Mit olvasott a nyáron Orbán Balázs és Mesterházy Attila? Miért jelentkeztek idén ennyire kevesen a felsőoktatásba? Hogyan alakult Trump és a republikánusok viszonya az évek során? Kárpátaljai nagycsaládosok és kortárs kalózok, Hegyi Zoltán és Demkó Attila írásai, Gilvesy Róbert borász portréja – itt az új Mandiner!
Milyen jövőképe van az Európai Uniónak? Mi az orbáni modell lényege? Melyik könyvet ajánlja Orbán Balázs és Mesterházy Attila? E heti lapszámunkban címlapos vitainterjút olvashatnak a Miniszterelnökség miniszterhelyettesével és az MSZP képviselőjével Közép-Európa érdekérvényesítő képességéről, az uniós intézmények átpolitizálódásáról és a közbeszéd állapotáról.
„Most a helyünkön vagyunk, kézen fogva sétálunk a többi tagállammal, csak nem mindegy, milyen irányba” – mondja Orbán Balázs annak kapcsán, hogy távolodott-e egymástól Európa és Magyarország az elmúlt tíz évben.
Mesterházy Attila pedig hangsúlyozta: nem gondolja, hogy az EU tud úgy működni, mint az Amerikai Egyesült Államok, mivel „vannak olyan nemzeti sajátosságok, amelyeket nem szabad uniformizálni”.
Vezércikkünket, az Első karaktert Leimeiszter Barnabás jegyzi, aki a kultúrharc kapcsán ír a jobboldal lehetőségeiről.
Közélet
Demográfia, minőségi szűrők, megváltozott életutak – több tényezője van annak, hogy miért jelentkezett idén olyan kevés diák a felsőoktatásba. Általános, nemzetközi összehasonlításban is jellemző jelenséggel van dolgunk? Hol okozhat problémát a drasztikus hallgatószám-csökkenés? Közélet rovatunkban utánajártunk, mi áll a jelenség hátterében.
E heti lapszámunkban David Engelstől, a Poznańban működő Nyugati Intézet vezető elemzőjétől olvashatnak publicisztikát arról, miért fontos a V4-es együttműködés megerősítése.
Írtunk a Tranzit fesztiválról is – melynek hétvégi eseményét a koronavírus-helyzet miatt nem rendezik meg.
Megállapodtak egymással a baloldali ellenzéki pártok abban, hogy közös jelölteket állítanak az egyéni választókerületekben a választáson, de mi jön ezután? Dúró József politológus a listaállítással kapcsolatos lehetséges forgatókönyvekről ír.
„Szabadságunkat vagy együtt védelmezzük meg, vagy külön-külön, egymás után elveszítjük” – hangsúlyozza Panyi Miklós, az Alapjogokért Központ nemzetközi ügyekért felelős igazgatóhelyettese, aki publicisztikájában a középeurópaiak történelmének fontos tanulságairól, a nemzetek jövőbeli feladatairól ír.
Külhon & Külföld
Külhon rovatunkban több magyar otthonba is ellátogattunk arról érdeklődve, milyen ma Ukrajnában nagycsaládosnak lenni.
Először kigúnyolták, utána hevesen támadták, aztán ímmel-ámmal beálltak mögé, hogy a választás előtt néhány héttel ismét magára hagyják. A győzelem után pedig szinte kivétel nélkül hangos támogatóivá váltak – Külföld rovatunkban Donald Trump és a Republikánus Párt viszonyának vérzivataros történetét mutatjuk be.
Mit csinál ma egy kalóz? Hol vannak a világ új kalóztanyái? Hogyan érintette a rablók bizniszét a koronavírus-válság? Cikkünkben körüljártuk a kérdéseket.
Magyar Ágnes Zsófia, a Danube Institute vezető kutatója a francia politika térkép átrendeződéséről ír véleménycikkében.
Precedens & Makronóm
Precedens rovatunkban a sikertelen francia integrációs politikával, a muszlim közösségek Franciaországban való térnyerésével foglalkozunk.
Koltay András, az NKE rektora publicisztikájában az Index-ügy kapcsán járja körül, pontosan mit jelent a sajtószabadság.
Makronóm rovatunkban Simon Attilával beszélgettünk, aki félig bankár, félig mezőgazdász, és gyümölcsösében épp annyira jelen van a csúcstechnológia, mint a természetbarátság.
Meta, Élet és Utolsó figyelmeztetés
Böszörményi Nagy Gergely ezen a héten Carl Bergstrom evolúcióbiológus könyvét ajánlja figyelmünkbe, aki az adatok mindenhatóságával kapcsolatban fogalmazza meg kételyeit.
A Feminens oldalán az év legsikeresebb női vállalkozóját, a bükki füvesember lányát, Lopes-Szabó Zsuzsannát ismerhetik meg.
Veczán Zoltán jegyzetében a maszkviselés históriájával ismertet meg minket.
Robert Gilvesy, vagyis Gilvesy Róbert az íróasztalánál könyökölve a földkerekség egyik legszebb panorámáját látja a Tapolcai-medencével, Szigligettel és a Szent György-hegyre felfutó szőlősorokkal. A kanadai születésű magyar építésszel Élet rovatunkban beszélgettünk az új hazáról, organikus borászatról, a mesterség iránti szenvedélyéről.
Arcél kisrovatunkban a 175 éve született Lechner Ödön építészre emlékezünk.
A rovat tárcáját Hegyi Zoltán írta.
A lapot záró Utolsó figyelmeztetés rovatban Demkó Attila, az MCC biztonságpolitikai műhelyének vezetője a máskor turistáktól zsúfolt, a koronavírus-helyzet miatt azonban kihalt Szantorinin gondolkodtatja el az olvasót a járvány valódi üzenetéről:
„Ha van hely, ahol elgondolkodtató a járvány üzenete, akkor az éppen Szantorini... Semmi, de semmi garancia nincs a töretlen fejlődésre, arra, hogy a holnap jobb lesz. Mai civilizációnk sem ellenállóbb a korábbiaknál. Ha válság van, nem a fények számítanak, hanem a magtárak és a fegyverek.”
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A Mandiner lapigazgatója a szegedi háborúellenes gyűlésen beszélt a béke fontosságáról.
Akik még nem döntöttek, le fognak majd szavazni a biztonságra, a kormányképességre, a kiszámíthatóságra és a tapasztalatra, ez az én reményem – mondja Orbán Viktor. Hogy látja a háborús helyzetet? Megnyerhető-e a jobboldalnak a digitális tér? Mit gondol a Szőlő utcában történtekről? Interjú a miniszterelnökkel.
A South China Morning Post szerzője arról ír, Trump külpolitikáját nem az ideológiai ellentét vezérli, hanem az erő és tekintély iránti tisztelet.
Az Európai Parlament előtti téren csaptak össze a tiltakozó gazdák és a rendőrök csütörtökön délelőtt Brüsszelben. Vízágyúkat és könnygázt is bevetettek az egyenruhások. A Mandiner helyszínen lévő újságíróit is lefújták könnygázzal a rendőrök.
Az NGO-k továbbra is aggályosnak tartják a javaslatot – írja a Les Echos.
A jelölt személyéről szombaton döntött a szombathelyi Fidesz.
Illusztrációt mondjuk nem is keresett a bejegyzéshez.
