Szentek, kárhozottak, angyalok: mi legyen a budapesti Makovecz-templomtervvel?

2021. január 6. 10:13
A Makovecz Imre által megálmodott „katedrális” biztosan nem valósul meg az Apor Vilmos téren – tette egyértelművé lapunknak az építész fia. Építészeti mestermű vagy bizarr látomás? Keresztény vagy pogány szimbolika? Utánajártunk a nagy vitákat kiváltó, a minap újra a hírekbe kerülő templomterveknek!

Megvalósulhat Makovecz Imre grandiózus terve, egyre többen karolják fel a budapesti katedrális építésének ügyét – számolt be a napokban a Hír TV, amelynek Credo című műsorában egy kisfilmet is leadtak erről. Megszólalt benne többek között Makovecz Pál, Makovecz Imre fia, a Makovecz Imre Alapítvány elnöke, Melocco Miklós szobrászművész és Nagy Ervin, a nemzet művésze, volt országos főépítész.

A hír bejárta a sajtót, s különböző értelmezések láttak napvilágot, továbbá több érintett is megnyilvánult. A 20. század egyik legmeghatározóbb magyar építésze, a hazai organikus építőművészet legnagyobb alakja, iskolateremtője

élete végén egy valóban grandiózus művön dolgozott,

ez volt a Szentek és kárhozottak templomának nevezett épület, amelynek részleteit 2005-ben az Országépítő nevű folyóiratban ismertette a mester. A helyszín a XII. kerületi Apor Vilmos tér lett volna, ahol már a huszadik század elején templomépítésbe fogott az egyház, amit azonban a kommunizmus megakasztott. Az ingatlant államosították, a már elkészült épületrészben egy ideig diszkó is volt, majd a helyi felekezet visszakapta a területet, ahol végül közösségi házat alakítottak ki.

Civil lelkesedés

A Makovecz-templomterv jelképrendszere teológiai vitákat váltott ki,

egyházi részről is számos kritika jelent meg,

Makovecz pedig még életében finomított, módosított a koncepción. Az építész 2011-es halálát követően aztán civilek karolták fel az ügyet, országos gyűjtés is indult, ám a nekibuzdulást némileg „lehűtötte”, hogy a püspöki kar közleményben tisztázta: a templom építéséről csak az egyház dönthet, az ő szándékuktól eltérően ezt nem lehet indítványozni.

Márpedig egy ekkora, egyes számítások szerint tízmilliárdos költségvetésű építkezésre se pénz nem volt, se valódi igény nem mutatkozott a helyi közösség részéről. Aztán évekig csend honolt a „nemzeti feltámadásért és összefogásért imádkozó és küzdő összmagyarság szent helyének” szánt épületről. Egészen mostanáig.

Nem örül a plébános

Arató Zsolt, a XII. kerületi Hegyvidéki Önkormányzat sajtófőnöke a minap közölte: „A jelenlegi híradásokból és a Makovecz-életművet bemutató kiállításról megismert templomtervek a pályázathoz képest nagyszabásúbb épületet mutatnak. Önkormányzatunk ezeket a terveket még nem ismeri, ezért szakmailag még nem tudtuk megvizsgálni, hogy az eredeti helyszín, a buszvégállomás és a bevásárlóközpont által beszűkült tér méltó helyszíne tud-e lenni a templom megvalósításának, valamint hogy a telken az egyház által 2005 óta végzett fejlesztések akadályozzák-e a tervezett építkezést.”

Reagált a fejleményekre az Apor Vilmos téri templom plébánosa is, mégpedig a Szemlélek nevű internetes lapnak küldött írásában. „Ez egy lezárt történet. A katolikus egyháznak már áll egy olyan temploma az Apor Vilmos téren, amely a helyi egyházközség igényeit megfelelően szolgálja. (…) Egy templom ott és akkor épülhet, ahol és amikor a hívek vágya találkozik a területileg illetékes főpásztor szándékával. A televíziós műsorban említett épület terve kapcsán ez nem mondható el. Az eredetileg az Apor Vilmos térre szánt nagytemplom katolikus lett volna. Ez sem áll fenn Makovecz Imre álma esetében” – írta Pákozdi István atya.

A plébános szerint a magyar művész nem hasonlítható a spanyol Antoni Gaudíhoz, aki

„nem öncélúan, hanem alázatosan, a katolikus egyházzal egyeztetve, a katolikus tanítással összhangban alkotott”.

 

Tisztáz az örökös

Megkerestük Makovecz Pált, aki a Mandinernek elmondta, meglepte a műsor nyomán kialakult médiahullám. Megjegyezte, sajnálja, hogy egyeseknél szövegértési problémák merültek fel, mivel a műsorban

egyik érintett sem beszélt már konkrét helyszínről,

ahogy arról sem esett szó, hogy elkezdődött volna az építkezés. „Kétségtelen, a terv ott van a fiókban, s kár, hogy csak ott. Pedig ez valóban egy hatalmas életmű koronaékszere. Egy dolog biztosnak látszik: nem az Apor Vilmos téren áll majd az immár Szent Mihályról vagy a Feltámadásról elnevezett templom” – tisztázta a Makovecz Imre Alapítvány elnöke.

Elmondta ugyanakkor, ha minden akadály elhárulna, azonnal kezdődhetne az építkezés, mert az édesapja és a kollégái által egyébként alaposan előkészített terveket mostanra véglegesre csiszolták. „Készülünk a napra, amikor belefoghatunk. Ez az elképzelés megérdemelné, hogy kézzel fogható valósággá váljon, ám sajnos még nem tartunk ott. Úgyhogy némileg félrevezetők voltak a sajtóbeszámolók” – részletezte.

Kitért arra is, tévedés, hogy Makovecz Imre templomot „álmodott” volna Felső-Krisztinavárosba. Ő csupán részt vett 2005-ben az önkormányzat által kiírt tervpályázaton, amit meg is nyert. Az eredeti helyszín innen adódik. Azzal az alaprajzzal dolgozott, ami a II. világháború előtt félbehagyott építkezés nyomán már adott volt.

„Apám tudomásul vette, hogy az eredeti elképzelés heves indulatokat vált ki, ezért elengedte a szentek és a kárhozottak koncepcióját.”

Az építész fia szerint

„szomorú amúgy, hogy Makovecz Imre kereszténységgel való viszonyát itthon megkérdőjelezik”.

Hozzáteszi: „Másutt ez nincsen így. Például amikor XVI. Benedek pápa egy vatikáni grémium választása nyomán meghívta a legjelentősebb 60 keresztény művészt, ő is ott lehetett” – idézte fel Makovecz Pál. Beszámolt arról is, hogy bár számos félreértés és rosszindulatú tévedés is napvilágot látott az elmúlt napokban, megszámlálhatatlan támogató megkeresés érkezik hozzá, sokan anyagilag is szeretnének hozzájárulni a templom megvalósításához.

Érdekesség, hogy a 2005-ös tervpályázaton döntő kerületi zsűri egyik tagja Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia egykori elnöke volt. Megkeresésünkre ugyan részletekbe nem akart bocsátkozni, erkölcsi kötelességnek nevezte, hogy a Makovecz Imre által tervezett templom megvalósuljon. Hogy hol, az más kérdés, ám szerinte óriási tartozást jelez, hogy a művész stílusát, szellemiségét magán viselő nagyszabású színház, múzeum vagy templom nincs ma Magyarországon.

Szembenézés az örökséggel

„Fontos pillanat a Makovecz-örökséggel való szembenézésre a mostani, a piliscsabai Pázmány-campus költözése és a Felső-krisztinavárosi templom építési szándéka miatt. Ennek az örökségnek az elsődleges súlyát nem a népi gyökerekből, magyarságtudatból és antropozófiából összegyúrt szellemi tartalmak, hanem az ezek alapján született építészeti látomások adják” – fogalmazott Őrfi József építész a Mandinernek. Őrfi Makovecz egykori tanítványaként úgy látja,

Makovecz nem tanítóként, nem is közéleti emberként volt leginkább kiemelkedő, hanem eredeti és nagyszerű építészként.

Márpedig egy különleges építészeti örökség elismerése nem lehet méltóbb, mint ha megépülnek ezek a víziók, így mindenki számára átélhetővé válnak, fűzte hozzá.

„Számomra attól magyar ez az örökség, hogy az építészeti gyökere a magyar hagyományokból származik. Az, aki ránk hagyta, magyar volt és fontos volt neki ez a nép, ez a kultúra. Makovecz tehát közülünk való, így az öröksége is a miénk, nekünk kell szembenéznünk vele. Nekünk, magyaroknak amúgy is meg kell tanulnunk megbecsülni kiemelkedő alkotóinkat. Nem azt keresni, mi a hibás egy műben, hanem azt, amitől nagyszerű” – mondta.

A korábban teológiai tanulmányokat is folytató Őrfi József ugyanakkor kitért arra, az egyházjog szigorú a templomokkal kapcsolatban.

Csak az lehet templom, amit az egyház felszentel,

ezzel vállalva a fenntartás költségét is. Ezt pedig akkor vállalják, ha a krisztusi tanítás továbbadásához az új épületre feltétlenül szükség van. „Ennek ez a szituáció tudtommal nem felel meg. Nem egészen stimmel a templom eredeti szimbolikájának üzenete sem, nem lehet egyenlőségjelet tenni keresztény szemmel az üdvözültek és a kárhozottak közé” – mutatott rá.

Kőből. A Boldogasszony kápolna felszentelése Pilisszántón, 2006. december 21-én (MTI Fotó: Beliczay László)

 

Pogány eredetű gondolat

Az építész aláhúzta: a hit szerint létünknek éppen az ad egyszeri és megismételhetetlen súlyt, hogy döntéseinknek valós következménye lesz. Aki elkárhozott, visszavonhatatlanul letért az útról, az nem tagja az egyháznak, Krisztus testének többé.

„Jó és rossz relativizálása tehát pogány eredetű gondolat. Mindazonáltal templomnak sokfajta tér megfelelhet, de ha tényleg erre szeretnék használni, ez esetben az eredeti alkotói szándékot részben felül kellene írni. Ez viszont a szellemi örökség szempontjából kényes vizekre vezetne. Úgy tudom, az alkotók részéről van egyébként ilyen jellegű szándék, a Szentek és Kárhozottak temploma elnevezést Angyalok templomára cserélnék le, ez meglátásom szerint jó fókusz, pozitív üzenet” – hangsúlyozta.

Őrfi szerint nagy kár lenne hagyni ezt a művet,

az erényeire kell összpontosítani és ennek megfelelő hasznosítást találni neki. Dombtetőre, hegytetőre illő terv ez, s olyan hegyet kellene neki találni, ami turisztikailag frekventált lehet. „Nagy Ervinék szándékát, hogy a templom kőből épüljön, helyénvalónak tartom, így a pilisszántói kápolna mellett lesz még egy kőtemploma, előbbit első tervként pályám elején együtt csinálhattam a Mesterrel” – mondja végül Őrfi József.

***

Nyitókép: a felső-krisztinavárosi Szent Mihály-templom óriás modellje Makovecz Imre építész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) örökös tiszteletbeli elnöke életművéből nyílt válogatott kiállításon a Pesti Vigadóban, 2004-ben (MTVA/Bizományosi: Balaton József)

Összesen 361 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Makovecz katolikus hite tény és kétségbevonhatatlan. Ez a temlomterve viszont praktikusan kivitelezhetetlen. Kb. olyan ez, mint amikor Ingmar Bergmann élete végén nem talált producert a drága filmtervei megvalósításához. Forgatókönyvek maradatak...

Hogy felépüljön, tényleg keresztény országnak kell lennünk.

Szívesen áldozok néhány hektárt ennek a templomnak a felállításához.
Méltó környezetbe tudna kerülni.

Igazából szép lenne, de mindenkinek Gaudi jutna az eszébe, aki már járt Barcelonában. ( Ezt már mások is kiszúrták.)

Épüljön templom, csak ne Makovecz tervezésű!
Az épületeknek rendeltetésük, funkciójuk van, amit el kell lássanak. Tartósak kell legyenek.
Az épületek fenntarthatóak kell legyenek.

Ez egy képzőművészeti remekmű, amit nem szabad megépíteni. Maradjon meg makettként, annak kiváló.

Válaszok:
pollip | 2021. január 6. 14:25

Jó lenne, ha egy ilyen hatalmas mű megépül, könnyen lenne megközelíthető, Nem igazán érzem át a hegytetőre építés helyességét. Inkább távlatot képzelnék a templom köré, sík vidéket.

A Főváros belterületén nem hiszem, h. tér lenne egy monumentális középület számára. Inkább el tudnám képzelni Székesfehérvár környékén.

Ez az épület nem plébániatemplom lenne, kinőné annak funkcióját, hanem nemzeti kegyhely, minden felekezet, minden magyar számára.

Nem kell lebontani. Csak légcsavart tenni a pálmaág helyébe, ahogy eredetileg tervezték.

Egyrész van a templomnak praktikus értéke: ott gyűlnek össze imára-misére a hívők. Másrészt, a rend mindig az: van egy megrendelő / a katolikus egyház /, s az építészt felkérik. Itt fordítva van: van egy fel-nem-kért építész, s a katolikus egyház / többféle okból / nem akarja a templomot. Ezzela dolgo el van döntve. Ha bárki talál megrendelőt-kivitelezőt-szponzort-fenntartót, akkor a templom megépül.

Nem kivitelezhető, mert nincs megrendelő-finanszírozó-fenntartó.

A katolikus egyház eltemette, s ezzel elismert a hitét is. Az egyház nem temet el eretneket.

Makovecz önértelmezése szerint is katolikus volt, s az egyház mindig is így tekintett rá.

Nekem is. Arra tippelem, hogy 2022 őszén kezdődhetne az építés.

Az általad felsorolt minden kritériumnak megfelel. Tehát zsigerből utasítod el.

Válaszok:
lynx | 2021. január 6. 15:31

Tegyük fel az egyetlen HELYES kérdést: Makovecz temploma szembe megy-e, ellenállást generál-e ezzel? (És majd a hívek eldöntik, az imájukkal Jézus Krisztushoz, az épület templom-voltát...)

"Egy világkormány / Új Világrend létrehozása , irányításuk alatt egységes egyházi és monetáris rendszerrel .

Minden nemzeti identitás és nemzeti büszkeség teljes megsemmisítése , amely elsődleges szempont, ha az Egy Világ Kormány koncepciója működni akar.

A vallás , és különösen a keresztény vallás irányítása és megsemmisítése

A nemzet erkölcsi rostjának gyengítése és a munkásosztály dolgozóinak demoralizálása tömeges munkanélküliség kialakításával . A föld fiatalságát a rockzene és a drogok ösztönzik arra, hogy fellázadjanak a status quo ellen, ezzel aláásva és végül tönkretéve a családi egységet. Tavistock a Stanford Research.

Annak megakadályozása, hogy az emberek mindenütt eldöntsék saját sorsukat, egy-egy létrehozott válság, majd az ilyen válságok "kezelése". Ez összezavarja és demoralizálja a lakosságot, hogy túl sok választási lehetőséggel szembesülve tömeges apátiát eredményez. Az Egyesült Államok esetében már működik egy válságkezelési ügynökség."

Igen, szembemegy!
Akkor?

Ráadásul pont akkor kerül elő ez a remek terv, amikor egy másik Makovecz-látomást, a piliscsabai campust éppen bezárják, nem utolsó sorban az épületek fenntarthatatlan rezsiköltségei miatt.

Katasztrófa volna. Talán annyi, hogy Budapesten, ha kellően frekventált helyre kerülne, a turistáktól behozná a rezsijét. De kérdés, hogy ezt a bizniszt miért egy katolikus közösségre akarják rátestálni. Ha egy ilyen templomba járnék misére, úgy érezném magam, mint egy bennszülött a rezervátumban.

Emberi tartózkodásra alkalmatlan.
Be fog ázni.

Válaszok:
Csomorkany | 2021. január 6. 15:33

Amúgy pont ez a benyomásom a piliscsabai campusról: szoborként remek. Talán nagyobb a kelleténél.

Van valami bája, amikor egy bogaras ateista bibliát idézget.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés