A riportban rögtön elhangzik, hogy a kormány „kisajátítja a város tulajdonában lévő ingatlanokat”, ami kapcsán V. Naszályi Mártát, az I. kerület ellenzéki polgármesterét szólítják meg, akit nagyon elkeserítenek az építkezések. A polgármester szerint a kormány rossz társadalmi üzenetet közvetít, ő pedig nem akarja az 1944-es állapotában látni a Várnegyedet. „Ez a kormány önkényes, diktatórikus, a társadalom érdekeivel szembemenő döntése volt” – panaszkodik a politikus.
A folytatásban V. Naszályi „véletlenül” találkozik egy helyi lakossal, Wagner Tamással, akit szintén nagyon elszomorítanak a fejlemények. A férfi és a polgármester közösen sajnálkoznak, megállapítva, hogy már semmit sem lehet tenni a beruházásokkal szemben. Wagner attól tart, hogy a környék hamarosan élhetetlenné válik a lakók számára, arról nem is beszélve, hogy az építkezések nagyon sokba kerülnek.
A budai vár után a Kossuth („koszút”) téren folytatódik a szörnyülködés,