Itt vannak az adatok: így állnak a fejlettségben a térség országai, köztük Magyarország!
A cikk szerkesztői: Nagy Kristóf és Greczula Levente László
A Mandiner hetilapjának idei első számaiban – az egymást követő, friss és fontos aktualitások miatt –
Sorra került Csehország, Szlovákia, Románia, Szerbia, Horvátország és Ausztria is.
Aki olvassa hetilapunkat, azt is láthatta, hogy a cikkekben összesítő infografikákat közöltünk néhány alapvető, az adott országokra jellemző adatsorokról – mint a születéskor várható élettartam, a foglalkoztatási ráta, a GDP (nemzeti össztermék)-arányos államadósság és és az egy főre jutó GDP.
Ennek kapcsán most portálunkon is közöljük az infografikákat, amik jó pillanatképet, illetve visszatekintést adnak arról,
Alább láthatják infografikáinkat, alattuk pedig megtalálhatják az eredetileg a hetilapunkban megjelent, térségünkről szóló friss cikkeink linkjeit is!
Így áll most tehát hazánk és szomszédsága, Szerbiától Csehországig, Ausztriától Romániáig. Vörös vonallal láthatjuk köztük Magyarország adatait.
Az adatok forrása egységesen a Világbank adattára.
Jó böngészést kívánunk!
*
Köznépi jólét, közéleti káosz - új elnököt választ a 30 éve független Csehország
Máig a V4-ek legjómódúbb állama úgy, hogy a politikai élete maga a sokszor vicces, néha tragikus káosz: Csehország elmúlt harminc évét néhány nagy formátumú politikus, Havel, Klaus és Zeman uralta - és hamarosan kiderül, hogy Andrej Babišból újra kér-e a nép.
*
Harmincéves lett a független Szlovákia
1993. január 1-jével vált szét Csehország és Szlovákia, s ezzel véget ért Csehszlovákia mintegy hét évtizedes létezése. Az évforduló alkalmából az AKO közvéleménykutató-ügynökség felmérést végzett a szlovákok körében, hogyan értékelik három évtized múltával a történteket - írja az Infostart.
*
Fogyatkozik Románia, ráadásul a háború is a küszöbük előtt zajlik
Aligha van még egy olyan szomszédja Magyarországnak, amellyel annyira sokrétű, összetett és érzelmileg túlfűtött lenne a kapcsolata, mint Romániával. A magyar és a román nemzet közös története heves, gyakran véres konfliktusok sorozata; a legfontosabb csatatéren, Erdélyben pedig az utóbbi száz évben rendre a románok tudták érvényesíteni az akaratukat.
*
Rácok tánca - Szerbia útkeresései
Mikortól számítjuk Szerbia posztjugoszláv történetét, és mit is tekintünk egyáltalán Szerbiának? A délszláv háborúkból az összes többi elszakadó tagállamnak csak egy jutott, a Jugoszláviát erőszakkal is egyben tartani kívánó Szerbia viszont mindegyikben részes volt. És a máig lezáratlan Koszovó-probléma miatt egyedül neki nem ért véget a jugoszláv szétbomlás több évtizedes konfliktusa.
*
Bezzegország, Horvátország? - így lépnek az EU belső körébe a horvátok
Új bezzegországgal gyarapodott a magyar közbeszéd: a magyar alsóbbrendűségi érzetet évszázadok óta megbízhatóan tápláló Bezzegausztria, a 2009-es eurócsatlakozás óta fungáló Bezzegszlovákia és a kifejezetten DK-s belső használatra kifejlesztett Bezzegrománia után Bezzeghorvátország iránt is vágyakozhatunk, hiszen ott január elsején bevezették az eurót, s ezzel a bezzegországoktól megszokott módon megváltották gyorsvonati pótjegyüket a nyugati jólét felé.
*
Nem annyira boldog Ausztria
Az osztrák belpolitika az utóbbi években jó néhány meglepő fordulatot hozott, az egyik német lap által kedélyesen csak alpesi banánköztársaságként emlegetett Ausztria négy éven belül a negyedik kancellárjánál tart, mindezt úgy, hogy a kormányzati ciklusból még hátravan több mint egy év.
Nyitóképen: a Duna-menti Wachau Ausztriában (fotó: Shutterstock)
Összesen 125 komment
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászólás szerkesztése
Családok megélhetése szintjén a foglalkoztatás elég fontos ám! Sőt, úgy alapjában minden más mutató mögött az elvégzett munka van.
Ha az fizetett munka, hogy itt nyomulsz a Mandin? Végülis, ha fizeti valaki utánad emiatt a tébét, egye fene...
Amikor kell, még össze is ugrasztanak minket, volt szocialista országokat, ha az az ő malmukra hajtja a vizet.
De nem árt vigyázniuk: elsőkből lehetnek még utolsók!
Kellett nektek kommunizmus:
A hazai egy főre jutó GDP az osztrák „sógor” százalékában:
1870-ben 58,6%
1910-ben 60,8%
1938-ban 74,6% (Horthy rendszer utolsó békeéve)
1990-ben 38,2%
2010-ben 34,7%
(Hazafi Zsolt, Hetek, 2013. július 20.)
A kapitalista, horthysta idők határozott felzárkózási trendje után a kommunisták alatt határozott leszakadás.
Vajon miért nem lehetett az EU-s pénzeket csak térkövezésre, csatornázásra, meg ilyen látszatdolgokra elkölteni a saját ipar versenyképességének a javítása helyett? Amikor azok a pénzek pont azért jöttek, mert az újonnan csatlakozott tagállamok önként feladtak minden védekezési lehetőséget? (vámokat és adókat)
De ezt már az 1990-as évek elején mondta Göncz az egyik újévi köszöntőjében, hogy kellünk a nyugatnak, mert piacot és munkaerőt jelentünk - akkor még mindenki más azt mondta a baloldalon, hogy az EU csatlakozás történelmi kötelessége az akkori tagállamoknak, az garantálja a további békét, és hogy a csatlakozás önmagában garantálja a nyugati életszínvonalat. (ahogy minden korábbi tagállammal történt)
Szerbiában a latin betűs írás is hivatalos (annak a horvát verziója) a cirill mellett.
Iderakom a baloldaliak gyakran használt szavát:
#whataboutism
Majd szólj, ha a témával kapcsolatban is lesz mondanivalód.
Bejelentkezés