„Újabb kollektív megalázás, amit el kell viselnünk a nagy Nyugat kis politikusaitól” – kommentálta Nucuc Morar a hírt, miszerint Hollandia továbbra is vétózza Románia csatlakozását a schengeni övezethez.
Minden európai tárgyalópartner támogatja Románia schengeni csatlakozását, de Hollandiának fenntartásai vannak – számoltunk be tegnap Nicolae Ciuca kormányfő szavairól. A németalföldi ország 11 éve blokkolja keleti szomszédunk csatlakozását az övezethez, – eleinte még a finnekkel és a németekkel egyetemben, de aztán ők elálltak a vétótól – azzal indokolva, hogy a románok nem harcolnak eléggé a korrupció és a szervezett bűnözés ellen, és nem őrzik elég jól a határaikat.
Úgy tűnik, a hollandok nem tágítanak: az amszterdami parlament két nappal a románok számára pozitív EP-állásfoglalás után elutasította Románia ( és Bulgária) schengeni csatlakozását.
Ez nem maradt visszhangtalan a román sajtóban sem, számol be a Főtér. Egyes vélemények szerint ami történik, az Románia „megalázása”. Nucu Morar a Republica portálon ezt írja: „Mint valami szigorú professzorok, a hollandok visszaküldenek a házifeladatainkhoz”, mert „felkészületlenek vagyunk”.
„Újabb kollektív megalázás, amit el kell viselnünk a nagy Nyugat kis politikusaitól” – fogalmaz a szerző, aki számbaveszi, szerinte miért hamisak a Románia csatlakozásával szembeni, a korrupcióról, az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (MCV) be nem tartásáról, az ország „felkészületlenségéről” szóló érvek.
Rengeteget utazott szerte Európában, írja, és azt tapasztalta, hogy a románok túlnyomó többsége civilizáltan, európai módon viselkedik. „Mégis, másodosztályúként kezelnek bennünket, akár egy harmadik világbeli országot – ez ahhoz hasonlít, mintha egy multinacionális vállalat diszkriminálná vagy a többieknél durvábban szankcionálná román alkalmazottait pusztán a nemzetiségük miatt” – írja.
A cikkíró sérelmezi, hogy Romániát még más közép-kelet-európai országokkal (Csehország, Lengyelország, Magyarország stb.) sem kezelik egyenrangúan. Különösen fájó ez Magyarország esetében:
„Nézzék meg Orbán Viktor Magyarországát, mennyi mindent megengedett magának az EU-val szemben, beleértve a Putyinnal való nyílt szövetséget. Magyarország Schengen része, de mi nem. Ha mi csak gondolni mertünk volna arra, amit a magyarok megtettek, hogyan reagáltak volna a dölyfös nyugati politikusok?” – méltatlankodik Morar.
„Nagyszüleim, dédszüleim Erdélyben születtek, amikor az még az osztrák-magyar birodalom része volt. Hiába voltak ott ősidőktől fogva, a megtűrt nemzet státusa jutott nekik. Furcsamód, mintha megállt volna az idő, ma én is az EU megtűrt állampolgárának érzem magam.
Mi Európában élünk, mióta nemzetként megszülettünk. Senki nem rakhat ki bennünket innen. Emeljük fel a fejünket és követeljük a jogainkat, amelyek járnak nekünk. Emeljük fel a hangunkat, ne hagyjuk magunkat megalázni. Nem vagyunk holmi megtűrtek Európában.”
Nyitókép: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor
Klaus Iohannis kijelentette: nem távozik hivatalából, amíg új elnököt nem választanak, annak ellenére, hogy vita alakult ki ideiglenes státusza körül.
A progresszív eszméket vette célkeresztjébe a szocdemek kongresszusán Crin Antonescu történész, akinek a szexuális kisebbségek felvonulásaiból is elege van. Őt támogatja az RMDSZ is.
A szélsőjobboldali politikus a magyar kisebbséget (is) sértően fogalmazott, majd azt állította, hogy Románia igényt tarthat ukrán területekre.
A román politikus csak legyintett a történelmi Magyarországot ábrázoló térkép láttán.
Azonnal kiakadt az ukrán külügyminisztérium.
George Simion reakciójában azt írta: „a hatalom honatyái” gúnyt űznek a parlamenti procedúrákból, és azzal fenyegette őket, hogy hamarosan üt az ő órájuk”.
Hát, nem is tudom, de valamit helyre kell tennem.
A DeepSeek térnyerése aggodalomra ad okot – figyelmeztetett Yoshua Bengio, akit a modern MI egyik „keresztapjaként” tartanak számon. Szerinte a kínai startup előretörése veszélyes versenyt indíthat el a technológiai óriások között.
