Az Európai Bizottság erőszakot tesz az uniós jogon – Gulyás Gergely és Schiffer András vitázott az MCC Feszten

2021. augusztus 5. 18:31
Csak részeiben vagy egészében felel meg a jogállamiság kritériumainak a magyar rendszer? Valakik vagy valami ellen született a gyermekvédelmi törvény? És merre tovább, Európai Unió? Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Schiffer András volt országgyűlési képviselő, az LMP korábbi társelnöke vitázott az MCC Feszten. Bár a polémia a gyermekvédelmi törvénnyel kapcsolatban bontakozott ki, hamar eljutottunk az Európai Unió rendszerszintű problémáiig, sőt, addig a háttérkonszenzusig, ami ellehetetleníti a déli és keleti tagállamok felzárkózását. „Kedélyes egyet nem értés” Esztergomban.

Vágvölgyi Gergely írása

„Az Európai Bizottság által megtámadott kérdés egyértelműen nemzeti hatáskör, tehát az Európai Uniónak semmi köze hozzá” - mondta felvezetőként Gulyás Gergely miniszter a gyermekvédelmi törvény körüli nemzetközi vitákra reagálva az MCC Feszt első napjának legnagyobb érdeklődés mellett zajló beszélgetésén.

Vitapartnere, Schiffer András egyetértett azzal, hogy belpolitikai ügyről van szó, amit döntő mértékben itthon kell rendezni, azonban szerinte erős túlzás, hogy ne lenne köze hozzá az uniónak. Kritizálta, hogy a pedofilellenes törvénybe csak rövid idővel annak elfogadása előtt került bele néhány módosítás. 

A törvény védelmében a Miniszterelnökséget vezető miniszter hangsúlyozta: nem egyes közösségekkel kapcsolatban vagy ellenükben született, hanem a szexualitás öncélú ábrázolásait identitástól függetlenül tiltja a gyermekek védelmében.

Abszurdumnak nevezte, hogy „az Európai Unió sokadszor tesz erőszakot a közösségi jogon”.

Mint mondta, az eljárás a teljes európai intézményrendszert lejáratja, hiszen látható, hogy az intézmények nem pártatlanul alkalmazzák a jogszabályokat. 

„A balhé abból lett, hogy pontosan látjuk azokat a nyugati folyamatokat, amelyek ott már mindennaposak az óvodában és iskolában, ahol azonosíthatatlan identitású emberek mondják meg a gyerekeknek, mit gondoljanak, ezt pedig nem akarjuk engedni Magyarországon” – fogalmazott Gulyás Gergely. Mint mondta,

a népszavazás eredménye, ha érvényes lesz, kötelező a kormányra nézve, így elképzelhetőnek tartja azt is, hogy még módosulni fog a törvény. 

Az LMP volt társelnöke hiányolta a tiszta fogalmakat, a világos beszédet és azzal érvelt, hogy az értelmezési keretek eltérése miatt akár az egyes intézményvezetőkön múlik majd, miként alkalmazzák a törvényt. A miniszter szerint azonban a törvény egyértelműen fogalmaz, ezért az alkalmazása is egyértelmű lesz. 

Schiffer András úgy látja, tabusításra irányul a törvény, ha pedig valóban az érzékenyítést akarja tiltani a kormány, akkor a fürdővízzel együtt kiönti a gyereket is. Kritizálta továbbá, hogy a törvény homogén közösségként kezeli a csecsemőt és a 17 éves fiatalt.

Fotó: Földházi Árpád

De merre tovább, Európa?

A volt országgyűlési képviselő szerint az a konszenzus, ami alapján az integrációs folyamat zajlott, nem alkalmas a déli és keleti államok felzárkóztatására, eközben problémaként említette azt is, hogy a multinacionális vállalatok a nemzeti hatáskörök szűkítésében érdekeltek, ami a nemzetállami kormányok és parlamentek jogköreit csorbítja. 

A globalista nyomulás hatja át az Európai Unió intézményeit 

– mutatott rá Schiffer András, aki kitért arra is: legalább ennyire baj, hogy az ENSZ-ben is változó befolyásolási viszonyok fedezhetők fel. 

A jelenséget Gulyás Gergely „lopakodó hatáskörbővítésként” jellemezte, ugyanakkor emlékeztetett: annak megítélése, mi nemzeti és mi uniós hatáskör, a tagállami alkotmánybíróságok döntése lehet. 

