Nézőpont: A többség egyetért a keleti nyitással

2021. március 31. 10:30
A koronavírus elleni vakcina-beszerzés szempontjából még a kormánnyal kritikusok 51 százaléka is inkább támogatja a keleti partnerséget. A Türk Tanács ma ülésezik, a térség országai jelentős gazdasági potenciált jelentenek hazánk számára.

Erős társadalmi háttere van a kormány által vitt keleti nyitás politikájának, a többség szerint inkább előnyös Magyarország számára az érintett országokkal való együttműködés – nyilatkozta lapunknak Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője. Ismeretes: Orbán Viktor miniszterelnök kedden Üzbegisztánban járt, szerdán pedig részt vesz a Türk Tanács online találkozóján.

A kormányfő Facebook-bejelentkezésében az utazás kapcsán hangsúlyozta: a magyar gazdaság újraindítása fontos, szeretnénk másokat is megelőzve, kanyarban előre jutni. Kifejtette: elérkeztünk a magyar gazdaságpolitika harmadik szakaszához, amikor a megerősödött magyar vállalkozások külföldön hoznak létre vállalkozásokat, hajtanak végre beruházásokat, és az ott megtermelt profitot fogják majd hazahozni. Hozzátette, ezért utazott Üzbegisztánba, ahol a magyar vállalkozások üzleti lehetőségeit bővítik, bemutatkoznak a sikeres magyar cégek, mint az OTP, és más közepes vállalkozások.

A Nézőpont Intézet lapunk által megismert felmérésében megkérdezettek 52 százaléka látja úgy, hogy mindent egybevetve előnyös hazánk számára a keleti nyitás, 27 százalék szerint inkább hátrányos, míg 21 százalék nem tudja, vagy nem válaszolt. A kutatásban rákérdeztek arra is, hogy a koronavírus elleni vakcina-beszerzés szempontjából inkább előnyösek vagy inkább hátrányosak a keleti kapcsolatok, s ebben a körben már 71 százalék mondta azt, hogy inkább előnyösek, és csupán 14 százalék, hogy inkább hátrányosak.

A megítélés természetesen függ a kormányfőhöz való viszonyulástól is, ám utóbbi kérdés kapcsán

még az Orbán Viktorral kritikusak körében is 51 százalék mondja azt, hogy „inkább előnyösek” a keleti kapcsolatok.

Kelet és Nyugat közötti kereskedelmi együttműködés

Mráz Ágoston Sámuel hangsúlyozza: elsősorban gazdasági szempontból fontos számunkra a keleti partnerség, ami a pandémia után alighanem átrendeződő világban különösen is lehetőségeket rejt magában, a gazdaság újraindításában a Kelet és Nyugat közötti kereskedelmi együttműködésnek kiemelt szerepe lehet.

Ráadásul a konkrét megegyezések, mint például az OTP üzbegisztáni szerepvállalása, bizonyítékot helyeznek a retorika mellé. Fontos szerinte kitérni arra is, hogy mindez nem a nyugattal szemben történik. Annál is inkább, mert a nagy európai országok is „ott vannak” a térségben, hazánk számára pedig ebben a helyzetben kifejezetten előnyös, hogy minden országban van külképviselete, tehát az együttműködéshez szükséges hídfőállása.

Természetesen Oroszország, Kína és Törökország is kifejezetten aktív a térségben, ám a közép-európai térségből Lengyelország és Csehország is nagyobb volumenű kereskedelmet folytat már az érintett országokban. Azaz Magyarországnak a relatív lemaradását is be kell hoznia, a kínálkozó lehetőségeket ki kell használnia – mutat rá Mráz.

Erőforrásban gazdag, infrastrukturálisan elmaradott országok

A Türk Tanács közép-ázsiai tagjai exportképes nyersanyagban, erőforrásokban gazdagok, ami természetesen Közép-Európának is fontos, miközben logisztikailag, infrastrukturálisan fejletlenek ezek az országok, amely komoly beruházási és befektetési lehetőséget jelent Magyarországnak. „Az egydimenziós politikai kritika a gazdasági realitásokat és a magyar érdekeket figyelmen kívül hagyja” – húzza alá az elemző, aki szerint a vakcinabeszerzés sikere, s ennek társadalmi elismerése ugyancsak megmutatja: megéri ezekbe a kapcsolatokba befektetni.

A Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) A Türk Tanács közép-ázsiai és kaukázusi országai a magyar külgazdaság perspektívájából című, Vasa László által jegyzett friss elemzése szintén arra jutott, hogy a sokat kritizált, olykor turanista beidegződésekkel azonosított türk kapcsolatkeresés valójában a magyar külgazdaság „multivektorális” stratégiájának szerves része. A szóban forgó országok gazdaságilag egyre nyitottabbak, adottságaik összességében

kiváló külgazdasági partnerré teszik őket Magyarország számára.

Az elemzés szerint a Türk Tanács tagállamai döntően közép-ázsiai és kaukázusi türk nyelvű országok, melyek 1991 nyarán–őszén kiáltották ki függetlenségüket a Szovjetuniótól. Az év karácsonyára a Független Államok Közösségébe való belépés mellett Moszkva és a nemzetközi közösség is elismerte az új államok – Azerbajdzsán, Kazahsztán, Üzbegisztán, Kirgizisztán – függetlenségét.

A szintén közép-ázsiai, türk nyelvű Türkmenisztán nem tagja a szervezetnek, bár a szerdai találkozókon valójában részt vesz, és szintén nem tag Tádzsikisztán, ami viszont közelebb áll az iráni civilizációhoz és nyelvhez. A Kaukázus nem türk nyelvű országai – Örményország, Grúzia, Oroszország – értelemszerűen szintén nem csatlakoztak. Megfigyelőként vesz részt viszont a tanácsban a nem türk nyelvet beszélő, de a türk kultúrához az európai országok többségénél szorosabban kötődő Magyarország,

a szervezet legfajsúlyosabb tagja pedig egyértelműen Törökország.

Az elemzés külön kitér arra is, hogy a logisztikai szektor fejletlensége hatalmas beruházási és üzleti potenciált is jelent, Magyarország részvételi lehetősége e tekintetben is kiváló. Kazahsztán és Azerbajdzsán például komoly és ambiciózus tervekkel rendelkezik logisztikai szektora fejlesztésére, legyen szó út- és vasúthálózat-fejlesztésről, légi közlekedési „hub” funkcióról, vagy vámmentes övezetek és ipari parkok fejlesztéséről.

Kiterjedt külképviseleti hálózattal tűnik ki hazánk

„A Türk Tanács országainak lehetőségeit mindenki igyekszik kiaknázni. Magyarország annyiban tud kitűnni ebből a tömegből, hogy multivektorális külgazdasági politikája miatt nyitottabb az adott országokkal kapcsolatban, még az erőforrásban szerényebb Kirgizisztánban is ugyanúgy tart fenn képviseletet, mint a legnagyobb méretű Kazahsztánban, és megfigyelői státusszal rendelkezik a Türk Tanácsban” – részletezi elemzésében Vasa László.

Nem elhanyagolható körülmény az sem, hogy mivel az említett országok nem pusztán világgazdasági integrációra, hanem a nemzetközi közösségen belüli imázsjavításra és kulturális legitimációra is vágynak, „Magyarország elkötelezettsége a türk kulturális és szakpolitikai projektek mellett fontos tényezője a külgazdasági kapcsolatok támogatásának”.

