Érdekes megfigyelésekre juthatunk, ha az alkotmányszövegben a politikai közösség vezetőit keressük. Esetükben nem a közigazgatásban bevett politikai vezető és szakmai vezető megkülönböztetésre gondolok. Az ilyen vezetői pozíciót azzal lehetne jellemezni, hogy sem az alkotmány, sem törvény nem vár el szakmai tapasztalatot vagy végzettséget a poszt betöltéséhez (nem úgy, mint például a Kúria elnöke esetében), s az illető nem „csupán” egy körülhatárolt hatáskörű intézmény élén áll (mint az Országgyűlés elnöke). Ilyen politikai vezetőből három van: az államfő, a miniszterelnök és a polgármester.
Érthető, hogy az államfő hatásköreivel és jogállásával részletesen foglalkozik az alaptörvény. Hatásköreinek jó része mégis papíron hever. Parlamentáris kormányformánk köztársasági elnökét a parlament választja. Nem része a végrehajtó hatalomnak. Ceremoniális feladatai vannak, kivéve azokat a ritkább eseteket, amikor saját szerepfelfogásával reflektorfénybe kerülhet. Csak ő tehet javaslatot a legfőbb ügyész személyére és más tisztségekre, némi vétójogot gyakorolhat a törvényalkotási eljárás végén stb. Az alaptörvény kitüntető figyelme mégis az államfői pozíció speciális funkciójának szól: kifejezi a nemzet egységét.
A hatalmi rendszer meghatározó szereplője a kormányfő. Ezt igazolja vissza az alaptörvény, amikor a végrehajtó hatalom általános, a közigazgatás legfőbb szerveként határozza meg a kormányt, amelynek feje a miniszterelnök. Ő határozza meg a kormány általános politikáját, miniszterei neki felelősek. Nem egyszerűen egy szerv irányítását kell ellátnia, hanem az állam és a politikai közösség vezetését, kezdeményezőként és nem csupán reagálóként, felelősséggel és nem csupán feladatkörrel. A rendszerváltás óta nyolc miniszterelnököt ismerhettünk meg, mindegyiküket sajátos kihívások elé állította a történelem – hadd ne hozzak példát arra, ki hogyan állta a sarat.
A szuverenitásunk, a kultúránk, a nemzetállami hatásköreink megvédése az európai jobboldal pártjainak közös érdeke – mondja Harald Vilimsky, az Osztrák Szabadságpárt európai parlamenti képviselője.
Ebből legfeljebb ellenzékváltás lesz, ha egyáltalán. Kacsoh Dániel írása.
Oroszországnak ki kell vonulnia a megszállt területekről, és mindent meg kell tennünk azért, hogy Ukrajna a nyugati országok családjában maradjon – mondja Mateusz Morawiecki. A volt lengyel kormányfő az orosz–ukrán háború mellett uniós zsarolásról és a júniusi EP-választás tétjéről is beszélt exkluzív interjúnkban.
Megjelent egy új szereplő, amely felforgatta a korábbi viszonyokat.
„Közszereplései épp úgy gőgről, kizárólagos hitről, megbélyegzésről, indulatkeltésről szólnak, mint ahogy a kormánypártoké is” – fogalmazott a DK elnöke.
Az elmúlt évtizedben a gazdasági integrációt célzó együttműködésből egy a tagállamait ideológiai alapon szankcionáló, saját hatásköreit a végletekig bővíteni kívánó intézményrendszer alakult ki.
Elon Musk, a Tesla vezére, Kínába utazott, hogy négyszemközti megbeszélést folytasson Li Csiang miniszterelnökkel. A váratlan látogatás célja az volt, hogy új lendületet adjon az autóipari vállalat fejlesztéseinek az országban. A korábban Kínában rendkívül népszerű Tesla eladásai a közelmúltban visszaestek, ami jelzi, hogy nem tud lépést tartani a hazai modellekkel.
„Ami nagyon idegesíti a baloldalt, hogy beérett több év munkája, és létrejött a nemzeti erők nemzetközi szövetsége, a Wokebusters” – árulta el Szánthó Miklós.
