Kirill pátriárka a kölcsönös megértést és egymás támogatását hangsúlyozta a kínai elnöknek

Kirill személyében először jár hivatalos meghívásra orosz ortodox egyházfő Kínában, ahol egyébként háromszáz éve alakult meg az autonóm orosz ortodox egyház. Az orosz ortodox egyház tartja magát az egyenlőség és a be nem avatkozás elvéhez – mondta ki Kirill a pekingi egyházpolitika számára fontos szavakat. Hozzátette, egyháza az orosz-kínai barátságot az orosz kultúra részévé kívánja tenni. Mind az orosz, mind a kínai emberek számára fontos a nemzeti függetlenség és a szuverenitás, csakúgy mint az egység, a szorgalom és az igazság – fogalmazott.

A kínai elnök méltatta az orosz ortodox egyházat az orosz-kínai kapcsolatok következetes támogatása miatt, és mert mindig kiáll Kína mellett az ország alapvető érdekeit, a nemzeti szuverenitást, a biztonságot, a területi integritást érintő kérdésekben. A pátriárka Pekingben még egyházi vezetőkkel, illetve az egyházi irányítás állami vezetőivel is találkozik majd. Ötnapos kínai látogatása során misét tart az északkelet-kínai Harpin városának Pokrovszkij székesegyházában, s találkozik a kínai ortodox keresztény közösség képviselőivel az orosz nagykövetségen.

Kínában Nagy Péter orosz cár idején, 1713-ban kezdte meg működését az orosz egyházi misszió és 1949-re, az új, kommunista Kína megalapításának évére már több mint száz ortodox templom állt Kínában, a fővároson kívül például az Oroszországgal határos Hejlungcsiang tartomány székhelyén, a már említett Harpinban, az északi Tiencsinben és Hongkongban. A Kína Népköztársaság megalapítása után a Szovjetunió szerződésben engedte át Peking számára a templomok felügyeletét; a kínai ortodox egyház az 1950-es években vált függetlenné az oroszországitól.

A moszkvai patriarchátus egyházi külkapcsolatait irányító Hilarion metropolita tavaly nyilvánosan sajnálkozását fejezte ki a jelenlegi kínai helyzet miatt, amit úgy jellemzett, hogy „nem kedvező”. Személyes tapasztalatai alapján arról beszélt, hogy sok kínai templom vagy bezárt, vagy csak névlegesen működik, papok nélkül. Mint mondta, egyháza vezetői megállapodtak Pekinggel abban, hogy fogadnak papokat Oroszországból, továbbá hallgatókat küldenek a szentpétervári teológiai akadémiára Kínából.