénzben fizetik be az összeget; hiszen átutalás esetén látható lesz, ha mondjuk egy offshore-paradicsomból jön a pénz.

Az ügyvéd hozzátette: ennek ellenére – ha egyébként bűncselekmény gyanúja nem merül fel – senki nem fog utánamenni ennek, hiszen a számla lényege pont az anonimitás ígérete a pénz hazahozásáért cserébe. Ekként a vagyonosodási vizsgálat sem terjed ki az SMSZ-re. Ilyen vizsgálatot öt évre visszamenőleg végezhet a NAV az itthoni bankszámlákon, vagyis az SMSZ-nek csak akkor van értelme, ha külföldről hozta haza valaki a le nem adózott pénzt, vagy esetleg készpénzben itthon tartotta. Ha ugyanis korábban itthoni bankszámlán volt a pénz, akkor öt évre visszamenőleg azt úgyis látja a NAV egy vagyonosodási vizsgálat esetén, öt éven túl pedig elévül az adófizetési kötelezettség – magyarázta Szeiler Nikolett.

„Hozd haza, és legális lesz, ha pedig vársz öt évet, még adóznod sem kell utána” – ezt üzeni az SMSZ, míg a korábbi adóamnesztiák „egyszeri” legális lehetőséget kínáltak korlátozott adófizetés mellett. Egyik sem néz ki túl szépen: gyakorlatilag az állam elismeri, hogy nem tudja a külföldön tartott pénzeket ellenőrizni, sem megadóztatni; ezért kedvezmények útján próbál az adóelkerülőkkel együttműködni. Tóth Mihály szerint az állami politika régóta kétarcú ebben a kérdésben, főként az erős gazdasági kényszer miatt. A legutóbbi offshore amnesztia is egyértelműen az adócsalóknak nyújtott kedvezmény volt, de nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket – emelte ki a jogász.

A legutóbbi adóamnesztia során tíz százalékos adó megfizetése mellett lehetett a külföldön tartott pénzeket hazahozni anélkül, hogy azok eredetét bárki firtatta volna. Ez 2011-2012-ben összesen 6,7 milliárd forint adóbevételt hozott a konyhára, vagyis mintegy 67 milliárd külföldön tartott forint vándorolt haza.

Az adóamnesztiáról megkérdeztük elemzőnket is, aki úgy vélekedett: a korábbi adóamnesztiák egyszeri „kegyelmi esetek” voltak, és valamennyi adót azért kellett fizetni a hazahozott pénz után; a lényeg az volt, hogy a pénz hazajött és tiszta lett. A Stabilitás Megtakarítási Számla viszont egy tartós konstrukció: bármikor lehet ilyet nyitni, ha a szabályok nem változnak, akár évek múlva is. Elmondta: adóamnesztiák előfordulnak külföldön is, de az államok általában szívesebben alkalmazzák azt a módszert, hogy a banktitkot erősen őrző országokra – például Svájcra – gyakorolnak politikai nyomást az adatok kiadása végett. Nyilvánvalóan ez politikailag sokkal védhetőbb megoldás.

Tényleg megéri a kompromisszum?

Annyira kell most az államnak egy kis hazahozott pénz és megvásárolt államkötvény, hogy érdemes egy ilyen morálisan támadható intézkedést bedobni a választások előtt?

Az elemző szerint nem valószínű, hogy túl sok külföldön tartott pénzt haza lehetne így csábítani; hiszen aki el akarta eddig tüntetni a pénzét, akár adóelkerülés céljából, akár más okból, az emiatt nem fogja hazahozni. Ráadásul az adózás szempontjából hasonlóan kedvező kondíciók mellett létezett eddig is a Tartós Befektetési Számla: aki akarta, eddig is tehette volna oda a pénzét. A korábbi adóamnesztiákhoz hasonlóan a Stabilitás Megtakarítási Számlának is rossz üzenete van – sőt, annyiban még rosszabb, hogy itt még csak nem is állítják azt, hogy ez egy egyszeri alkalom (bár a korábbiakról is kiderült utóbb, hogy nem voltak azok).

A bankokra hárítják a felelősséget?

A Nemzetgazdasági Minisztérium érdeklődésünkre küldött válaszlevelében azt írta: „A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény tiltja az adóamnesztiák bevezetését. Mivel ugyanez a törvény szól a Stabilitás Megtakarítási Számláról, így a Stabilitás Megtakarítási Számlára vonatkozó szabály nem ütközik az Alaptörvénybe vagy kétharmados törvénybe.” Tehát, mivel ugyanaz a törvény szól róla, így nem ütközik más jogszabályba, vagy alkotmányba. Legfeljebb ugyanannak a törvénynek a másik szakaszába, vagy még abba sem, mert ez nem adóamnesztia, csak valami hasonló.

A minisztérium azt is közölte, hogy az érintett hitelintézeteknek számlanyitáskor alkalmazzák a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény ügyfél-átvilágításra vonatkozó rendelkezéseit. Ezek az adatok alapesetben a banknál maradnak, de ha felmerül a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozásának gyanúja, akkor a banknak bejelentést kell tennie.

A Mandiner által megkérdezett elemző szerint azonban, ha ilyen átvilágítást valóban végezniük kell a bankoknak az SMSZ esetén is, akkor tényleg nem érné meg senkinek hazahoznia a pénzt és vállalnia a kockázatot. Ráadásul a bankok általában a kétmillió forint feletti tranzakciókat automatikusan „gyanúsként” kezelik és elvégzik rajta a szükséges átvilágításokat; az SMSZ-t pedig eleve legalább ötmillió forinttal lehet megnyitni.

Az OTP Bank tájékoztatása szerint mindenképpen el fogják végezni ezt az átvilágítást, hiszen jogszabály nem menti fel őket e kötelezettség alól. A banktól azt is megtudtuk: a NAV-ot csak az adott negyedévben nyitott számlák darabszámáról és az azokon elhelyezett pénz együttes összegéről kell tájékoztatni. Az általunk megkérdezett bankok nem voltak hajlandók válaszolni azon kérdésünkre, hogy – az összehasonlítás kedvéért – egy átlagos folyószámlát nyitó ügyfélről milyen adatokat küldenek meg a NAV-nak. Kérdésünkre szakértőnk elmondta: általában részletesebb információkat kap az adóhatóság a „sima” számlákról, de az ügyfél neve, és az hogy mennyi pénzt tart a számlán, mindenképp a banktitok körébe tartozik.

És mit fog szólni az EU?

Deák Dániel adójogi szakértő korábban azt nyilatkozta a Figyelőnek, hogy az SMSZ szembe megy az uniós és nemzetközi egyezményekkel, így biztosan módosításra szorul majd. Azonban pénzmosás elleni irányelv ide, Deák Dániel oda, az EU egyelőre nem emelt szót a Stabilitás Megtakarítási Számla ellen. A számlára vonatkozó törvényi szabályozást emellett vizsgálta az Európa Tanács Pénzmosás és Terrorizmus-finanszírozás Elleni Bizottsága (Moneyval) is: a decemberben elfogadott jelentésben megállapították, hogy az SMSZ szabályai összhangban állnak a pénzmosás és terrorizmus finanszírozás elleni küzdelem nemzetközi követelményeivel.

Szeiler Nikolett szerint konkrét EU-s rendelet mentén ugyan nem igazán lehet megfogni a dolgot, de az egyértelmű, hogy az SMSZ szembe megy az EU politikájával, amely pont az átláthatóságot és a banktitok gyengítését célozza. Az ügyvéd kiemelte: „csak úgy” nem lehet pénzt elhelyezni sehol az EU-ban, hanem mindig igazolni kell, hogy honnan származik az összeg. Ehhez képest az SMSZ által nyújtott teljes inkongnitó visszalépés, azonban álszentség lenne azt gondolni, hogy ennek a számlának a bevezetésével Magyarország bármilyen szabályt megszeg – hangsúlyozta.

Az offshore cégekben tartott adózatlan pénzek ellen nemzetközi szinten lehet fellépni, azonban bármit csinál az EU, attól még mondjuk a Kajmán-szigetek sose fogja kiadni ezeket az adatokat – foglalta össze Szeiler Nikolett; hozzátéve: kétélű fegyver a külföldön tartott pénz, hiszen ott nehéz felhasználni, itthon meg adózni kell utána.

Az SMSZ könnyű felhasználhatóságot és egy idő után adómentességet kínál, ehhez azonban meg kell bízni az államban, elméletileg át kell esni a bankok általi átvilágításon, amit a pénzmosás elleni szabályok írnak elő a számukra; és ha esetleg öt évnél korábban mégis kell a pénz, akkor adót is kell fizetni. Ezek alapján dönthet a homályos pénzek birtokosa egy hazai bank vagy a Kajmán-szigetek között.