Jézus élete után a kiválasztottak maradtak meg nekünk

Isten igéjét nemcsak a Biblia hirdeti, de minden ihletett mű, így például akár egy festmény, egy regény. Vagy éppen egy sorozat, amely Jézus élete alapján még rekordot is állított.

Az egyház szerepéről, küldetéséről és a II. vatikáni zsinat óta bekövetkezett változásairól beszélt XVI. Benedek csütörtökön a vatikáni audiencia-teremben, ahol a római papságot fogadta.
A lemondását bejelentő pápa valóságos egyháztörténeti órát tartott arról, hogyan látja az egyháznak az utóbbi fél évszázados alakulását, és mit vár a jövőtől – kommentálta a Vatikáni Rádió az audienciát, amelyen az egyházfő a nagyböjt kezdetén a Rómában szolgáló papokat fogadta. „Akkor is ha visszavonulok a világ elől, imáimban veletek leszek!” – mondta XVI. Benedek az őt állva tapsoló és éltető papoknak. Az egyházfő negyvenöt percig - írott szöveg nélkül - beszélt, felidézve az ötven évvel ezelőtt tartott zsinat eseményeit, témáit, irányzatait, amelyen Joseph Ratzinger 35 évesen vett részt.
„A zsinattal az egyház megújításában hittünk” – fogalmazott XVI. Benedek. Hozzátette, hogy az 1962-65 közötti zsinat idején még erős volt a hivatástudat, azóta számos kolostor, szeminárium bezárt és a vasárnap szent napjából „hétvége lett”. Hangsúlyozta, hogy az egyház nem puszta intézmény, „az egyházat nem egy csoport alkotja, az egyház mi hívők vagyunk”.
Az egyház és a modern világ viszonya a zsinat idején „rosszul kezdődött” – mondta a pápa. Miközben a Vatikánban a hitről folyt a tanácskozás, már az akkori média is az egyházi frakciók közötti politikai és hatalmi harcról tudósított. A sajtó félreértelmezte, „banálissá tette” a zsinat üzenetét - fogalmazott. XVI. Benedek arra is kitért, hogy a zsinaton téma volt a zsidósággal és az iszlámmal való kapcsolat is. „Az egyház nem volt felelős holokausztért, de ennek bűneit többnyire keresztények követték el” – mondta.