A technológia és a biológia házassága a 21. század nagy ígérete. Az élettudomány csúcsain már ötszáz éves tervben gondolkodnak, és a csillagközi utazásokhoz alakítanák az ember genetikáját. A „mi baj lehet?” kérdésről azonban megfeledkeznek.
2021. május 26. 13:19
p
0
0
0
Mentés
Böszörményi-Nagy Gergely
A 21. a biológia évszázada, tartja az izgalmas és félelmetes közhely. Emlékszem, egy Szilícium-völgyben tett látogatásomkor beszélgetőtársam azzal indította innovatív gyógyszercégének bemutatását, hogy „maga a biológia sem több egy szabadon fejleszthető technológiánál”. Azóta tudom, hogy az első hallásra szélhámosságnak tűnő megközelítés korunk természettudományos elitjének központi hittétele, jövőnk egyik meghatározó ideológiája. Az ember műszaki és biológiai tudásának találkozásából születnek szép és lebilincselő dolgok is. Ilyen a biomimikri, a természetben fellelhető megoldásokat – például a hangyák által épített hidak statikáját vagy a madárrajok mozgáskoordinációját – másoló mérnöki megközelítés. Karl Schroeder sci-fi-szerző szerint „egyetlen igazán fejlett technológia sem különbözik a természettől”. Amikor azonban nem tanulni akarunk a teremtett világ törvényeiből, hanem felülírni őket, a következmények beláthatatlanok.
Christopher Mason az Egyesült Államok egyik legbefolyásosabb genetikusa és számításbiológusa, hét alkalommal bízták meg NASA-projektek irányításával. 2015-ben ő vezette a híres kísérletet, amikor egy ikerpár egyik tagja, Scott Kelly 340 napot töltött az űrben, miközben testvére, Mark a Földön maradt, és párhuzamos vizsgálatokkal követték állapotukat. Szerzőnk ekkor kezdte űrgenetikusnak, majd lassacskán Istennek képzelni magát. Könyve, a The Next 500 Years (a következő 500 év) ijesztő összefoglalója, mit tartanak a Homo sapiens lényegéről az élettudomány csúcsain.
A történelem megértéséhez meg kell fejtenünk a nagy kognitív átmenetek titkát; a társadalmak a tudásszerzés, a termelés és a hatalomgyakorlás hármas metszetében léteznek, a nagy változások előidézője pedig minden esetben a hitrendszerek átalakulása – vélte Ernest Gellner, a „filozófiai antropológia” mestere.
Azon rendeleteivel, amelyek betiltják a gendernyelvet és DEI-polipot, az elnök valójában csak növeli a tudomány szabadságát, és visszatér a polgárjogi mozgalom eredeti elveihez. Szilvay Gergely írása.
A felsőoktatási intézmények előszeretettel gondolnak magukra a haladás zászlóvivőiként, ám saját megújulásukkal szemben többnyire radikálisan konzervatívok. Vízió, idő és a kisszerűség levetkezése is nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a képesek legyenek megőrizni relevanciájukat, és felkészüljenek a jövőre.