A film nyilvánosságra fog kerülni, és el fog terjedni. Ezt követeli a szabad Magyarország szelleme és 1956 áldozatainak öröksége.
„Sólyom Lászlót idézve: „A forradalom és annak értékei alkotják a szabad Magyarország alapjait”. Ha ez így van, márpedig mi mindannyian ezt véljük, akkor Biszku Béla tettei és véleménye a diktatúra Magyarországának alapjai voltak. Úgy vélem, az évtizedek óta visszavonult történelmi személyiség megszólaltatása, véleményének megismertetése egyszeri és megismételhetetlen tett, hiszen nem valószínű, hogy Biszku Béla még egyszer megszólalna kamerák előtt. A lezáratlan magyar félmúlt egy homályban maradt fejezetét legalább lezárhatjuk most.
Érdekes az is, amit Bátorfy kolléga vetett fel: rengeteg helyről kapta meg, jellemzően fiatal emberektől a Biszku-film és a körülötte zajló események hírét. Vajon miért érdekli a mai fiatal nemzedékeket egy letűnt korszak visszavonult szereplője? És amikor a filmen egy üldögélő öregembert látunk majd, érdemes lesz felidézni a posztot nyitó sorokat. Rajta múlt, hogy több száz magyar öregember nem üldögélhet nyugalomban, békességben 2010-ben. (...)
HA per lesz, akkor bizony a másik serpenyőben is elég súlyos érdekek fognak szerepelni. A film készítői nem akarják bíróság elé állítani Biszkut, talán nincs is miért már. A bíróság legyen a közvélemény, az ítélet pedig az, hogy ez az ember minden mesterkedése ellenére bizony megnyilvánult végül az utókor, a szabad Magyarország közvéleménye előtt. Beszélt, mi pedig beszélünk róla, és az előző rendszer bűneiről. És bármi is lesz az esetleges per eredménye, egy biztos: ez a film nyilvánosságra fog kerülni, és el fog terjedni. Vagy így, vagy úgy. Ezt követeli a szabad Magyarország szelleme és 1956 áldozatainak öröksége.”
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
A nem túl bizalomgerjesztő előzetes ellenére a Demjén Ferenc dalaira komponált Hogyan tudnék élni nélküled? közelről sem olyan rossz, ami főleg a szerethető, szimpatikus szereplőknek és a jó ízléssel adagolt zenei betéteknek köszönhető.
Az angol beteg című film magyar főhősének valódi élete lenyűgöző, interaktív albumot ihletett: tartalmában és esztétikájában is méltó ajándék kerülhet a karácsonyfák alá.
Magyarországon is bemutatták a DAC filmet, a dunaszerdahelyi futballklubról szóló mozit, amely a felvidéki magyarság közösségteremtő erejének szimbólumává vált.
Az Emilia Pérez című francia bűnügyi musical ezzel együtt tíz jelölést zsebelt be.
Legismertebb labdarúgónk példája azt mutatja, hogy nem az eszközkészlet számít, hanem hogy mi jön belülről.
Kijev szerint hiányzik az erő, és a nyugati támogatás a béketárgyalásokhoz.
Ausztriában 2015 óta 87 ezer szír állampolgár kapott menedékjogot.