Csaknem 70 milliós piacról van szó, hazánk a mezőgazdasági és az infrastrukturális beruházásokban kaphat nagyobb szerepet a következő években. Összegezve: Magyarország számára továbbra is számos, eddig kiaknázatlan gazdasági lehetőséget rejtenek a Türk Tanács közép-ázsiai és kaukázusi tagállamai. „A térségben történő aktívabb gazdasági szerepvállalásunk nem csupán lehetőség, de egyfajta verseny általi kényszer is” – fogalmaz a szakértő.

nyitókép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök a Türk Tanácscsúcstalálkozóján Bakuban 2019. október 15-én. (MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)

Összesen 206 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Itt van, aki a halottak magas számát a kormány nyakába akarja varrni. Nem gondol arra, hogy keleti vakcina nélkül több lenne, mert nekik minden élet nem számít . A brit vírus földrajzilag nyomon követhető útvonalon terjed........ Sajnos van, ahol még az elején vannak.
Mi elindultunk kifelé......
Tudom, meg nem annyira rossz, hiszen az eu-ban elsők vagyunk átoltottságban. Ez szörnyű!!!!!!!!!!!!-:))))))

Bizony. Ennyit változott a világ. Azonos elvek mentén ennyi minden történhetett.

Vírusos lehetsz, lázas lehetsz. Gyorsan oltasd be magad bármelyik vakcinával, jobban kijössz belőle, mint az elhunyt DK-sok.

Krisztina! A szlovák ballib ellenzék dumalt az orosz vakcina ellen. Szerintük hadd haljanak a szlovákok!
A nemzetközi ballib szintén emberéleteket áldoz fel a mondvacsinált ellenzéki oltáron.

Ezzel egyetértek:-)))))

Rossz táblát nézel, ez a szolgáltatásoké. Természetesen Kína a második számú partner már jó ideje.

Azzal természetesen nincs gond, ha Ázsiával kereskedünk. De a közép-ázsiai országoknak szinte semmilyük sincs, ami nekünk kellene, a Türk tanácsról meg a többiről nem is beszélve.

Nem hiszem el, hogy nem értelmezed az adatokat. A jövőt a napi új fertőzöttek száma határozza meg két-harom hét csúszással!

Most januárban már csak 4,37% volt...

Ja. A szlovákok jó sokra mentek az országos teszttel. A teszt aznapra ad felvilágosítást, sőt, a fertőzés első egy-két napjában is lehetsz, mégis negatív lesz.

Hány EP képviselő tudja, hol van bármelyik volt szoci ország?

Hát nem tudom...ahogy a nyugati kifejezetten elmebeteg, és meglepően erőszakos woke mozgalmakat elnézem a BLM-mel, feminácizmussal, genderideológiákkal, migránsinvázióval...én szívem szerint hermetikusan zárnék. Hermetikusan.

hát ez mondjuk sajnos a keletre is igaz :-(
Szívás itt középen egyensúlyozni...
Én nagyon bízom Szijjártóban.

A gond csak az, hogy a cipőket mi is nagyrészt Kínából vesszük már, az meg sokkal közelebb van hozzájuk.

Hehe - mindenki csak eladni akar, de a legtöbb közép-ázsiai országnak maximum valamilyen nyersanyaga van, amit cserébe tud adni. Az olajhoz és gázhoz infrastruktúra kell, ez komolyan csak egy-két országnál merülhet fel. Állítólag Myanmar próbált valami nagyobb adag rizst eladni Petikének, amikor ott volt, de hát egyszerűen nem kell, még olcsón sem, az a kb. 4 kg rizs, amit az átlag magyar megeszik, már bőven le van fedezve tucatnyi forrásból, sőt mi is termesztünk, még exportra is. Hasonló módon akad el a nagy keleti nyitás ezekkel az országokkal mindig, sőt minthogy ott sem a demokrácia tombol, ők is elvárják még ezért a semmiért is a bőséges megkenést. Nekünk elsősorban technológia kell valamilyen formában, de azt meg csak pár ország tudja biztosítani. Mi viszont kevés olyan dolgot tudunk szállítani nekik, amit ne kapnának meg jobb vagy olcsóbb verzióban a szomszédos Kínából.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés