Nemzetiségi ombudsmanhelyettes: létezik az etnobiznisz

A nemzetiségi jogok védelmét ellátó új ombudsmanhelyettes úgy fogalmazott: a nemzetiségi közösségekkel együttműködve, az ő érdekükben fog fellépni. Széles körben együtt kíván működni a nemzetiségi önkormányzatokkal, civil szervezetekkel, jogvédőkkel, oktatási és kulturális intézményekkel, tudományos és szellemi műhelyekkel, emellett a nemzetiségekhez tartozó fiatalok megszólítását is különösen fontosnak tartja a nemzetiségi közösségek fennmaradása és fejlődése érdekében.

A nemzetiségek politikai képviseletével kapcsolatban az ombudsmanhelyettes elmondta: több évtizedes huzavona után az új szabályozás végre megadja a jogi lehetőséget arra, hogy a nemzetiségeknek legyen szavazati joggal rendelkező parlamenti képviselőjük. A gyakorlatban dől el, hogy a tizenhárom regisztrált nemzetiség közül hány tud majd élni a lehetőséggel. Tudományos körökben vannak viták a szabályozásról, becslések szerint egy-két nemzetiségnek van reális esélye arra, hogy jövőre képviselőt delegáljon az Országgyűlésbe, a többi nemzetiségi közösség tanácskozási joggal bíró parlamenti szószólót állíthat majd.

A jövő évi parlamenti választásokat az ombudsmani hivatal fokozott figyelemmel kíséri majd, és a jogalkalmazás tapasztalatainak elemzése alapján akár változtatási javaslatokat is megfogalmaz a szabályozással kapcsolatban. Az ombudsmanhelyettes elmondta: vizsgálják annak a lehetőségét, hogy javasolják-e Székely László ombudsmannak, forduljon az Alkotmánybírósághoz abban a kérdésben, amelyre roma szervezetek hívták fel a figyelmet szeptemberben. A jelenlegi szabályozás szerint a jövő évi parlamenti választások előtt a magukat nemzetiséginek valló választóknak dönteniük kell arról, kérik-e, hogy nemzetiségiként regisztrálják őket. Ha kérik, az azt jelenti, hogy az egyéni jelöltre leadott voks mellett csak nemzetiségi listára szavazhatnak, pártlistára nem.

Arra a felvetésre, hogy a kisebbségi önkormányzatok világában sokat hallani az „etnobiznisz” jelenségéről, arról, hogy sokan, bár nem is nemzetiségiek, az intézményeket és elsősorban az általuk felhasználható közpénzeket rendeltetésüktől eltérően saját céljaikra próbálják használni, az ombudsmanhelyettes elmondta: a jelenség tagadhatatlanul létezik. A jelenlegi kormányzati ciklusban megszületett új szabályok előrelépést hozhatnak a káros jelenségek visszaszorításában, de még korántsem oldódott meg minden probléma.

Szalayné hozzátette: a nemzeti kisebbségek helyzetének magyarországi szabályozása két évtizede Európában élenjárónak tekinthető. Sok nagy múltú demokráciánál szélesebb jogosítványokat tartalmaz, így például a tizenhárom regisztrált nemzetiség deklaráltan államalkotó tényező, és a nemzetiségi önkormányzatok rendszere, támogatása is kiemelt hangsúlyt kap. Ugyanakkor a magas szintű jogszabályokban rögzített széles körű nemzetiségi jogok tényleges érvényesítésében még valóban sok a tennivaló.