Magyarország lehetne az első EU-tagállam, amely átköltöztetheti nagykövetségét Tel-Avivból Jeruzsálembe.
A The Times of Israel arról számolt be, hogy
Ezzel Magyarország lehet az első EU-tagállam, amely ilyen döntést hoz.
Az értesülés kapcsán megkerestük a magyar külügyi szóvivőt.
„Az Izraelben működő nagykövetségünk kereskedelmi részlegét már évekkel ezelőtt áthelyeztük Jeruzsálembe. A külgazdasági képviselet megnyitását Szijjártó Péter külügyminiszter és Benjámin Netanjahu miniszterelnök közösen jelentették be – közölte portálunk érdeklődésére Paczolay Máté külügyi szóvivő. – A nagykövetséget érintő változásokról minden esetben tájékoztatást adunk.”
2016-os megválasztása után az előző amerikai elnök, Donald Trump hivatalosan is elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának.
A Fehér Házban elmondott beszédében Trump azt mondta, Jeruzsálem a modern Izrael kormányának székhelye, továbbá a Kneszetnek és Legfelsőbb Bíróságnak az otthona. „Izrael egy szuverén nemzet, és hasonlóan más szuverén nemzetekhez, megvan a joga, hogy meghatározza saját fővárosát”, fogalmazott Trump, hozzátéve, az USA ezt tényként ismeri el, mert ez „a béke elérésének szükséges feltétele”.
E történelmi döntés (vagyis, hogy Washington Jeruzsálemet ismerte el Izrael fővárosának) indította el azt a folyamatot, hogy
Guatemala, Honduras és Koszovó követsége már megnyílt Jeruzsálemben (Paraguay konzulátusa úgyszintén, de a dél-amerikai ország pár hónap után visszaköltöztette nagykövetségét Tel-Aviv városába); más országok (Moldova, Románia, Brazília) pedig azt pedzegették, hogy követik az amerikaiak példáját.
Nyitókép: Orbán Viktor Jeruzsálemben (fotó forrása: OV Facebook)
Gulyás Virág Hayvi Bouzo szíriai újságírónővel beszélgetett a Közel-Kelet politikai bonyolultságáról, a propaganda hatásáról és a mesterséges intelligencia szerepéről az információ terjesztésében.
A budapesti forgalom újabb Duna-hidak építését indokolná.
Sőt, hiába ígérte, hogy szakít az óbaloldallal, a nevek nem ezt mutatják.
Ezt beszélik Prágában.
Hegyi Zsolt elmondta: „A HÉV üzemkészségére ma sincs panasz, de a megújult infrastruktúra és járművek még jobb utazási élményt, még megbízhatóbb szolgáltatást jelentenek majd”.
A diplomata megemlékezett arról, hogy 176 éve, 1849 november 20-án adták át a Lánchidat, mely számára nem csak egy híd, hanem „a két ország közötti kapcsolat szimbóluma is”.
A Mestertervben G. Fodor Gábor osztotta meg értesüléseit, miszerint Török Gábor előtt nagy jövő állhatna a Tisza kormányra kerülésével.
Rubio a tárgyalást az ukrajnai békefolyamatok eddigi „legproduktívabb és legjelentősebb” találkozójának nevezte.
