Kende Ágnes

A szegregált budai szociológus, az integrációs fogócska és a középosztály elüldözése

2019. augusztus 6. 8:00
A budai szociológus azzal kergetné el a középosztályt az országból, hogy megszüntetné a szabad iskolaválasztás lehetőségét. Eközben ő nem élt a lehetőséggel, hogy olyan iskolába adja gyermekeit, ahol vannak romák. Inkább szomorúan a budai elitiskolát választotta.
Putre Devla tre granyica, Devlale, Putre Devla tre granyica, T’aven khere chorre roma, Devlale – épp ezt hallgatom a kalotaszegi Mérából; erdélyi cigány népzenét. 
 
Pár hónappal korábban viszont még Csipkés Vilmos bácsit, az arlói cigány mesemondót hallgattam egy tanfolyamon. Amúgy pár évtizede az erdélyi cigány közösségekben még nem volt „a” mesemondó, minthogy – Nagy Olga tapasztalata szerint – mindenki tudott pár mesét. Ahogy általában táncolni is mindenki tud, elég elnézni a mérai vagy a szászcsávási cigánysorra, esetleg a Csíkszereda melletti Őrkőre. No, de ezek csak úgy, bölcsészes kalandozásból jutottak eszembe, miközben a cigányzenét hallgatom – és Kende Ágnes szociológus (CEUeszmefuttatását olvasom a 168 Órában, Ónody-Molnár Dóra hiperhosszú felvezető kérdéseivel, melyekből megismerhető az alákérdező újságíró álláspontja is. Valójában tehát egy Ónody-Molnár–Kende duplaszerzős publicisztikával van dolgunk, interjúnak álcázva. Szóval ezt betűzgetem. És sok minden eszembe jut róla.
 
Amiről szó lesz:

– a baloldali értelmiségiek népboldogító elképzeléseit befogadni nem kívánó, szűk látókörű, rasszista középosztályról
– a baloldali értelmiségiek népboldogító szándékairól, melyek ezúttal Kende Ágnesnek a szabad iskolaválasztást minden rossz gyökereként bemutató lamentációiban testesülnek meg
– a louisianai feketék küzdelméről Obama doktríner integrációs ötletei ellen
– a baloldali értelmiségiek erőszakos gerrymanderingelési szándékairól
– hogy a baloldali népboldogító, vagy inkább népjavító értelmiségi miként üldözné el a középosztályt az országból
– a baloldali népjobbító szándékok hazug mivoltáról
– a népjobbító baloldali értelmiségiek kaffkai átalakulásáról önző rasszista középosztálybeliekké (transzklasszánsok a ciszklasszánsok helyett, azaz az osztályhelyzetüket puszta akarattal változtatni képes progresszívek)
– és még Chilét is megnézheti, hogy néz ki Budapestre rárajzolva.
 
 
Kende Ágnes, a baloldali népjavító értelmiségi
 
Szóval, a Kende Ágnes-interjú részletei a 168 Órából:
 
Spoiler 1.: 
 
„A körzethatárok átalakításával is próbálták segíteni azt, hogy ne létezzenek szegregált körzetek. A romák fogyatékossá nyilvánítása visszaszorult. A probléma az volt, hogy azokhoz a strukturális okokhoz, amelyek a szelekciót fenntartották, jelesül a szabad iskolaválasztáshoz, továbbá a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokhoz nem mert hozzányúlni a kormány, mert nem volt meg hozzá a politikai ereje.”
 
Spoiler 2.:
 
„Ugyanakkor nem gondoltuk azt, hogy 3200 iskola kellene. Ha a helyzetet a roma gyerekek oktatási integrációja szempontjából néztük, azt láttuk, hogy sok iskolát be kellene zárni, egész egyszerűen nem kell minden faluba egy kisiskola. Még akkor sem, ha ez a falvaknak fájdalmas.”
 
Spoiler 3.: 
 
„Az önkormányzat oktatási referense elmondta, hogy mennyire szimpatizál az integrációs törekvésekkel, a körzethatárokat ennek megfelelően át is rajzolták. Aztán az iskolaigazgatók már összetették a kezüket, hogy
 
hiába minden, a szülők kijátsszák a körzeteket, átjelentkeznek máshová.
 
Az egész lényege az volt, hogy tehetetlenül állnak a szülői akarattal szemben. A szabad iskolaválasztás nem szűnt meg, csak valamennyire megnehezítette a körzetesítés.”
 
Spoiler 4.:
 
„Az embereket nem lehet meggyőzni. A szülők mindig optimalizálnak.”
 
Summa summarum, magyarra fordítva: Kende Ágnes szerint a romák iskolai integrációja érdekében gerrymanderingelni kell az iskolakörzeteket, azaz határaikat úgy kell átrajzolni, hogy vegyes lakosságú körzeteket alkossanak. Majd meg kell tiltani a szabad iskolaválasztást, oda kell járatni a gyereket, amelyik körzetbe lakik, punktum. Persze az iskoláknak megfelelő színvonalúaknak is kell lenniük.
 
Mindezt már csak azért is el kell hinni a budai szociológusnak, mert ő sokáig New Yorkban járt iskolába, ahol sokat tanult a rasszizmusról, elméleti igénnyel is, valamint az elméletet Bronxban lakván volt lehetősége gyakorlatra váltani. 
 
 
 
Obama a feketék ellen
 
Nos, éppenséggel, hogy, hogy nem, volt alkalmam kilenc hónapig Bronxban lakni. Bronxban lakván pedig igencsak érdekeltek az amerikai történetek. Elmondok egyet, ugyan nem bronxi, ámde louisianai, tudják, ahol 1865-ig rasszista gyapotültetvényesek korbácsolták a fekete rabszolgáikat a fenségesen hömpölygő Mississippi partján, majd miután a rabszolgaságot eltörölte a polgárháború és betiltotta  egy alkotmánymódosítás, még száz évig szegregálták az egykori rabszolgák leszármazottait, akik csak a busz hátsó ülésére, a vendéglőkben pedig a nekik kijelölt helyekre ülhettek le, de még a közcsapok is duplázva voltak, egy szép és tiszta a fehéreknek, egy lepukkant, töredezett zománcú a feketéknek. Igaz, hogy a történet 2012-es, ekkor pedig már régen semmiféle szegregáció nincs Louisianában, sőt dübörög az integráció, már ha van még kit integrálni negyvenévnyi integrálás után.
 
Én nem vagyok Csipkés Vili bácsi  az Ózd-közeli Arlóról, hogy lenyűgözően mondjak tündérmeséket, mert ugye –  amint azt Baka András moldvai mesemondó megjegyezte egyszer – „nem mindenkinek van tálentja, hogy a mesét elmondja olyanformán, hogy mindenki szeresse”, s ezt a mesét például Kende Ágnes nem fogja szeretni. Ráadásul ez nem is tündérmese lesz, bár az is lehetne, elvégre a tündérmesék legjellemzőbb vonásai megtalálhatók benne: hiány keletkezik, azaz megtörik a világ rendje, melyet a hős különféle kalandokon keresztül menve, csodák segítségével helyreállít. 
 

Baton Rouge, Louisiana (USA)

 

Hol volt, hol nem volt, túl az óperenciás tengeren, s túl az óceánon is, az Üveghegyen és az Appalache-en, a messzi Mississippi partján, volt egyszer egy louisianai fekete szegény asszony, Falesha Augustus, akinek tízéves fia igen rosszul teljesített a Baton Rouge-i általános iskolában. A dolgok akkor változtak meg, amikor 2012-ben Willie elnyert egy louisianai állami ösztöndíjat, aminek a segítségével beiratkozhatott egy magániskolába. Az ösztöndíjat Louisiana állam alapította, hogy szegény gyermekeknek segítsen bejutni jó iskolákba. A Louisiana fővárosában, Baton Rouge keleti részén található Hosanna Christian Academy meghozta a kívánt eredményt, és Willie szárnyalni kezdett.

Louisiana állam oktatási ösztöndíjprogramja nagyrészt, 90 százalékban feketéknek segített bejutni a jó oktatást nyújtó magániskolákba,

olyanokba, amelyeket gyakran a fehérek között is csak a gazdagok engedhetnek meg maguknak. 

