Bíróság elé állítják a náci koncentrációs tábor 100 éves őrét

2021. augusztus 2. 19:32
A német bíróság tárgyalási dátumot tűzött ki egy 100 éves férfi ellen, akit 3518 rendbeli gyilkosságban való bűnrészességgel vádolnak, mivel SS-őrként szolgált egy Berlin külterületén lévő koncentrációs táborában.

A Neuruppin Állami Bíróság szóvivője hétfőn közölte, hogy a tárgyalás október elején kezdődik, a százéves vádlott nevét azonban  német adatvédelmi törvényeknek megfelelően nem hozhatják nyilvánosságra – számolt be az AP hírügynökség. 

A gyanúsított állítólag 1942 és 1945 között a Sachsenhauseni táborban dolgozott a náci párt félkatonai szárnyának, az SS-nek besorozott katonájaként.  A hatóságok azt mondják, hogy magas kora ellenére a gyanúsítottat alkalmasnak tartják arra, hogy bíróság elé álljon, bár előfordulhat, hogy korlátozni kell a bíróság napi ülésszakait.

Orvosi szakvélemény erősíti meg, hogy korlátozottan alkalmas arra, hogy bíróság elé álljon” 

– mondta Iris le Claire, a bíróság szóvivője.

A neuruppinni hatóság 2019- ben nyújtotta be az ügyet a ludwigsburgi különleges szövetségi ügyészséghez, amelynek feladata a náci háborús bűnök kivizsgálása. A neuruppini állami bíróság Oranienburg városától északnyugatra fekszik, ott ahol Sachsenhausen is található.

A vádlott állítólag a Berlin környéki Brandenburg államban él

– jelentette a helyi média. Sachsenhausent 1936 -ban alapították Berlintől északra, az első táborként hatalomátvétele után. Adolf Hitler később teljes mértékben átengedte az SS -nek a náci koncentrációs táborok rendszerének üzelemtetését. Sachsenhausent minta létesítménynek és kiképzőtábornak szánták azokhoz a tábokhoz, amelyet a nácik később Németországban, Ausztriában és a megszállt területeken építettek.

1936 és 1945 között több mint 200 000 embert tartottak fogva a táborban. 

Több tízezer fogvatartott éhenhalt, vagy betegségben, a kényszermunka súlya alatt illetve egyéb okok miatt hunyt el. Sokan orvosi kísérletek áldozatává lettek, illetve szisztematikus SS-akciók, mint az agyonlövés, tömeges akasztás és elgázosítás miatt veszették életüket.

Az elhunytak pontos számát illetően eltérőek a források. A felső becslések szerint körülbelül 100 000 áldozata volt a létesítménynek, más kutatók szerint azonban ennek fele, a 40 000 és 50 000 közötti adat lehet a pontosabb.

Kezdeti éveiben a legtöbb fogoly politikai elítélt illetve köztörvényes bűnöző volt, de hamar megjelentek a rabok között a Jehova Tanúi illetve homoszexuálisok is. A zsidó foglyok első nagyobb csoportját 1938-ban hozták ide a Kristályéjszakát követően. 

A háború alatt Sachsenhausen lakói szovjet hadifoglyokkal bővültek, akiket ezresével lőttek agyon másokkal egyetemben. 

A többi táborhoz hasonlóan Sachsenhausenben különösen kemény bánásmódban részesültek a zsidó foglyok és legtöbbjük, aki 1942-re még életben maradt, ekkor az auschwitzi haláltáborba került. Sachsenhausent 1945 áprilisában szabadították fel a szovjet csapatok, akik azonnal saját brutális haláltáborukká változtatták azt.

Egy másik esetben egy 96 éves nő fog szeptember végén bíróság elé állni az észak-németországi Itzehoe városában,

aki állítólag a háború alatt a stutthofi koncentrációs tábor SS -parancsnokának titkáraként dolgozott. Őt az év elején több mint 10 000 rendbeli, gyilkosságban elkövetett bűnsegédlettel vádolták meg.

Az ő és a 100 éves gyanúsított elleni vádak egyaránt egy közelmúltbeli német precedensen alapulnak, amely megállapította, hogy bárki, aki egy náci táborban segédkezett, büntetőeljárás alá vonható az ott elkövetett gyilkosságok miatt.

Fotó: BARTOSZ SIEDLIK / AFP

Összesen 159 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A szibériai haláltáborok őrei és könyvelői mikor kerülnek sorra?
Ennek így mi az üzenete? A kettős mérce? A zsidó kivételezettség? Vagy mi?

Most éppen liberális idoljaid működnek az általad felsorolt izmusok egyesített módszerei szerint. Igen, tudom, még csak enyhe formában, de még fejlődni fognak.

Igen, reformnácik nem mentették át magukat az új Németországba. Sem Ribbentrop, a külügyminiszter, sem a Hitlerjugend valamely felső vezetője nem lett német miniszterelnök a háború után. Az valódi rendszerváltás volt, elszámoltatással.

Ha meghal, halála után minden évben a csontjait vigyék a Német Legfelsőbb Bíróság elé és évente legalább egyszer: újra ítéljék el.
De valahol értelmezhető azért mégis ez az eljárás.
Csak az a gond vele, hogy egyedül van.
Mert ha Izraeltől Moszkván, Londonon, Párizson át, Washingtonig: minden katonát, aki részt vett háborús cselekményekben a frontvonal mögött, eljárás alá vonnának a bíróságok: akkor lenne ez az eljárás 100%-ban jogszerű,
Így: a jog és az emberi méltóság megcsúfolása, szemfényvesztés, megtévesztés, félrevezetés, a németek sokadik megzsarolása, amiből már minden tisztességes embernek - ha valóban tisztességes - elege van.
Persze, nem a Jósa Bálint-féle "tisztességes" emberekről van szó.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés