Miért csatlakozott a fegyveres ellenálláshoz Varga János ötvenhatos forradalmár? Megtudjuk-e az igazságot a 2006. őszi eseményeket feldolgozó Elk*rtukból? Miért aktuális párhuzamot vonni 1956 és 2006 között? Interjú Ayaan Hirsi Ali iszlámkritikus aktivistával, katolikus tanítás az üzleti életben, előválasztás-értékelés, kínai-tajvani konfliktus és Kex zenekar az e heti Mandiner hetilapban!
'56 és 2006
Nem felejtünk! – e heti lapszámunkban az '56-os forradalom 65., valamint a 2006 őszi események 15. évfordulója emlékezünk összeállításunkban.
Az Első karakterben Constantinovits Milán von párhuzamot von az '56-os események és napjaik kihívásai között.
„Október 23-a arra int, hogy drága kincs a szabadság, nem kellene elherdálni egy szellemi immunitását elvesztő Európában” – fogalmaz.
A lapban egy exkluzív összeállítást találnak, amelynek fotóit kollégánk, Kemenes Tamás nagypapája készítette a forradalom napjaiban – a képek alatt munkatársaink osztják meg az '56-tal kapcsolatos élményeiket, emlékeiket.
Lelkes tizenévesként sodródott a tömeggel az október 23-ai eufóriában, néhány nappal később pedig csatlakozott a fegyveres ellenálláshoz. Interjút olvashatnak Varga János corvinista forradalmárral, aki 1959-ben tizenhárom évet kapott, amiért személyesen akart tenni a magyar szabadságért.
„Mielőtt kérdeztek volna valamit, hülyére verték az embert” – idézi fel az eseményeket.
Milyen párhuzam vonható 1956 és 2006 között? Veszprémy László Bernát véleménycikkében járja körül a kérdést, hangsúlyozva: a kapcsolat adva volt, a korabeli szemlélők is meglátták, ezt feleleveníteni pedig pontos és aktuális nemzeti téma.
Aki csalással szerez hatalmat, majd erőszakkal tartja meg, azzal kapcsolatban számomra nincs mérlegelnivaló”
– mondja lapunknak adott interjújában Kálomista Gábor producer, akivel új, a 2006. őszi eseményeket feldolgozó filmje, az Elk*rtuk megjelenése kapcsán beszélgettünk.
„Ha valaki nem a baloldali fősodorhoz tartozik, nem úgy ugrál, ahogy ők fütyülnek, nem lehet az általuk dominált rendszer része. Ebből elég!” – fogalmaz.
„Jogunk van tudni, mi történt velünk 1990 és 2010 között, hogy miként rontott a kommunista reflexeket levedleni képtelen gyurcsányista hatalom a saját népére” – írja L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója véleménycikkében az intézmény Meggyalázott demokrácia című aktuális kiállítása kapcsán.
Közélet
Nem lesz könnyű menet a közös ellenzéki lista összeállítása, folytatódhat a paktumpolitizálás: hiába beszélnek egyesek megújulásról és ellenzékváltásról, az első előválasztási forduló nyomán egyértelmű a DK és a Jobbik fölénye. Közélet rovatunkban mérlegre tettük az előválasztás eddigi eredményeit.
„Márki-Zay karrierje előmozdítása érdekében szövetségre lépett a balliberális politikusokkal” – olvasható összeállításunkban.
Knopf Alexandra, az Alapjogokért Központ igazgatóhelyettese publicisztikában mutat rá arra: a Dobrev-Gyurcsány-tandem vélhetően nem fogja hagyni, hogy egy kívülről érkezett erő tönkretegye mindazt, amit hosszú évek kitartó munkájával felépítettek.
Külföld
Százszámra sértik meg kínai harci repülőgépek Tajvan légterét 2021 őszi napjaiban, a kínai elnök pedig a nemzet újraegyesítéséről beszél. A tajvani helyzet ismét forrósodik, a nemzetközi közösség joggal aggódhat az időzített
bombaként ketyegő konfliktus miatt – külföld rovatunkban a fokozódó kínai-tajvani konfliktussal foglalkoztunk.
Veres Kristóf György, a Migrációkutató Intézet kutatójának riportját olvashatják az Egyesült Államok déli határáról, ahol több mint egymillió migráns próbált meg Joe Biden beiktatása óta átjutni.
Leimeiszter Barnabás publicisztikájában a közelgő francia elnökválasztás kapcsán latolgatja a neves jobboldali publicista, Éric Zemmour esélyeit.
Precedens & Makronóm
A párhuzamos társadalmak kérdését és az iszlamista szeparatizmust még az ezredforduló idején kellett volna kezelni Európában – fogalmaz Ayaan Hirsi Ali. A világhírű nőjogi aktivistával a progresszivizmus önellentmondásairól, a muszlim jog sajátosságairól és a woke mozgalom morális zavarodottságáról beszélgettünk Precedens rovatunkban.
„A saría rendszere teljesen idegen a vallásszabadságot és az egyenlő bánásmódot diktáló modern alapjogoktól” – hívja fel a figyelmet.
„Ma könnyen a kiátkozással felérő »populista« jelzőt kapja meg az, aki zsinórmértéknek tekinti a hétköznapi emberek hétköznapi érdekeit” – írja véleménycikkében Török Bernát, az NKE docense a magas rezsidíjak társadalmi és környezeti hatásai kapcsán.
A koronavírus-járvány megtorpanást hozott az életvitelünkben. De esélyt is, hogy új társadalmi-gazdasági korszakba lépjünk a katolikus társadalmi tanításra építkezve – Makronóm rovatunkban Huub Ruël holland professzor, az MCC vendégoktatójának írását olvashatják.
Meta, Élet és Utolsó figyelmeztetés
Böszörményi Nagy Gergely ezen a héten egy bokszfanatikus kaliforniai történész, Paul Wyman könyvét ajánlja, aki egy szűk, ám annál izgalmasabb európai periódus, az 1490 és 1530 közötti „pillanat” belső szerkezetéről ír.
1956 több annál a néhány napnál, amelyet az utcai harcok töltöttek ki, ezt tanúsítja Brusznyai Árpádné Honti Ilona naplója is. Az asszony évtizedekig ápolta 1958-ban kivégzett férje emlékét – Feminens rovatunkban emlékezünk rá.
Mi is az a konzervatív ökológia és mitől lesz jobboldali a környezetvédelem? Uri Dénes Mihály jegyzetében járja körül a kérdést.
„A Kex gyúanyag lett. Bemutatta, hogy mi vagyunk itt a szabadság hírnökei, és szabadon akarunk élni.” A zenekar dobosa, Kisfaludy András szerint ezért lehetetlenítette el a Kádár-rendszer a Kexet, és titkosrendőreivel ezért zaklatta disszidálásba a legendás énekesét. Baksa-Soós János néhány hete hunyt el Németországban. A magyar rocktörténet ikonikus alakjáról, a Kex hányatott történetéről beszélgettünk Élet rovatunkban a dokumentumfilm-rendezővel, aki nemrég megírta visszaemlékezését a korról.
Megbízhatatlanok voltunk a hatalom szemében, féltek a Kex minden megnyilvánulásától” – mondja interjúnkban a zenész.
Arctér kisrovatunkban tördelőnk, Kónyi Zoltán két főhősét, nagymamáját és Eszti nénit ismerhetik meg. A tárcát Győrffy Ákos írta.
A lapot záró Utolsó figyelmeztetés rovatban az Ufi korábbi szerzője, Skrabski Fruzsina dokumentumfilmes idézi fel a 2006 őszi pillanatokat.
Az ukrán dezinformációs kampány narratívájához hasonló módon próbálták a megvert és elhunyt kárpátaljai férfi kapcsán hitelteleníteni cikkünket – van azonban egy kis bökkenő.
A Mandiner megkeresésére kiderült: sem színpad, sem hivatalos program nem jár a Tisza-vezérnek.
Az ügyben – bizonyítottság esetén – felmerülhet az információs rendszer vagy adat megsértése bűntett gyanúja.
Külföldről támadják lapunkat, mióta feltártuk, hogy halálra vertek egy kényszersorozott magyar állampolgárt az ukrán toborzók.
A támadás elhárításán informatikusaink folyamatosan dolgoznak, az olvasóinktól elnézést kérünk a kellemetlenségekért.
Ezek valóban nem Magyar Péter napjai.
Újabb bejegyzés miatt magyarázkodhat a Tisza-vezér.
Úgy tűnik, a legnagyobb buli az űrállomáson is a konyhában van.
