Ráadásul a konkrét megegyezések, mint például az OTP üzbegisztáni szerepvállalása, bizonyítékot helyeznek a retorika mellé. Fontos szerinte kitérni arra is, hogy mindez nem a nyugattal szemben történik. Annál is inkább, mert a nagy európai országok is „ott vannak” a térségben, hazánk számára pedig ebben a helyzetben kifejezetten előnyös, hogy minden országban van külképviselete, tehát az együttműködéshez szükséges hídfőállása.
Természetesen Oroszország, Kína és Törökország is kifejezetten aktív a térségben, ám a közép-európai térségből Lengyelország és Csehország is nagyobb volumenű kereskedelmet folytat már az érintett országokban. Azaz Magyarországnak a relatív lemaradását is be kell hoznia, a kínálkozó lehetőségeket ki kell használnia – mutat rá Mráz.
Erőforrásban gazdag, infrastrukturálisan elmaradott országok
A Türk Tanács közép-ázsiai tagjai exportképes nyersanyagban, erőforrásokban gazdagok, ami természetesen Közép-Európának is fontos, miközben logisztikailag, infrastrukturálisan fejletlenek ezek az országok, amely komoly beruházási és befektetési lehetőséget jelent Magyarországnak. „Az egydimenziós politikai kritika a gazdasági realitásokat és a magyar érdekeket figyelmen kívül hagyja” – húzza alá az elemző, aki szerint a vakcinabeszerzés sikere, s ennek társadalmi elismerése ugyancsak megmutatja: megéri ezekbe a kapcsolatokba befektetni.
A Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) A Türk Tanács közép-ázsiai és kaukázusi országai a magyar külgazdaság perspektívájából című, Vasa László által jegyzett friss elemzése szintén arra jutott, hogy a sokat kritizált, olykor turanista beidegződésekkel azonosított türk kapcsolatkeresés valójában a magyar külgazdaság „multivektorális” stratégiájának szerves része. A szóban forgó országok gazdaságilag egyre nyitottabbak, adottságaik összességében