No, itt keletkezik a helyreállítandó népmesei hiány: 2013 augusztusában Barack Obama igazságügyi minisztériuma egy szövetségi bíróságon beperelte  Louisianát, hogy törölje el az ösztöndíjprogramot. Mi a fene baja lehetett Obamáéknak a programmal? A minisztérium elméletben hetvenes évekbeli szegregációellenes rendeletek betartását ellenőrizte. Nehéz lett volna azt mondani, hogy a program nem segíti a feketéket, így hát a kormányzati tisztségviselők azzal érveltek,

hogy Louisiana ösztöndíj-programja azzal a veszéllyel fenyeget, hogy az állami fenntartású köziskolákba kizárólag fehérek fognak járni.
Persze a magasságos szövetségi kormány mindentudorai nem az elszegregálódó szegény fehérek miatt aggódtak, pedig ezt is megtehették volna a saját logikájuk alapján, hanem az volt a problémájuk, hogy úgymond kiszorulnak az állami iskolákból a fekete gyerekek, és nem integrálódnak a fehérek közé. Louisiana lakosságának márpedig egyharmada fekete (New Orleans pediglen fekete többségű város.)
 
Ekkor jön a hősi küzdelem, melyet szemmel láthatóan valami isteni csoda segít, hogy a hős megküzdjön az Obama-féle szövetségi sárkány hét (kilenc, tizenkettő) fejével: az igazságügy-minisztérium a fekete érdekvédelmi szervezetek nyomására ejtette az ügyet.
 
Lehet, hogy Obamának és minisztériumának Mohácsi Viktória volt a példaképe? Csak Mohácsival ellentétben meg lehetett győzni arról, hogy a helyiek jobban tudják, mi jó nekik, mint az ő dogmatikus felvilágosult cselekvési terve? 
 
 
Nos, a louisianai voucher-programba bevont intézmények körzeten kívüli iskolák, amelyeknek nem elsődleges célja az iskolán és osztályon belüli integrálás, mégis magas minőségű intézmények és kiválóan szolgálják a felzárkóztatást, esélyegyenlőséget – éppen a szabad iskolaválasztás segítségével. 
 
Spontán szegregáció és erőltetett integráció
 
Ezt csak azért mondom, mert a szabad iskolaválasztás ellenzőinek és a Mohácsi Viktória-féle iskolabezáró különítménynek általában az a meggyőződése, hogy kizárólag az erőltetett, kötelező integráció az, ami minőségi javulást hoz, és szerintük – ehhez általában megfelelő mennyiségű, igazukat állítólag alátámasztó tanulmányt szoktak fejből idézni – az nem opció, hogy egy cigányok által lakott negyedben az ottani, történetesen csak cigány diákokat oktató iskolában lehet olyan minőségi oktatást és nevelést biztosítani, ami többségi fehér osztályok nélkül is megoldaná a gondokat. Lásd Huszár-telep. Ja, és kísértetiesen hasonlít a louisianai sztori azon része a Mohácsi-féle sztorikhoz, hogy
 
a helyi feketék ragaszkodnak az ösztöndíjhoz, akárcsak nálunk a helyi romák a saját iskoláikhoz.
 
Hozzátenném, hogy a szegregáció üdvös megszüntetése után a feketék nem igyekeztek a fehérekkel vegyülni, úgy gondolták, jobb nekik a saját közösségeikben. Az hősies küzdelem volt, hogy ha beíratták a gyereket egy-egy iskolába, fel is vegyék, majd ő ott elviselje a fekete-ellenes hangulatot, és ezért minden tisztelet, elismerés kijár nekik. De amúgy a feketék úgy gondolták, jobb nekik a saját közösségeikben. A törvény pedig nem az iskolák mindenáron való integrálását, hanem a szegregáció megszüntetését írta elő, ami azért nem ugyanaz. A feketék az együttélés értelmében nem akartak mindenáron integrálódni. 
 
A hazai balos szociológusok a jelenlegi demográfiai trendek alapján kénytelenek lesznek elfogadni, hogy háromszáz észak-magyarországi cigány falu minden gyermekét még a falusi iskolák jó részének megszüntetésével is lehetetlenség lesz kevert nemzetiségű osztályokba küldeni.
 