A finanszírozási polémiákkal kapcsolatosan Schiffer András úgy érvelt: „Ne felejtsük el, hogy akkor, amikor a norvégok, vagy a brüsszeli központ pénzekkel tartozik, az nem könyöradomány! Mi ezekért valamit adtunk az elmúlt harminc évben”. Hangsúlyozta: a fejlesztési források járnak, függetlenül attól, milyen színezetű kormánya van egy kormánynak, ugyanakkor szükségesnek nevezte, hogy az uniós adófizetői pénzek felhasználását a szükséges mértékben ellenőrizni lehessen. 

A „kedélyes egyet nem értés” jegyében Gulyás Gergely legitim, korrekt és alkotmányos eljárásnak nevezte azt, amikor a magyar eljárás arra irányul, hogy az alkotmányt a szükséges mértékben és pontokon módosítja. Ellenpéldaként említette Németországot, ahol, bár az alkotmány kimondja, hogy házasság egy nő és egy férfi között köttetik, erre fittyet hányva elfogadják az azonos neműek házasodásáról szóló törvényt. 

Jogállamisági vita újratöltve

Schiffer szerint elemeiben ugyan rendben van a rendszer, egybefüggő módon azonban a jogállamiság csorbát szenved Magyarországon. Olyan szabályok kerültek sarkalatos törvényekbe, amelyek eminens módon a mindenkori kormányzati többség mozgáskörét szűkítik – kritizált az ügyvédként működő korábbi politikus, aki élesen bírálta a Fidesz-KDNP hatalomfelfogását. 

Ha valaki jogállamisági problémákat keres, azt Közép-Európa helyett Brüsszelbe kell irányítani, oda, ahol valóban komoly jogállamisági problémák merülnek fel – válaszolt Gulyás. 

Fotó: Földházi Árpád

A beszélgetés záró szakaszában az Európai Unió jövőjével kapcsolatosan Gulyás Gergely rámutatott: a jelenlegi geopolitikai rendszerben nincs alternatívája annak, hogy az európai nemzetek között összehangolt és intézményes együttműködés valósuljon meg. Hasonlóképpen szükségesnek nevezte a szabad piacot is. Jelezte ugyanakkor: amit az Európai Bizottság megenged magának, az teret ad az unió szétverésének, politikai megrendelésekre hoznak jelentős döntéseket egyes tagállamokkal szemben.

A nyugati médiapluralizmus megszűnt, ami szintén aggodalomra ad okot, hasonlóképpen az, amikor politikai érdekektől vezérelve a bizottság páros lábbal tapossa az uniós jogot. 

Schiffer András rámutatott: globális problémákkal állunk szemben, a helyzetet pedig nehezíti, hogy méretünknél fogva nem vagyunk globális szereplők, sőt, ehhez még a V4-együttműködés is kicsi. Az igazi kihívás azonban, hogy a világ abba az irányba halad, amiben az óriásvállalatok lenyúlják a politikai nyilvánosságot és a politikai döntéshozatalt. Példaként a platformszolgáltatókat említette. „Vajon 20 év múlva mi fogunk elmenni választani, vagy algoritmusok mondják meg, ki kormányozzon egy területet?” – tette fel a kérdést. 

Szükség van erős nemzetállamokra és erős lokalitásokra. Olyan Európára van szükség, ami nem a tőkét, hanem az embereket, a természetet és a helyi érdeket védi

– hangoztatta. Schiffer András hozzátette: utolsó pillanatban vagyunk arra, hogy erős szabályokkal visszaszorítsuk a lobbiérdekeket.

Nyitókép: Földházi Árpád

 

Összesen 63 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Ez a nemzetállamozás szerencsétlen. Románia, Szlovákia, az összes utódállam erre hivatkozva tagad meg jogokat. Az uniós összefüggésben önálló államokról kellene beszélni.Ennyi esze lehetne a magyar nemzeti jobboldalnak.







Megdöbbentő, h. a nagy veszteségek, a tatárjárás, a 150 éves török megszállás, az utána következő osztrák dúlás után ide-jötteket a nyelv, a kultúra milyen mértékben bírta asszimilálni, magyarrá. Kényszer nélkül.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés