Kőhalom állott, most vár – a nemzeti kastély- és várprogramról

2019. november 29. 8:30

Írta: Pap Lázár
„Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának” – mondta Kodály. E gondolat mentén kell a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram vezetői szerint új tartalommal megtölteni kastélyainkat és várainkat, hogy azok ne csak a régmúlt maradványai legyenek.

„Múltunk jelen időben” – a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram mottója fémjelzi azt a folyamatot, amelynek keretében 39 műemléket – 20 kastélyt és 19 várat – újítanak fel ezekben az években.

Felmerül az első kérdés: mégis, mi értelme van mindent visszaépíteni? Nem azzal tiszteljük meg a múltat, ha megőrizzük, amit ránk hagyott?

Ez is egy létező koncepció, de Tuzson Bence államtitkár és Virág Zsolt miniszteri biztos egy másik elvet vallanak. Az új elképzelésről, annak többletjelentéséről, új funkciókról és a megvalósításról is beszéltek lapunknak.

Tuzson Bence és Virág Zsolt

 

Az államtitkár szerint

a műemlékek visszaépítése, felújítása a gondolat és a szellem továbbvitelét jelenti

„A váraink és kastélyaink képviseltek valamit a múltban, ezért úgy kell őket megújítani, hogy ne csak emlékek legyenek, hanem tudjanak mondani valamit a jelenben is”.

Ha csupán „térdig érő romokat őrzünk meg, akkor azt üzenjük a jövő magyarságának, hogy ebből az országból nem maradt semmi, csak puszta falak, de a gondolat azzal együtt elveszett, hogy a kastélyok és várak romba dőltek” – fűzi hozzá.

Ha elfogadjuk a koncepciót, hogy sokkal erősebb hatást vált ki az emberekből egy épségben álló vár vagy kastély, mint egy rom, akkor is felvetődik a kérdés: honnan tudhatjuk, hogy miként néztek ki ezek az épületek? Esetleg nem tesszük tönkre azt is, ami maradt, azzal hogy belekontárkodunk a múltba?

Erre a kérdésre Tuzson Bence azt mondja, hogy nagyon sok esetben vannak olyan szerkesztési elvek, amelyek alapján egy épület rekonstruálható. Tehát ha adott egy reneszánsz kastély vagy vár, akkor annak léteznek olyan elemei, amikről pontosan tudjuk, hogyan néztek ki, mert egyébként mindenhol ezen elvek alapján építették őket. Emellett a régészeti emlékek és a kutatások is nagy segítséget jelentenek.

A füzérradványi Károlyi-kastély

 

Ezt Virág Zsolt kiegészíti azzal, hogy minden kutatási fázist végigvisznek, – a levéltári, a restaurátori munkát, a falkutatásokat, valamint a régészeti ásatásokat is –, így lehet látni azt, hogy milyen mennyiségű és minőségű források maradtak fenn.

Az inventáriumok különösen fontosak, a füzéri vár belső tereinek berendezése esetében például ezeknek kulcsszerepe volt – folytatja. Azt is meg kell vizsgálni, hogy melyik korszakot, melyik időhorizontot lehet egyáltalán helyreállítani a vár vagy a kastély esetében. Az más kérdés, hogy az előtte vagy utána lévő periódusokat modern technikai eszközökkel gond nélkül megmutathatják, de

arra törekszenek, hogy minden műemléknek a fénykorát elevenítsék fel.

A visegrádi palota esetében például egyértelműen a Mátyás korabeli állapot a kitüntetett korszak, de projektoros vetítéssel a műemlék valamennyi építési periódusa bemutatható.

A visszaépítések mellett a romokat gyakran látogató, bakancsos turistáknak sem kell aggódnia, hiszen maradnak olyan várromok, amelyeket nem szeretnének, illetve nem is lehet visszaállítani, ilyen esetekben az állagmegőrzés a cél.

Restaurálás a bajnai Sándor-Metternich-kastélyban

 

Első körben a program a legfontosabb várakat, kastélyokat szeretné helyreállítani, amelyek a legjelentősebbek, így állt össze a 39-es lista. Egyéb szempontokat is figyelembe vettek: nem véletlenül választottak olyan műemlékeket is, amelyek az ország hátrányosabb helyzetű régióiban vannak, például Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.

Ezek a beruházások segíthetnek a falvak népesség-megtartásában is,

hiszen ha a turizmus virágzik, az a vendéglátóiparra és a kiskereskedelemre is jó hatást gyakorol, munkahelyeket teremthet.

A projekt egyik legmerészebbnek tűnő ígérete az, hogy egyszeri, nagymértékű anyagi ráfordítás után a kastélyok és várak nagyobb része nyereséges lesz, vagy legalább a saját fenntartási költségeit kitermeli.

Virág Zsolt szerint „egyszeri tőkeinjekcióval egy olyan programot támogatunk, amely az esetek nagy többségében nyereséges működést eredményez. Erre már van másfél tucatnyi példa Magyarországon, tehát nem egy jövőbeli dologról beszélünk, hanem megvalósult tényekről.”

Ez úgy lehetséges, hogy a látogatók bevonzása kapcsán nem csupán az egyébként interaktív kiállításokra helyezik a hangsúlyt – hiszen az emberek maximum 45-50 percig képesek ilyen típusú információkra figyelni –, hanem legalább akkora figyelmet kapnak a kertek, kastélyparkok, a rendezvények, az ajándékboltok, kávézók, szabadulószobák, vagy akár a filmforgatások is. Meglepő tény, hogy

a turisták gyakran több időt töltenek el a parkokban, mint magában a kastélyban.

A tiszadobi Andrássy-kastély

 

A program ars poeticája Tuzson Bence szerint a következő:

hidat szeretnénk képezni a múlt, a jelen és a jövő magyarsága között.

Ha valaki végigsétál Budapest utcáin, körülnéz a városban, látja az épületeket, érzi a tizenkilencedik századi hangulatot, akkor nem kell történésznek lennie ahhoz, hogy megfogjon valamit a múltból, amit Budapest sugároz.

Ugyanez a helyzet a kastélyokkal és várakkal is: ha egy barokk kastélyba besétálunk, akkor az ember belecsöppen az 1700-as évek világába, még ha az épület történetéről, a történelemről nem is tud sokat. Ha valaki elmegy Diósgyőrbe és besétál a lovagterembe, amit Európa egyik legnagyobb lovagtermeként tartanak számon, akkor ugyancsak nem kell történésznek lennie, hogy átérezze az 1300-as évek hangulatát. Az egész vár ezt sugározza, aki oda betér, az megismerheti milyen volt a múlt, és azon keresztül aztán megismerheti az ország jövőjét is.

Tuzsony szerint fontos hogy azt a kultúrát, ami az országban létezett a múltban,

képesek legyünk a jövő számára is átmenteni és újra életre kelteni.

„Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának” – idézi végül Kodály Zoltánt.

Összesen 135 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Így van. Személyes öröm számomra, h. végül győzött a józan ész, amit lehet, helyre kell állítani!

Vagy 3 éve voltunk a Zemplénben, nagy élmény volt a füzéri vár, a vár alatti finom ebéd egy nagyon kedves helyen. Tömeg volt, ennyit az érdeklődésről. Sok-sok gyerekes család. A kerekesszékes lányommal én lenn maradtam, de mondták, h. jövőre lesz lift. Így legyen!

" A szerencsés Burgenlandban minden vár tökéletes állapotban áll " - mert az őrségi császárpárti főurak kastélyait nem robbantatták fel a Habsburgok.

Valahogy mindig a trollok érnek oda elsőnek az új témákhoz - nem lehet véletlen, nekik ez munkaköri feladat.

Gyerekeimen látom, hogy a magyar történelemre nem szánnak elég időt és figyelmet a tanárok, vagy ha igen, akkor is az elveszett háborúkra. Amikor a magyar hódításokról beszéltem, meg arról, hogy az Árpád-kor vége táján nagyobb volt Magyarország, mint a mai Németország, és milyen sikerei voltak, megdöbbent, hogy ő azt hitte, mi mindig csak veszítettünk, hiszen csak erről hallott.
Nagyon oda kellene figyelni ezekre, mert teljesen igaza van Kodálynak.

Ja, és az egész onnan jött, hogy megkért, kérdezzem ki tőle a történelemleckét, amiből felelni fognak...

Milyen szavazás lesz 2020-ban?

Ja, SOHA ennyi kórházfelújítás nem volt, mint most az Orbán-kormány alatt.

Őrjöngj hát tovább... legalább 2022-ig.

X

A régészek általában azon a véleményen vannak, hogy a régi és az új részeknek megkülönböztethetőknek kell legyenek. Én is örülnék különben néhány helyreállított várnak vagy annak, hogy pl. Árva a mostani területünkön lenne. Látnunk kell azonban azt, hogy az országunk századokig hadszintér volt és rengeteg középkori emlékünk pusztult el. Szerencsésebb országokban ( Fro. csehek, olaszok, Dél-Németo.) még mai kisvárosokban is katedrális méretű templomok vannak, a várakról nem is beszélve.

Az ilyen hosszú listák (van belőlük több változat is) olvastán azért felébred a gyanú az emberben, hogy vajon igaz-e benne minten tétel (mellesleg az a gyanú is, hogy azért is sorolnak fel ennyi tételt – és azokon belül újabb tételeket – hogy ne nagyon legyen kedv a részletes ellenőrzésre).

Az általad kimásolt lista 21+54 kórházi/rendelőintézeti névből áll,
ezek között van 18 név, ami 2x (kétszer) szerepel, és van 3 név, ami 3x (háromszor) is.
Mondd, ilyen trükközésre miért van szükség?

De nemcsak ez a listád hibája, hanem az is, hogy több tétel benne csúsztatás, vagy hazugság
Például:
"Szent Imre Kórház (6,8 milliárd Ft.)"
CSÚSZTATÁS,
mert a felújítási munkák kezdete: 2007.11., befejezése: 2011.04. volt.
(A munkák időben nagyobb része nem a Fidesz-érában történt.)

"Budapesti Uzsoki Kórház (6,5 milliárd Ft.)"
CSÚSZTATÁS,
mert a felújítási munkák kezdete: 2008., befejezése: 2011.01.
A munkák időben nagyobb része nem a Fidesz-érában történt.)

"Budapesti Bajcsy Zsilinszky Kórház (700 millió Ft.)"
HAZUGSÁG
– többszörösen is, mert
NEM VOLT 700 milliós beruházás, hanem MAJD csak LESZ egy 7 milliárdos felújítás.
Ami viszont volt,
az NEM a Fidesz kormányzása alatt volt:
A Kórház honlapjáról:
"A Fővárosi Önkormányzat Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet történetének egyik legjelentősebb és legnagyobb fejlesztésének átadására 2006. szeptember 30.-án került sor.
A Kórház új diagnosztikai és műtéti tömbje az ország legnagyobb egészségügyi tárgyú címzett és önkormányzati támogatásából kivitelezett – összesen több mint 10 milliárd forint értékű – egészségügyi beruházása volt. ...Az új épület alapkövét 2004. június 11-én tették le... A kivitelezési munkálatok 2004. júniusában kezdődtek."

Mondd, ha lehetne büszkén közzétenni (mert lehet) egy tisztességes listát,
akkor miért kell operálni ezzel a trükkösen "bővített", csúsztatásokat, hazugságot is tartalmazó listával?

Amíg az általad kérdezett hozzászóló válaszol, addig nézegesd az alábbi listát.
Olyan kórházi beruházásokat tartalmaz – DÁTUMMAL,
amelyek NEM a Fidesz kormányzása idején történtek.
(Kiválogathatod közülük a Gyurcsány idejében megvalósultakat is.)

Bajai Kórház (2007)
Balassagyarmati Kórház (2007)
Békéscsaba, Réthy Pál Kórház (1992-94, 2006)
Budapest, Bajcsy-Zsilinszky Kórház (2006-07)
Budapest, Heim Pál Gyermekkórház (2006)
Budapest, Nyírő Gyula Kórház (1997)
Budapest, OITI (2005)
Budapest, Orsz. Onkológiai Intézet (1995-98)
Budapest, SOTE Pathológia (2002-03)
Budapest, Szabolcs utcai Kórház (1996-98)
Budapest, Szent Imre Kórház (2008)
Budapest, Szent László Kórház (2005)
Budapest, Uzsoki utcai Kórház (1997-98)
Cegléd, Toldy Ferenc Kórház (1994)
Debrecen, DOTE Szívsebészet (1992)
Edelény, Koch Róbert Kórház (2003)
Gyöngyös, Bugát Pál Kórház (1992-93)
Győr, Petz Aladár Kórház (2008)
Harkány, Fürdőkórház (2006-07)
Jászberény, Erzsébet Kórház (2007)
Kaposvár, Kaposi Mór Kórház (2003)
Kazincbarcikai Kórház (2004-05)
Komárom, Selye János Kórház (2007)
Kecskeméti Kórház (2004)
Miskolc, B-A-Z Megyei Kórház (1997-98, 2009)
Mosonmagyaróvári Kórház (2006-07)
Nagykőrös, Fáskert úti Kórház (1995)
Nyíregyházi Kórház (2006)
Ózd, Almási Balogh Pál Kórház (1995-97, 2008))
Pécs, 400 ágyas Klinika (2005)
Pécs Baranya Megyei Kórház (2006-07)
Szeghalmi Kórház (2007)
Székesfehérvár, Szent György Kórház (1994-95, 2003)
Szolnok, Hetényi Kórház (2006, 2008)
Tatabánya, Szent Borbála Kórház (1997-98)
Vác, Jávorszky Ödön Kórház (1997-98)
Veszprém, Cholnoky Ferenc Kórház (1994-97)

Összevetve IV. Fawkes nick listájával,
az is látható, hogy egy-egy kórház beruházásai több ütemben valósulnak meg,
és nemigen kötődnek csupán egyetlen politikai irányzat kormányzati idejéhez.

Tévedsz, a helyreállítások célja a korhű várbörtönök és a kínzókamrák visszaállítása.
Készülünk a jövőre, ne maradj fedél nélkül.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés