Orbán Balázs vs Mesterházy, kárpátaljai nagycsaládosok, kalózok, füvesemberek és balatoni borászok – megjelent az új Mandiner!

2020. augusztus 27. 7:08

Írta: Szalai Laura
Mit olvasott a nyáron Orbán Balázs és Mesterházy Attila? Miért jelentkeztek idén ennyire kevesen a felsőoktatásba? Hogyan alakult Trump és a republikánusok viszonya az évek során? Kárpátaljai nagycsaládosok és kortárs kalózok, Hegyi Zoltán és Demkó Attila írásai, Gilvesy Róbert borász portréja – itt az új Mandiner!

Milyen jövőképe van az Európai Uniónak? Mi az orbáni modell lényege? Melyik könyvet ajánlja Orbán Balázs és Mesterházy Attila? E heti lapszámunkban címlapos vitainterjút olvashatnak a Miniszterelnökség miniszterhelyettesével és az MSZP képviselőjével Közép-Európa érdekérvényesítő képességéről, az uniós intézmények átpolitizálódásáról és a közbeszéd állapotáról. 

„Most a helyünkön vagyunk, kézen fogva sétálunk a többi tagállammal, csak nem mindegy, milyen irányba” – mondja Orbán Balázs annak kapcsán, hogy távolodott-e egymástól Európa és Magyarország az elmúlt tíz évben.

Mesterházy Attila pedig hangsúlyozta: nem gondolja, hogy az EU tud úgy működni, mint az Amerikai Egyesült Államok, mivel „vannak olyan nemzeti sajátosságok, amelyeket nem szabad uniformizálni”.

Vezércikkünket, az Első karaktert Leimeiszter Barnabás jegyzi, aki a kultúrharc kapcsán ír a jobboldal lehetőségeiről.

Közélet

Demográfia, minőségi szűrők, megváltozott életutak – több tényezője van annak, hogy miért jelentkezett idén olyan kevés diák a felsőoktatásba. Általános, nemzetközi összehasonlításban is jellemző jelenséggel van dolgunk? Hol okozhat problémát a drasztikus hallgatószám-csökkenés? Közélet rovatunkban utánajártunk, mi áll a jelenség hátterében.

E heti lapszámunkban David Engelstől, a Poznańban működő Nyugati Intézet vezető elemzőjétől olvashatnak publicisztikát arról, miért fontos a V4-es együttműködés megerősítése.

Írtunk a Tranzit fesztiválról is – melynek hétvégi eseményét a koronavírus-helyzet miatt nem rendezik meg.

Megállapodtak egymással a baloldali ellenzéki pártok abban, hogy közös jelölteket állítanak az egyéni választókerületekben a választáson, de mi jön ezután? Dúró József politológus a listaállítással kapcsolatos lehetséges forgatókönyvekről ír.

„Szabadságunkat vagy együtt védelmezzük meg, vagy külön-külön, egymás után elveszítjük” – hangsúlyozza Panyi Miklós, az Alapjogokért Központ nemzetközi ügyekért felelős igazgatóhelyettese, aki publicisztikájában a közép­európaiak történelmének fontos tanulságairól, a nemzetek jövőbeli feladatairól ír.

Külhon & Külföld

Külhon rovatunkban több magyar otthonba is ellátogattunk arról érdeklődve, milyen ma Ukrajnában nagycsaládosnak lenni. 

Először kigúnyolták, utána hevesen támadták, aztán ímmel-ámmal beálltak mögé, hogy a választás előtt néhány héttel ismét magára hagyják. A győzelem után pedig szinte kivétel nélkül hangos támogatóivá váltak – Külföld rovatunkban Donald Trump és a Republikánus Párt viszonyának vérzivataros történetét mutatjuk be.

Mit csinál ma egy kalóz? Hol vannak a világ új kalóztanyái? Hogyan érintette a rablók bizniszét a koronavírus-válság? Cikkünkben körüljártuk a kérdéseket.

Magyar Ágnes Zsófia, a Danube Institute vezető kutatója a francia politika térkép átrendeződéséről ír véleménycikkében.

Precedens & Makronóm

Precedens rovatunkban a sikertelen francia integrációs politikával, a muszlim közösségek Franciaországban való térnyerésével foglalkozunk.

Koltay András, az NKE rektora publicisztikájában az Index-ügy kapcsán járja körül, pontosan mit jelent a sajtószabadság.

Makronóm rovatunkban Simon Attilával beszélgettünk, aki félig bankár, félig mezőgazdász, és gyümölcsösében épp annyira jelen van a csúcstechnológia, mint a természetbarátság. 

Meta, Élet és Utolsó figyelmeztetés

Böszörményi Nagy Gergely ezen a héten Carl Bergstrom evolúcióbiológus könyvét ajánlja figyelmünkbe, aki az adatok mindenhatóságával kapcsolatban fogalmazza meg kételyeit.

A Feminens oldalán az év legsikeresebb női vállalkozóját, a bükki füvesember lányát, Lopes-Szabó Zsuzsannát ismerhetik meg. 

Veczán Zoltán jegyzetében a maszkviselés históriájával ismertet meg minket.

Robert Gilvesy, vagyis Gilvesy Róbert az íróasztalánál könyökölve a földkerekség egyik legszebb panorámáját látja a Tapolcai-medencével, Szigligettel és a Szent György-hegyre felfutó szőlősorokkal. A kanadai születésű magyar építésszel Élet rovatunkban beszélgettünk az új hazáról, organikus borászatról, a mesterség iránti szenvedélyéről.

 

Arcél kisrovatunkban a 175 éve született Lechner Ödön építészre emlékezünk.

A rovat tárcáját Hegyi Zoltán írta.

A lapot záró Utolsó figyelmeztetés rovatban Demkó Attila, az MCC biztonságpolitikai műhelyének vezetője a máskor turistáktól zsúfolt, a koronavírus-helyzet miatt azonban kihalt Szantorinin gondolkodtatja el az olvasót a járvány valódi üzenetéről:

„Ha van hely, ahol elgondolkodtató a járvány üzenete, akkor az éppen Szantorini... Semmi, de semmi garancia nincs a töretlen fejlődésre, arra, hogy a holnap jobb lesz. Mai civilizációnk sem ellenállóbb a korábbiaknál. Ha válság van, nem a fények számítanak, hanem a magtárak és a fegyverek.”

Összesen 10 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés