Nekünk, magyaroknak, bele kell szólnunk a világ fejlődésébe – Csák János mutatkozott be az MCC-ben!

2022. június 22. 21:45
Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter mutatkozott be először az új kormány miniszterei közül az MCC-ben. Beszédében a család és a cselekvőképes nemzet fontosságáról, az eredményorientált innovációról és a kultúra megmérettetéséről beszélt.

A kultúra és az innováció is fontos a kormánynak, de főleg az innovációs kultúrát kell elterjeszteni – kezdte beszédét a miniszter. Ez nekünk, magyaroknak nem nehéz, hiszen történelmünk arról szól, hogy leleményesek vagyunk. Ez segített a sokkal nagyobb erőkkel szemben is, hogy megálljuk a helyünket. 

Csák János szerint az innováció megtérülését nem csak pénzben lehet mérni

Korábban azt néztük, mennyi pénzt költöttünk innovációra, hány épületet adtunk át. Csákot az érdekli, hogy ennek mi lett az eredménye. A megtérülés nem csak pénzben, de megművelt emberfőkben is mérhető. 

A végső cél, hogy a magyar cselekvőképes nemzet legyen.

Ennek feltétele az azonosságtudat, hiszen aki nem tudja, kicsoda, nem tud lépni. De ez nem elég, hiszen azt tudatosan használva kell törekedni az önrendelkezésre. Mi uralkodjunk a sorsunk felett, ne a világ másik végéről várjunk valakit. S végül ezt követi a cselekvőképesség. Az erdélyi magyarok például küzdeni kényszerülnek az előbbi kettőért, s így csökkent a cselekvőképességük – véli Csák. 

Most volt a százéves évfordulója annak, hogy Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter lett. Megalázott, meggyengített országban vette át a miniszteri széket. Klebelsberg ezért a kiművelt emberfőkben akarta helyreállítani Magyarország szerepét, népfőiskolákat, kollégiumokat alapított.

Nem adhatjuk fel, hogy felismerjük egymásban Isten képét. Klebelsberg azért alapított iskolákat, mert a műveltség erényessé tesz. A kultúrát akadálymentessé kell tenni, kárpát-medencei mértékben. S végül átlátható, egyszerű rendszer kell. A GDP 1,3%-át költjük kultúrára, míg az EU-s átlag 0,4%, a fellegvárakat, átfedő finanszírozásokat el kell kerülni. 

A magyar fiatalok szeretnének gyereket

A családban alakul ki a kötődés képessége.

A magyar fiatalok szeretnének gyereket, de kitolódik, mikor születik meg a gyerek. Olyan szerkezetet kell teremteni, ami megkönnyíti a gyerekvállalást. Bár sok a könnyítés, de a gyerekes családok egy főre jutó jövedelme alatta marad a gyermekteleneknek. A cél, hogy ne jelentsen extra terhet a gyerekvállalás, és ez igaz legyen élethosszon át, azaz kiszámíthatóság kell. A döntéseink nyomán való cselekvés egyik fő akadálya a félelem a jövőtől – érvelt a miniszter.

Feladatunk, hogy legyenek munkahelyek, abban legyenek emberek, akik képesek működtetni azt, azok együttműködjenek, és innovatívak legyenek. A világ gyorsan változik, a Facebook most 20 éves, de már bejött a TikTok, fejlődik a bionika, a kvantumszámítógépek, stb. Ezt nekünk, magyaroknak, értenünk kell, és bele kell folynunk, még akkor is, ha csak 10-15 millióan vagyunk. A felsőoktatás, szakképzés, vállalkozásfejlesztés célja, hogy a versenyképességünket fenntartsuk.

Ha nem leszünk jövőképesek, a világ elsöpör. 

Célindikátorok terén Csák a European Innovation Scoreboardot figyeli, mely harminckilenc alindikátorral méri az országok innovációs kultúrájának agilitását. Magyarország az alsó negyedben van, olyan országok előznek meg, mint Ciprus vagy Málta, de a globális indexen sem állunk jól.

Ez nem arról szól, hogy ne lennénk elég okosak.

Nem tudjuk megszervezni magunkat? Talán rossz módszereket használunk? Talán nem szánunk elég időt a dolgokra?

– teszi fel a kérdést Csák. Ezeken lehet változtatni, igenis eljuthatunk magasabb pozícióba, de ez a fiatalok feladata. Egy másik mutató: nálunk hatezer kutatómérnök jut egymillió lakosra. Az élen járó országoknál az a szám kilencezer. Az innovációba sokat kell befektetni, sok embernek kell kutatnia, hogy megtermékenyítsék egymás agyát. Hiába vannak jó kutatóink, ha a multiknál vannak, ami nem válik a szerves magyar ökoszisztéma részévé – tisztázta a miniszter.

Összefügg a GDP és az innovációs képesség

Korreláció van az ország GDP-je, innovációs képessége és a ráfordítások között. A dán ráfordítás 3%, nekünk 1,6%. Ha elérjük a dán százalékot, az kb. 800 milliárd forintot jelent. Tegyük föl, hogy a kormány ezt meglépi. Csák szeretné látni a műhelyeket, ahová ezt a pénzt be lehet fektetni, az elméket, akik iskolákat tudnak alapítani. Ki tudja előre jelezni, mire lesz szükség öt év múlva? Ezért hiányzik az innovációs kultúra. Nincsenek meg, akikre el lehet költeni a pénzt.

Klebelsberg is hosszú távokban gondolkodott, húszéves távlatokban.

A felsőoktatásba a GDP 15%-át tette be a kormányt, az átalakult egyetemek költségvetése 2,5-re nőtt. De a kormány szemlélete, hogy outputot keres: le lehet vezetni bármilyen célnál, hogy miből kiindulva, hova kell eljutnunk. Lehet templomot építeni, és papot is lehet oda tenni, de kérdés: lesznek-e hívek? Most kell megnézni, ki az, aki megállja a helyét, és ki az, aki könnyűnek találtatik. Keményen fogják megmérni a feleket. Az innovációs ökoszisztémába való bekapcsolódás az egyetemek értékelési rendszerében 8%-ot tesz ki, ezt Csák 25%-ra akarja emelni.

Közelebb kell lépniük az egyetemeknek a valósághoz.

A jövő kérdése, hogy vagy lesznek a jövőt, a miérteket értő és a hogyanokat kezelni tudó embereink, vagy nem. Klebelsberg azt mondta, hogy valójában lét vagy nemlét kérdéséről van. Az MCC például egyike azon intézményeknek, amely például szolgálhat. „Bár lenne több ilyen példa" – zárta sorait Csák.

Fotó: MCC

Összesen 35 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés