Mentális harc a járvány ellen, ellenzéki pálfordulás, válságkezelés, Afrika, Prieger Zsolt – itt az új Mandiner!

2020. április 2. 10:12

Írta: Szalai Laura
Mi vezetett az ellenzék pálfordulásához a koronavírus-törvény kapcsán? Hogyan küzdjünk meg a bezártsággal a járvány idején? Miként zajlik az életmentés a Zala Megyei Szent Rafael Kórház koraszülött- és gyermekintenzív osztályán? Milyen következményei lehetnek az afrikai népességrobbanásnak? Adóügyi háború, népszigeti elvonulás, Prieger Zsolt — itt a Mandiner legfrissebb száma!

Címlapos anyagunkban az EU járványügyben tanúsított tehetetlensége került a középpontba. Az EP több hétig nem ülésezett, az Európai Bizottság leglátványosabb lépése pedig Von der Leyen kézmosásra tanító videója volt. Eközben a másik oldalon ott vannak a tagállamok, amelyek viszonylag rövid időn belül nemcsak gazdasági, de jogi eszközökkel is reagáltak a koronavírus-járványra. Precedens rovatunkban elemzést olvashatnak arról, hogy melyek a járványkezelés legfontosabb tanulságai. 

Vezércikkünket, az Első karaktert Constantinovits Milán jegyzi, aki szerint a mostani válsághelyzet olyan értékekre – aszketizmusra, lemondásra és önfegyelemre – nevel minket, amelyek a globális lehetőségek végtelenjében távol kerültek tőlünk. „A válság véget fog érni, az élet természeténél fogva újraindul, az újrakezdés esélyét mi is megkapjuk. Azonban kicsit más lesz a világ. Kicsit mások leszünk mi is. Rajtunk múlik, milyenek” – hívja fel a figyelmet. 

Közélet

Hétfőn szavazott a parlament a koronavírus-törvényről, amely nagyobb mozgásteret ad a járvány elleni védekezésben a kormánynak, valamint meghosszabbítja az eddig meghozott rendkívüli intézkedések hatályát. A kezdetben konstruktív parlamenti ellenzék végül nem támogatta a gyors döntést az ügyben. Elemzésünkben megmutatjuk, hogy az ellenzéki pártok hogyan omlottak össze a baloldali-liberális értelmiségi és médianyomás hatására, és milyen következményekkel járhat a stratégiájuk.

A koronavírus mentális egészségünkre is súlyos hatással van, ezért a lelki segítő szakmák szerepe felértékelődik ebben az időszakban. Hogyan fejlődhetünk a krízis hatására? Mi lesz velünk érintések nélkül? Mit tegyünk a mentális terhelés enyhítéséért? Miként álljunk helyt szülőként a válsághelyzetben? A Mindset Terápiás & Tanácsadó Központ pszichológusaival körbejártuk a témát.

Március közepén nyílt meg a Kútvölgyi-karanténkórház, ahová a koronavírus-gyanús betegek kerülnek megfigyelésre. Lapunk utánajárt, hogy mik voltak az első hetek tapasztalatai az intézményben, Falus András immunológusprofesszort pedig a járványkezelés sikerességéről, valamint a vírus legyőzésének lehetőségeiről kérdeztük. „Kisebbségben vannak azok a gazdagabb, magasabb szintű egészségügyi ellátású országok, amelyek nálunk sokkal gyorsabban tudtak reagálni ez előtt a globális sokk előtt” – hangsúlyozza lapunknak a professzor.

Zétényről, a hat és fél éves kisfiúról hiába mondták, hogy többé nem áll lábra, ő nem csak felállt, de járni is újra megtanult. Küzdelmében szülei erőn felül támogatják, s óriási szerepük van a Zala Megyei Szent Rafael Kórház dolgozóinak is a felépülésében. „A koraszülött- és gyermekintenzív részleg pont az a terület, ahol a csapat együttműködése számít, egy ember teljesítménye önmagában nem jelent semmit” – mondja Gárdos László, az intézmény csecsemő- és gyermekosztályának vezetője. 

Lánczi András filozófus publicisztikájában az erős államról ír, amely nem a szabadságjogok ellenében erős, hanem azok feltételeit teremti meg.

Törcsi Péter, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója írásában a föderalizmus válságára mutat rá, hangsúlyozva: nem arról van szó, hogy temetni kellene az Európai Uniót, de a mostani, koronavírus okozta válsághelyzet bebizonyította, hogy Brüsszelben sok esetben nem tudnak minden államra ugyanolyan jó hatással bíró uniormizált döntéseket hozni. „Vannak helyzetek, amikor egyszerűen jobb a döntést a nemzetállami kormányoknál hagyni, ahogy most is” – fogalmaz.

Külhon & Külföld 

Ukrajnában a háborús konfliktus 2014-es kirobbanását követően közel 1,5 millió ember hagyta el otthonát, szülőföldjét, és vált a saját országában hontalanná. Külön rovatunkban krími tatár és keletukrán családokkal beszélgettünk, akik a kárpátaljai Beregszászban találták meg a békét és az új életkezdet lehetőségét.

Afrika lakossága 2050-re eléri az 2.5 milliárd főt, és eközben messze a legfejletlenebb és a legszegényebb a földrészek közül. Milyen okok vezettek idáig? Külföld rovatunkban nagyelemezésünket olvashatják a fekete kontinensről.

Ugrósdy Márton, a Külügyi és Külgazdasági Intézet igazgatója a koronavírus-helyzet kapcsán arra hívja fel a figyelmet, hogy az EU látványosan lassan reagált a válságra, a nemzetek cselekvőképessége pedig felértékelődött.

Precedens & Makronóm

Koltay András, az NKE rektora véleménycikkében arra mutat rá, hogy a parlament által elfogadott koronavírus-törvény az előzetes aggályokkal ellentétben nem a járványkezeléssel kapcsolatos kritikus hangokat némítja el, hanem a rémhírterjesztést bünteti.

Miért létezik egyáltalán iparűzési adó? Az adónem átalakításának gondolata sokkhatásként érte az önkormányzatokat. Makronóm rovatunkban szakértők segítésével utánajártunk, hogy pontosan mit kell tudni erről az adónemről.

Meta, Élet és Utolsó Figyelmeztetés

Meta rovatunkban ezúttal sem hiányozhat Böszörményi Nagy Gergely könyvajánló sorozata, aki most Amy Chua, a globalizáció kínai-amerikai sztárkritikusának könyvét ajánlja. A szerző kiemeli: egy társadalomban csak a többség biztonságérzete garantálhatja a kisebbségek biztonságát. 

Budapesti történetek kisrovatunkban az egzotikus Népszigetre kalauzoljuk az olvasót, a Feminens oldalán pedig a gyermekek személyiségfejlesztésével foglalkozó Blum program alapítójával és vezetőjével, Bácskai Mártával beszélgettünk.

Petri-Lukács Ádám jegyzetében a járvány okozta válság utáni teendőinkről ír, hangsúlyozva, hogy az egyik legfontosabb lesz azoknak a mindennapi hősöknek a megismerése, akik élhetőbbé vagy épp túlélhetővé tették ezeket a heteket, hónapokat. 

Prieger Zsolt beemelte a magyar népzenét az elektronikus zenei kultúrába, és úgy a hazai underground kulcsfigurája, hogy nem hisz a kategorizáltságban. Dj, producer, szentekről publikál, egyetemistákat tanít, rajong Pilinszkyért, Bob Dylanért, közben némafilmhez ír kóruszenét. Élet rovatunkban a karantén előtt készített interjúnkat olvashatják a Martonvásáron élő „angolnával”, aki reneszánsz zenére főz paprikás krumplit. 

Ezen a héten is készültünk programajánlóval a karanténra, most A visszatérés című sorozatot ajánljuk figyelmükbe. 

Arcél kisrovatunkban az 500 éve elhunyt reneszánsz festőóriásra, Raffaello Sanzióra és munkásságára emlékezünk. 

Az Utolsó Figyelmeztetés rovatunkban az UFi régi szerzője, Névai Gábor a home office-életmód kihívásaira hívja fel a figyelmet.

Ezen a héten Száraz Miklós György tárcáját olvashatják Élet rovatunkban:

„Egyik reggel arra ébredtem, hogy hatalmas pelyhekben hull a hó. Magamra kaptam valamit, kiléptem a kapun, és elindultam a Várfok utcán fölfelé. A Bécsi kapu mögött a vár olyan üres volt, amilyennek csak sötét éji órán láttam. Autó nem moccant, lélek nem mutatkozott. Az úttest közepén baktattam. Az ódon házak, a hulló hó, a csönd és a mozdulatlanság kizökkentett az időből. Úgy éreztem, a múltban járok, a csukott ablakok mögött valami régi kor emberei élnek, akik villás ördögökben, fekete mágiában és démonokban hisznek, gyertyáik pisla fénye mellett elkárhozott lelkekért imádkoznak, és rettegve várják, hogy megfúvassanak az Ítélet harsonái.”

Összesen 6 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Egy pusztító kór tombol. A neve: Médiavírus

A MÉDIAVÍRUS rendkívül veszélyes az egészségünkre! Óvakodjunk tőle és minimalizáljuk a kontaktus lehetőségét is!


A MÉDIAVÍRUSSAL fertőzöttek száma, csaknem 100%-os a világban, pedig egy kattintással azonnal elpusztítható!

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés