Mi az? Amerikában szeretik és hazánk lekörözi benne Dániát, Finnországot, de még Luxemburgot is

Fotó: Orbán Viktor Facebook-oldala

***

A szerző munkaerőpiaci szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem gazdaság és versenyképesség kutatóintézetének munkatársa

Már hónapok óta próbálják bagatelizálni a magyar családtámogatási rendszer hatékonyságát, legutóbb a Telexen. Érdekes kontraszt, hogy eközben a témában nemrég nyilatkozott elismerően rólunk John McEntee, Trump elnök egykori tanácsadója, TikTok sztár, azt mondta: „Itt vagyok Magyarországon, ahol alacsony a bűnözés, kevés a bevándorló, alacsonyak az adók és számos családtámogató intézkedés van. Nem csoda, hogy a balosok utálják ezt a helyet.”

Hol az igazság a családtámogatások terén? Csak sokféle van, vagy hatékony is a rendszer? Nézzük a tényeket!

A termékenységi ráta javulásunk 2011-2022 között a legnagyobb volt az unió tagállamai közül. Ebben az időszakban az unió átlaga csökkent, 

A volt keleti tömb országaiban többnyire javult, a többiben pedig romlott. Erről a paradoxonról korábban az European Conservative-ban írtam.

A térségünkben a rendszerváltáskor mindenhol hatalmas születésszám csökkenést szenvedtünk el, de hazánkon kívül a többi ország az ezredforduló idején érte el a minimumot, utána emelkedett a termékenység a Covidig. A környező országok a 2008-2011 időszakban is csak kisebb mértékű visszaeséseket éltek meg, ők nem estek vissza az ezredfordulós minimumukra.

Nálunk 2011-ben volt a legalacsonyabb a termékenység, sőt akkor az unió legrosszabb mutatója nálunk volt, majd onnan gyorsabb növekedési pályát futottunk be, s 2018-ra elértük az uniós átlagot, 2022-re pedig a 6. legjobbak lettünk. Részletek a korábbi cikkemben. 

A családok akkor vállalnak gyermeket, ha biztonságban érzik magukat és a jövőbeli kilátásaikat is megfelelőnek tartják pár évre előre. A biztonságérzetük része az anyagi biztonságérzet is, azaz akkor születnek meg a várt gyermekek, ha a gyermektelenekhez viszonyítva nem kell túlzott anyagi terhet vállalniuk, azaz nem jár a gyermekvállalás túlzott szegénységi többletkockázattal. 

Jó példa erre az elmúlt évek polikrízises időszaka. A Covid első évében, 2020-ban már 18 országban csökkent a termékenység, nálunk még 0,04 növekedést tapasztalhattunk. Aztán 2021-ben már csak három országban folytatódott tovább romlás, mi még ekkor is növekedtünk. De 2022-ben, 

köztük Magyarországon is. Sőt összességében 2019-2022 között mi azon 6 ország egyike voltunk, ahol nem csökkent a gyermekvállalási kedv (Bulgária, Horvátország, Ciprus, Portugália, Szlovákia és Magyarország, ahogy ez a fenti ábrán is látható).

A 2022-ben a mi csökkenésünknél 20 országban nagyobb mértékben esett a gyermekvállalás, s így a tagállamok sorrendjében előre léptünk a 6. helyre. 

A 2023-as év adatait még nem adta ki az Eurostat, jövő tavaszra várhatók. A KSH-ból tudjuk, hogy mi egy századdal csökkentünk, a környező országok statisztikai hivatalai pedig ennél jóval nagyobb mértékű romlásról számoltak be. A cseh termékenységi ráta közel két tizeddel alacsonyabb 1,45 lett, így biztosan megelőztük sajnos őket. A cseh adat igazán azért drámai, mert 2021-ben még 1,83 volt a rátájuk, az unió második legjobbja, s két év alatt 1,45-re esett vissza. 0,38 rátaromlás azt jelentette, hogy 18,5%-kal, azaz 20 ezer 644-gyel csökkent a születések száma, ez a romlás a kilencvenes évek elejét idézi. Tény, hogy náluk 2021. negyedik negyedévétől 2023. negyedik negyedévéig – több, mint két éven át - tartott a reálkereset csökkenés, azaz az inflációt nem érte el ebben az időszakban az átlagkeresetek emelkedése. E két év alatt több, mint 10%-ot esett a keresetek vásárlóértéke náluk, így a 2018-as szintre romlottak. (Érdemes emlékezni rá, hogy Peter Fiala 2021. decemberében kezdte meg a kormányzást.) 

Magyarországon a rátánk 0,08-cal esett, s a születések arányának csökkenése is csak 8% volt úgy, hogy 

A magyar ráta romlása negyede sincs a csehnek, persze nálunk a reálkeresetek is négy negyedévben csökkentek, a tavalyi teljes éves csökkenés 2,9%, ami csak egy évvel vetette vissza a vásárlóerő szintjét. 

A környező országok közül Szlovákiában 14%, Romániában 15%, Lengyelországban 18% romlás volt a 2021-2023-as időszakban. Ezért úgy becsülöm, hogy Magyarországon az unió átlagánál kisebb volt a romlás, s Csehország mellett további országokat is megelőzhetünk. Várjuk a pontos adatokat!

sőt a javulás vagy romlás mértéke hatékony intézkedésekkel befolyásolható. Ahol hiányoznak vagy nem elég hatékonyak az intézkedések, ott még konjunktúra idején sem növekszik jelentősen a gyermekvállalási kedv, recesszió vagy krízisek idején pedig teljesen bezuhan. 

Magyarországon a 2010-től indult családbarát kormányzás, szinte minden szakterület kivette a részét a családokat támogató intézkedések megalkotásából, hisz az egész kormányzásnak vált prioritásává a termékenység javításának ügye, a családok életkörülményeinek javítása. E számos szakterületet felölelő komplex intézkedéssorozat hatására a polikrízis idején eddig még kisebb visszaesést szenvedtünk el, mint a környező országokban. 

A termékenység prociklikus változó, azaz már a hírek hatására beindul a változás. A 2022 nyári energiaár emelkedés óta 

Például hazudnak akkor, amikor arról beszélnek, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, hazudnak akkor is, amikor a milliós kivándorlásról beszélnek, meg akkor is, amikor a 20% feletti reálkereset csökkenésről. Ez mind hozzájárul a termékenység csökkenéshez.

A gyermekvállalási kedvet növelő, a családok bizonságérzetét javító intézkedések közül az első jelentős a tavaly októberben bejelentett CSOK plusz, vagy „városi CSOK”, aminek következtében remélem, hogy augusztustól már születésszám növekedésről tudunk ismét beszélni. S ha sikerül jövőre békeköltségvetést alkotni a kormánynak, és duplázódhat a családi adókedvezmény, amit valószínűleg novemberben tudhatunk meg, akkor jövő augusztustól ismét javulhatnak a termékenységi mutatóink.

Összefoglalva tehát, 2011-2022 között a leggyorsabban nálunk nőtt a termékenység, 2022-2023 években pedig feleakkora csökkenést szenvedtünk el a krízises időszakban, mint a környező országok. A 2011-es uniós sereghajtóból 2022-re az unió 6. legjobbja lettünk, s minden bizonnyal 2023-ban további országokat előzünk meg a termékenységi ráta sorrendben.

Ne dőljünk be a baloldali álhírterjesztőknek a családtámogatások terén sem! Sajnos Európa legtöbb országában a gyermeknevelés és a családok helyzete sokkal rosszabb, nálunk sem mentes a nehézségektől, de még egész jól túléltük az elmúlt krízisidőszakot.