Corvinista forradalmár, 2006 ősze, Kálomista Gábor, Ayaan Hirsi Ali, riport a mexikói határról – megjelent az új Mandiner!

'56 és 2006 

Nem felejtünk! – e heti lapszámunkban az '56-os forradalom 65., valamint a 2006 őszi események 15. évfordulója emlékezünk összeállításunkban. 

Az Első karakterben Constantinovits Milán von párhuzamot von az '56-os események és napjaik kihívásai között.

„Október 23-a arra int, hogy drága kincs a szabadság, nem kellene elherdálni egy szellemi immunitását elvesztő Európában” – fogalmaz.  

A lapban egy exkluzív összeállítást találnak, amelynek fotóit kollégánk, Kemenes Tamás nagypapája készítette a forradalom napjaiban – a képek alatt munkatársaink osztják meg az '56-tal kapcsolatos élményeiket, emlékeiket. 

Lelkes tizenévesként sodródott a tömeggel az október 23-ai eufóriában, néhány nappal később pedig csatlakozott a fegyveres ellenálláshoz. Interjút olvashatnak Varga János corvinista forradalmárral, aki 1959-ben tizenhárom évet kapott, amiért személyesen akart tenni a magyar szabadságért.

„Mielőtt kérdeztek volna valamit, hülyére verték az embert” – idézi fel az eseményeket.

Milyen párhuzam vonható 1956 és 2006 között? Veszprémy László Bernát véleménycikkében járja körül a kérdést, hangsúlyozva: a kapcsolat adva volt, a korabeli szemlélők is meglátták, ezt feleleveníteni pedig pontos és aktuális nemzeti téma.

– mondja lapunknak adott interjújában Kálomista Gábor producer, akivel új, a 2006. őszi eseményeket feldolgozó filmje, az Elk*rtuk megjelenése kapcsán beszélgettünk.

„Ha valaki nem a baloldali fősodorhoz tartozik, nem úgy ugrál, ahogy ők fütyülnek, nem lehet az általuk dominált rendszer része. Ebből elég!” – fogalmaz. 

„Jogunk van tudni, mi történt velünk 1990 és 2010 között, hogy miként rontott a kommunista reflexeket levedleni képtelen gyurcsányista hatalom a saját népére” – írja L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója véleménycikkében az intézmény Meggyalázott demokrácia című aktuális kiállítása kapcsán.

Közélet

Nem lesz könnyű menet a közös ellenzéki lista összeállítása, folytatódhat a paktumpolitizálás: hiába beszélnek egyesek megújulásról és ellenzékváltásról, az első előválasztási forduló nyomán egyértelmű a DK és a Jobbik fölénye. Közélet rovatunkban mérlegre tettük az előválasztás eddigi eredményeit. 

„Márki-Zay karrierje előmozdítása érdekében szövetségre lépett a balliberális politikusokkal” – olvasható összeállításunkban. 

Knopf Alexandra, az Alapjogokért Központ igazgatóhelyettese publicisztikában mutat rá arra: a Dobrev-Gyurcsány-tandem vélhetően nem fogja hagyni, hogy egy kívülről érkezett erő tönkretegye mindazt, amit hosszú évek kitartó munkájával felépítettek.

Külföld

Százszámra sértik meg kínai harci repülőgépek Tajvan légterét 2021 őszi napjaiban, a kínai elnök pedig a nemzet újraegyesítéséről beszél. A tajvani helyzet ismét forrósodik, a nemzetközi közösség joggal aggódhat az időzített
bombaként ketyegő konfliktus miatt – külföld rovatunkban a fokozódó kínai-tajvani konfliktussal foglalkoztunk.

Veres Kristóf György, a Migrációkutató Intézet kutatójának riportját olvashatják az Egyesült Államok déli határáról, ahol több mint egymillió migráns próbált meg Joe Biden beiktatása óta átjutni.

Leimeiszter Barnabás publicisztikájában a közelgő francia elnökválasztás kapcsán latolgatja a neves jobboldali publicista, Éric Zemmour esélyeit. 

Precedens & Makronóm

A párhuzamos társadalmak kérdését és az iszlamista szeparatizmust még az ezredforduló idején kellett volna kezelni Európában – fogalmaz Ayaan Hirsi Ali. A világhírű nőjogi aktivistával a progresszivizmus önellentmondásairól, a muszlim jog sajátosságairól és a woke mozgalom morális zavarodottságáról beszélgettünk Precedens rovatunkban.

„A saría rendszere teljesen idegen a vallásszabadságot és az egyenlő bánásmódot diktáló modern alapjogoktól” – hívja fel a figyelmet.

„Ma könnyen a kiátkozással felérő »populista« jelzőt kapja meg az, aki zsinórmértéknek tekinti a hétköznapi emberek hétköznapi érdekeit” – írja véleménycikkében Török Bernát, az NKE docense a magas rezsidíjak társadalmi és környezeti hatásai kapcsán. 

A koronavírus-járvány megtorpanást hozott az életvitelünkben. De esélyt is, hogy új társadalmi-gazdasági korszakba lépjünk a katolikus társadalmi tanításra építkezve – Makronóm rovatunkban Huub Ruël holland professzor, az MCC vendégoktatójának írását olvashatják.

Meta, Élet és Utolsó figyelmeztetés

Böszörményi Nagy Gergely ezen a héten egy bokszfanatikus kaliforniai történész, Paul Wyman könyvét ajánlja, aki egy szűk, ám annál izgalmasabb európai periódus, az 1490 és 1530 közötti „pillanat” belső szerkezetéről ír. 

1956 több annál a néhány napnál, amelyet az utcai harcok töltöttek ki, ezt tanúsítja Brusznyai Árpádné Honti Ilona naplója is. Az asszony évtizedekig ápolta 1958-ban kivégzett férje emlékét – Feminens rovatunkban emlékezünk rá. 

Mi is az a konzervatív ökológia és mitől lesz jobboldali a környezetvédelem? Uri Dénes Mihály jegyzetében járja körül a kérdést. 

„A Kex gyúanyag lett. Bemutatta, hogy mi vagyunk itt a szabadság hírnökei, és szabadon akarunk élni.” A zenekar dobosa, Kisfaludy András szerint ezért lehetetlenítette el a Kádár-rendszer a Kexet, és titkosrendőreivel ezért zaklatta disszidálásba a legendás énekesét. Baksa-Soós János néhány hete hunyt el Németországban. A magyar rocktörténet ikonikus alakjáról, a Kex hányatott történetéről beszélgettünk Élet rovatunkban a dokumentumfilm-rendezővel, aki nemrég megírta visszaemlékezését a korról.

Arctér kisrovatunkban tördelőnk, Kónyi Zoltán két főhősét, nagymamáját és Eszti nénit ismerhetik meg. A tárcát Győrffy Ákos írta.

A lapot záró Utolsó figyelmeztetés rovatban az Ufi korábbi szerzője, Skrabski Fruzsina dokumentumfilmes idézi fel a 2006 őszi pillanatokat.