V. Naszályi, Ungváry, holokauszt, Horthy-nosztalgia – budapesti riportot készített a német közmédia, amiből kiderül: a Vár és a Kossuth tér felújítása a szélsőséges nacionalizmus bizonyítéka, a zsidók pedig újra félnek.
A magyar kormány budapesti építkezéseiről készített nemrég riportot a Deutsche Welle. A német közszolgálati médium
értékei pedig szembemennek az Európai Unió által vallottakkal.
A riportban rögtön elhangzik, hogy a kormány „kisajátítja a város tulajdonában lévő ingatlanokat”, ami kapcsán V. Naszályi Mártát, az I. kerület ellenzéki polgármesterét szólítják meg, akit nagyon elkeserítenek az építkezések. A polgármester szerint a kormány rossz társadalmi üzenetet közvetít, ő pedig nem akarja az 1944-es állapotában látni a Várnegyedet. „Ez a kormány önkényes, diktatórikus, a társadalom érdekeivel szembemenő döntése volt” – panaszkodik a politikus.
A folytatásban V. Naszályi „véletlenül” találkozik egy helyi lakossal, Wagner Tamással, akit szintén nagyon elszomorítanak a fejlemények. A férfi és a polgármester közösen sajnálkoznak, megállapítva, hogy már semmit sem lehet tenni a beruházásokkal szemben. Wagner attól tart, hogy a környék hamarosan élhetetlenné válik a lakók számára, arról nem is beszélve, hogy az építkezések nagyon sokba kerülnek.
A budai vár után a Kossuth („koszút”) téren folytatódik a szörnyülködés,
a tér a DW szerint ugyanis szinte majdnem úgy néz ki, mint 1944 márciusában. Ekkor a Hitlerrel szövetséges Horthy Miklós kormányozta hazánkat
– segít kontextusba helyezni a másodjára elhangzó évszámot a narrátor.
A következő megszólaló Ungváry Krisztián történész, aki arra mutat rá, hogy a Nemzeti Vértanúk Emlékművének első és második – utóbbi 2019-ben történt – felavatása között nagyon sok hasonlóságot lehet találni. A riport ezután Kövér László házelnök avatóbeszédét idézi, amiben Kövér arról szól, hogy Magyarországot idegengyűlölőnek és homofóbnak tüntetik fel, amiért ragaszkodik a hagyományaihoz. Ungváry szerint Kövér beszédében egyenlőségjelet tesz a mai ellenzék és a terroristák közé, pedig a hasonló pártok Nyugat-Európában több helyen is kormányon vannak.
– hangzanak a történész szavai német fordításban. Ungváry Krisztián egyebekben nem érti, Orbánék miért ragaszkodnak annyira az 1940-es évek emlékéhez, hiszen hazánk Horthy alatt akkor súlyos csapást élt át, az 1944-es év pedig nem volt jó a magyar történelem szempontjából.
Ezt követően ismét a budai várba ugrunk, ahol Wagner Tamás éppen egy olyan szomszédjával találkozik, aki megelégelte az Orbán-kormány budavári üzelmeit, és elköltözik. A férfi szerint ma már nem lehet tudni, mi történik az országban, ráadásul a felesége is zsidó: „Ha a zsidók akkoriban tudták volna, miért kell felszállniuk a vonatokra, akkor nem szálltak volna fel. Nem akar még egyszer ilyen vonatra szállni” – magyarázza a férfi a riporternek.
amikre minden bizonnyal a költözés miatt van szükség; miközben a narrátor arról tájékoztatja a nézőket, hogy már több százezer magyar döntött hazájának elhagyása mellett, mert nem hajlandók elviselni az ország politikai átalakítását.
Mint ismeretes, a Deutsche Welle rövidesen magyar nyelvű anyagokat is készít majd. Peter Limbourg DW-főigazgató ennek kapcsán azt nyilatkozta: a céljuk a magyar média sokszínűségének a javítása, amit tényekre alapuló tájékoztatással szeretnének elérni.
A szuverén Magyarországra az Európai Unió jelenti ma a legnagyobb veszélyt. Most egy liberális brüsszeli helytartó kormány lépett hivatalba – írta Orbán Viktor a Fidesz-kongresszus előtt közzétett röpiratában.
A korábbi miniszterelnök gyorsan tisztázta, miért van szükség erre az eseményre.
A Fidesz új fővárosi frakcióvezetője szerint a Tisza és a Podmaniczky Mozgalom egyre kevésbé tudja eljátszani, hogy nincs köze a városvezetéshez.
Friedrich Merz német kancellár korábban felajánlotta a társult tagság lehetőségét Kijev számára, ami többek között azzal járna, hogy Ukrajna jelen lehetne a Tanács-üléseken, de szavazati jog nélkül.
Budapest október 15-ig kapott haladékot fizetési kötelezettsége teljesítésére, de egyértelművé tették, a jogszabályban előírt kötelezettséget teljesíteni kell.
Budapesten járt Kirsty Coventry, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke.
A korábbi miniszterelnök gyorsan tisztázta, miért van szükség erre az eseményre.
Magyar Péter szerint a Master Good profitjából bőven futná tisztességes fizetésre a magyar munkavállalóknak.