Apropó: Kende szerint „ha központi iskolákat hozunk létre, ami miatt óhatatlanul kialakulnak a megfelelő integrációs arányok, s ha a szülőknek az lesz az élményük, hogy ezek az iskolák jó minőségűek, jól bánnak a gyerekekkel, akkor végül senkit nem fog érdekelni, van-e egy osztályban két-három roma gyerek”. 
 
Ez lehet, hogy így van, de mondok valamit: a louisanai példa, a pécsi Gandhi gimnázium és a Huszár-telepi görögkatolikus iskola esete is mutatja, hogy színvonal biztosítható erőltetett integráció nélkül is. Mi a fenéért kell hát ennyire monomán módon ragaszkodni ahhoz, hogy mindenáron összekeverjük a nemzetiségeket az iskolákban? Ahol működik, csinálják, de ahol nem, mert például közel s távol, három napi járásra nincs egy fehér, ott minek erőltetni?
 
Miért kell szétrombolni meglévő roma közösségeket, és elvenni az iskolájukat? 
Miért kellene mindenáron gerrymanderingelni az iskolai körzeteket?
 
Hogy néznének ezek ki Budán meg Miskolc környékén? Kimásoljuk Chilét a térképről, hogy a budai iskolakörzeteket összekössük távolabbi cigánysorokkal? Egy iskolakörzetbe kerül majd Rákosszentmihály és Bag, az M3-ason száguldó iskolabusszal? A nyolcadik kerületet összekötjük az első kerülettel egy iskolakörzetben, és egy adag budai gyereket beutalunk például a Magdolna-negyedben fekvő Dugonics utcai Általános Iskolába? Miskolcról csillagtúraszerűen lehet majd kikirándulni a körzeti iskolákba vagy Miskolc környékéről be a városba, egynapi hideg élelmet csomagolva a gyereknek? 
 

Kezdetleges iskolakörzeti gerrymandering-szimuláció Chile segítségével
 
Kende Ágnes jól tudja, mint azt az interjúban elejtett sóhajtozásai is mutatják, hogy a szülők mindent megtesznek azért, hogy gyermekük oda járjon, ahová ők szeretnék, és a legkevésbé vezetik őket integrációs szempontok,
 
gyermeküknek ugyanis nem az integrációt, hanem a releváns tudást és műveltséget, a továbbjutás lehetőségét szeretnék biztosítani.

Nem nagyon értem, mit kell ezen értetlenkedni.

Magyarán az integrációs fogócska rabló-pandúr-játék: a szülők így is, úgyis megpróbálják arrébb vinni a gyereket, ha nem tetszik nekik, ami egy iskolában folyik. Kende téved, ha azt gondolja, hogy ezt a szabad iskolaválasztás betiltása megoldaná. Akkor ugyanis meg lehet a dolgot oldani költözéssel. Oda költözünk, ahol a jó iskola van. 
 
És akármennyire ábrándozik Kende egy olyan rendszerről, ahol minden iskola egyenlő színvonalat biztosít, ilyen sosem lesz, nagyjából csak elméletben tud létezni, az erőltetett egyenlősítés ugyanis a történelemben rendszerint nivellálásként „realizálódik”. Szerintem inkább legyenek jobb és rosszabb, valamint elitiskolák, és legyen szabad iskolaválasztás. A diákokat meg zárkóztassák fel ösztöndíjak segítségével. 
 
Merthogy a szemét, önző középosztálybeli szülő mindenre képes: nem csak másik iskolakörzetbe költözni, hogy újratermelje a spontán szegregációt, hanem ha teheti, képes külföldre küldeni a gyerekét, aztán itthon különbözeti vizsgát tetetni vele.
 
Azaz: miközben a baloldali azon sopánkodik, hogy mennyien elmennek az országból, aközben
 
azzal, hogy megszüntetné a szabad iskolaválasztást, elüldözné az országból a felső-középosztályt.
Bár, ha jól sejtem, a szabadságpárti liberálisok logikus, adminisztratív jellegű, spontán megoldása erre a külföldi taníttatás betiltása lenne. (Vajon mit gondol erről a Társaság a Szabadságjogokért?) Miért akarja a ballib egyenlősítő értelmiségi azokat szívatni, akik nehezen megkapaszkodtak a középosztályiságban? Az előző évtizedekben nem arról szövegeltek állandóan, hogy a magyar ugaron nincs igazi középosztály, csinálni kell tehát? Egyáltalán a baller szociológusok szemléletében miért mindig a középosztály a mumus? (Amit Szentgyörgyhegyen nyaralgatva szidalmaz Kende Ágnes, miközben onnan aggódik a cigányokért.)
 
Meg egyáltalán: itt van nekünk ez a ballib értelmiség, ami rendszerint arra panaszkodik, hogy szerinte az Orbán-kormányt ezt és azt kényszerít rá a társadalomra, például a gyermekvállalást a nőkre, de azért ők rákényszerítenék a körzeti iskolaválasztást mindenkire. Vannak tehát ezek szerint rossz kényszerítések és jó kényszerítések. (Kíváncsi vagyok, hogy rasszizmus lenne-e a túlnépesedés és a klímaváltozás miatt a kevesebb gyermek vállalásának ajánlása a romák részére, vagy ilyesmiket csak a fehérektől lehet elvárni?)
 
Apropó, „spontán szegregáció”: Louisianában valóban volt szegregáció, elszegregálták egymástól a feketéket és fehéreket. Itthon nincs valódi szegregáció,
 
az úgynevezett „spontán szegregáció” egy manipulatív kifejezés, a szegregációhoz ugyanis definíció szerint központi akarat kell,
 
ha én a haverjaimmal alapítok egy ökofalut és kivonulok a világból, az sem nem jelző nélküli, sem nem spontán szegregáció. Attól, hogy egy roma közösség egy helyen él, és ezért – mily meglepő – a helyi iskola romákkal van tele, még nem beszélhetünk szegregációról. Ez egyszerűen az élet rendje. Similis simili gaudet. (Ha kell, tudok küldeni Kende Ágnesnek egy latin-magyar szótárt.) 
 

Olvassa el ezt is! A megváltó oktatás mítosza
 
 
Kende Ágnes, a transzklasszáns
 
A szabad iskolaválasztás lehetősége és az integrációs gerrymanderingről való álmodozás egyébként különös vallomásokra késztette Kende Ágnest 2018-ban: „Mi Budán, egy jó kerületben lakunk, hiába jártak a gyerekeim állami iskolába,
 
teljesen nyilvánvaló volt, hogy nem lesz cigány osztálytársuk.
 
Ezt elfogadtam a valóság részeként, és nem vittem át őket csak azért egy másik iskolába, hogy megtapasztalják, milyen az, amikor vegyes az osztály összetétele. Önazonosnak kellett maradnom.”
 
Lefordítom: „megtehettem volna a szabad iskolaválasztás lehetőségének köszönhetően, hogy elveimnek megfelelően olyan iskolába viszem a gyerekeimet, ahol lesznek roma osztálytársaik, de valójában nekem is fontosabb az iskola színvonala, mint az integráció, ezért maradtunk Budán, a körzeti iskolánál, de mivel ez nem volt egy példamutató, önazonos lépés, ezért baromira meg kellett küzdenem a tudathasadásos állapottal.”
 
Ilyen tudathasadástól más hangos integrációpárti baloldali értelmiségiek is szenvednek, akik az AKG-ba, a Radnótiba, a Trefortba és hasonló helyekre íratják a gyerekeiket, ha pedig az osztályban megjelenik egy szellemi fogyatékos vagy egy roma, akkor arrébb viszik máshová (hallottam már pár ilyen sztorit), hiszen
 
az integrációs kényszer csak az önző, fehér középosztályra vonatkozik, a jövő felvilágosult abszolutista, baloldali elitjét adó másodgenerációnak mindenképp elitoktatásra van szüksége.

Mert egyenlőbbek az egyenlőknél. 

A „ciszneműekkel” (magyarán a testükkel harmóniában élő, önazonos túlnyomó többséggel) szemben létrehozott „transzneműek” mintájára tehát megalkothatjuk a transzklasszáns identitás fogalmát (szemben a ciszklasszánsokkal), amely azok identitását jelöli, akik az elnyomó struktúrák miatt kénytelenek iskolai helyett társadalmi osztályt váltani: egyik pillanatban még világlátott, széles látókörű, szegényekért aggódó értelmiségiek, a másik pillanatban pedig önző, bőgatyás, budai középosztálybeliek, akiknek mégis fontosabb a gyerek tanulmányi eredménye az integrációnál.
 
A transzklasszáció látszólag megakadályozható volna a szabad iskolaválasztással, de a struktúrák és körülmények baloldali értelmiségi foglyai abba a lehetetlen helyzetbe kerülnek, hogy mindenképpen transzklasszálniuk kell: eszményük a körzeti iskolába, egyben integrált osztályba járatás, de itt most vagy az egyiket, vagy a másikat kell feladniuk, ezzel a lenézett középosztály gyakorlatát kénytelenek követni, nevezetesen
 
vagy szemlesütve integrálatlan elitiskolába járatják gyermeküket, vagy befogott orral élnek a szabad iskolaválasztás lehetőségével.
 
Ugyan a második rövidebb ideig tartó transzklasszációt eredményez, ők mégis az elsővel élnek, minthogy ott a szabad döntés lehetőségével szemben hosszabb ideig tudják a mindenható struktúrák áldozataiként bemutatni magukat, elithelyzetük ellenére is. 
 
 
Hosszúra nyúltunk, foglaljuk össze a tanulságokat: 
 
a szülők úgyis megoldják, hogy oda kerüljön a gyerekük, ahová akarják
a szülőknek ebben teljesen igaza van
a színvonal a lényeg, ami nem függ össze szorosan az integrációval
– az egyenlősítés nivellál, az egységesen jó színvonalú iskolákat biztosító rendszer a gyakorlatban megvalósíthatatlan, ha megvalósítható lenne, akkor meg okafogyottá válna az integráció

az iskolának nem az integráció és az egyenlőtlenségek kivasalása a feladata, hanem az oktatás, amely jó esetben az integrációt is elősegíti– a spontán szegregáció nem szegregáció– a szabad iskolaválasztás megszüntetése hatalmas méretű elvándorlást okozna
– az integráció és a szegénység elleni küzdelem fontos, ám nem írhat felül minden más szempontot, vannak fontosabb tényezők– a baloldali értelmiség jó része már csak geográfiai okokból sem jár elől jó példával (Budán és a Nagykörúton belül nehéz), ha lehetősége lenne jó példával elöl járni, akkor előbújna belőle a provinciális, önző középosztálybeli, és elnyomná a New Yorkot megjárt, kozmopolita, világlátott értelmiségit.

Summa summarum: a Kende-féle társadalommérnökösködés hatalmas energiákat, sok pénzt és átszervezést igényelne, de nem hozná el a kívánt célt. Sőt, még rosszabb mellékhatásai lennének. Kende meséjének minden jó szándék ellenére sem lenne jó vége. 
 
Putre Devla tre granyica, Devlale, Putre Devla tre granyica, T’aven khere chorre roma, Devlale – Nyiss meg Isten minden határt, hogy jöjjön haza minden cigány. 
 
Aki nem hiszi, járjon utána. 

Összesen 108 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Ha a szóban forgó hölgy nem sértődne meg a keresztény hasonlaton, azt mondanám: bort iszik, vizet prédikál. Nem egyéni eset ez persze a budai fotelfilozófusok között.

Válaszok:
Teknős | 2019. augusztus 6. 15:06

Leleplezett egy képmutató senkit, aki véletlenül a CEU-n tanult...

Amennyiben abban is egyetértünk, hogy Kende dumája merő ostoba képmutatás.

Na jó, ez mondjuk az "új Trianon" receptje. Tetszik, nem tetszik, addig jó, amíg a cigányok többsége magyar anyanyelvű.

A szülőknek a saját gyerekük a legfontosabb, a többi ezután jön. És ez nem tetszik ennek a rózsadombi CEU-s világboldogító bolseviknek. De persze ő is ugyanezt tette a saját gyerekei esetében. Remélem, ezek az rohadékok soha többé nem jutnak hatalomhoz.

Már melyik írás? A 168 órás cikk tényleg szar, én is kommentáltam, de eggyi karaktert nem szántam rá. Igaz fizut sem kaptam érte.

A probléma lényege az, hogy Kende és Ómolnár egaliter balliberális véleményformálók, akik abból indulnak ki, hogy minden újszülött azonos képességekkel születik és a palatáblájukra a környezet rója a sorokat. Ezért aztán teljesen őszintén hiszik azt, hogy egy borsodi cigány újszülött zsidó nevelőszülőknél akár akadémikus is lehet, míg a zsidó örökbeadott egy borsodi cigány családba felnőve börtöntöltelék lesz.
A valóságban a magyar cigányok átlagintellektusa szakadékra van a zsidókétól-magyarokétól és mivel e humán személyiségjegy döntően öröklött jelleg, bizony csajok, integrálhattok, deriválhattok a cigány gyerekek kifutása nagyjából ugyanaz lesz, a szegregált suliban és az integráltban is.
Aki nem hiszi, nézzen utána Rosivall prof cigány orvosképző projektjének, a szép szavaknak, és a csúnya végnek.
Az integrált oktatásnak a magyar gyerekek számára egyetlen halovány értelme van: viszonylag biztonságos körülmények között, helyrehozhatatlan károk nélkül tanulják meg kikkel nem fognak együtt élni. Kende művésznőnek még lehet tragikus élménye ha túl sokat tartózkodik szeretett célcsoportja közelében. Bár a gyereke kapcsán kiderült, nem teljesen ostoba kútmérgezővel van dolgunk...

Ja, akkor igazán kifejthetnéd, hogy a Kende-féle integráció hogyan fogja megoldani a cigányság gondjait.

Pl. milyen út vezet ide? „ha központi iskolákat hozunk létre, ami miatt óhatatlanul kialakulnak a megfelelő integrációs arányok, s ha a szülőknek az lesz az élményük, hogy ezek az iskolák jó minőségűek, jól bánnak a gyerekekkel, akkor végül senkit nem fog érdekelni, van-e egy osztályban két-három roma gyerek”.

Kapaszkodj meg: Magyarországon átlag 20-30 gyerekből nem 2-3 a roma.

Namost, Szilvay cikke ezen kívül az Amazonas-menti őserdőkön sem segít, nem oldja meg a műanyagszemét problémáját, és a kvantummechanikához sem ad hozzá semmit. Még hosszan lehetne sorolni, miről nem szól. A szokásos szövegértelmezési eljárás során azonban inkább arra koncentrálunk, hogy megértsük, miről szól. Javaslom, ilyen irányban próbálkozz!

Én is ledöbbentem, mikor először akadt a kezembe Vekerdi József Cigány-magyar szótára. 2600 címszó amiben az összes cigány csoport szavai és a magyarból átvettek is szerepelnek. Tényleg nem lehet cigány nyelven agysebészeket képezni- félek műszerészeket sem...

Ő nem vizet prédikál é bort iszik, hanem kijelenti, hogy nekik bor jár, nekünk meg víz, és kuss.

Én egyébként elkövettem ezt a hibát, hogy a gyerekemet, aki a Bokros csomag idejében született 1997-ben, hagytam egy full cigány osztályban. Az első iskolás napjának reggelén még ketten voltak fehérek az osztályában, délutánra már egyedül volt. És nem a cigány gyerekekkel volt baj, hanem a fehér a tanító nénivel, akitől bizony rasszista támadásokat kapott.

Szóval menjenek a jó büdös francba a balliberálisok a hülyeségeikkel!

Aki nem olvasta a 168 óra riportját az itt pótolhatja.
https://168ora.hu/itthon/szegr..

Csak annyit fűznék hozzá, hogy amely iskolában Kende félék vannak, ott olyan is az az iskola, az oktatás, mert nem elhívatottságnak, hivatásnak, hanem munkahelynek tekintik. Számukra a lényeg; leteljen a kötelező óraszám és minél előbb távozhassanak. Amikor pedig probléma jelentkezik akkor pártideológiát csinálnak belőle, ahogy ezt Kende Ágnes teszi a riportban.

"Kilenc magyar egyetem került a kétezer legjobb felsőoktatási intézmény közé a Center for World University Rankings (CWUR) 2019/2020-as listáján – közölte a Szegedi Tudományegyetem.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem az 598., a Semmelweis Egyetem a 643., a Szegedi Tudományegyetem 692. helyet szerezte meg a CWUR-rangsorban. A Debreceni Egyetemet a 724., a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet a 862., a Pécsi Tudományegyetemet az 1059., a CEU-t az 1598., a Pannon Egyetemet az 1817., a Budapesti Corvinus Egyetemet az 1956., a Szent István Egyetemet pedig az 1964. helyre sorolták a lista összeállítói."
http://eduline.hu/felsooktatas..

A nemzetközileg elismer világhíres CEU csak az 1598-ik?!
Micsoda rasszista a Center for World University Rankings.

Tudom a hazai oktatásról a PISA eredménytelenség ugrik be elsőre mindenkinak. Azért azt jó tudni, hogy a mára20% cigány diák aránnyal ennyi- akik átlagosan valami 25%-al gyengébb teszteket írnak, ha hihetünk Kertesiéknek.
Hanem amiről szólni szeretnék, az a TIMMS vizsga. Ez természettudományos nemzetközi felmérés. Erről nem nagyon hallasz, pedig (mert) ebben Európában az élmezőnyben vagyunk. Tudod-matek, fizika-föci-biológia. Természettudományok, ahogy említetted.

A PISA mellett a TIMMS a másik nagy nemzetközi oktatásfelmérő tesztrendszer. Ebben a matematika-fizika-biológia-földrajz-tudást elemző rendszerben Európában az élmezőnyben vagyunk. A liberális oktatáskutatók és véleményvezérek nem is szoktak vele példálózni...

https://www.oktatas.hu/pub_bin..

Amíg életesélytelen gyermekeket nemzenek 13-14-15 éves "szülők" és ezek "CSALÁDI PÓTLÉKOT" KAPNAK, merthogy ezek: CSALÁDOK, addig minden próbálkozás csupán szélkergetés.
Soha nem érhető utol a szél ugyanis, mert ha utol is érnéd, hátad mögül jön a következő esélytelen, neveletlen, vesztes gyermek világra hozatala.
Megoldás, sokszor leírtam, leírom most is:
szülést a magyar társadalom, a magyar adófizetők pénzéből csak és kizárólag társadalombiztosítási kártyával rendelkezők esetében szabad.
Születés esetén minden támogatás:
legkevesebb három év munkaviszonyhoz kötve, legalább az egyik "szülő" részéről.
de ebben az esetben sem lehet az állami támogatás 100%-os!
Ennyi.
De akkor mi legyen a világra jött gyermekekkel, akik nem tehetnek semmiről?
Az, hogy ezekért a gyermekekért a szüleik felelősek, mindaddig, míg jogképes állampolgárokká nem válnak.
Szervezkedjenek, keressenek alapítványokat, amely az ilyen gyermekeket támogatja.
De a magyar állam pénze számukra: tilos.
Azért, mert ez a dolgozó adófizetők meggyalázása, emberi méltóságának megrövidítése.
Ezt nem engedheti egy társadalom, amely az elemi morál, erkölcs talaján áll.

A Radnótiban viszont van másság: néhány igyekvő vietnámi meg kínai diák...

Ez a nő a vicsorgó Kende lánya?

Egyetértek Szilvay Gergellyel, mint általában. Különösen találó és süllyesztő az a bekezdés, amelyben 'lefordította' Kende Ágnes önazonosságát. Valóban hosszú az út az M3-ason Budapestig. Azalatt még egy integrációs gerilla is visszaváltozik normális szülővé, akinek a gyermekei iránti felelőssége a legfontosabb. Mert így vagyunk ezzel mindannyian, ezért "optimalizálunk". Így vannak vele a cigány szülők is, csak sokuk családból örökölt szocializációs, mentális korlátai megakadályozzák abban, hogy fölismerjék gyermekeik érdekeit. Ösztönözni, terelni kell őket.

És ezen a ponton el kell ismerni mindannyiunknak, Szilvay Gergelynek is, hogy ezek a baloldali integrációs gerillák hasznosak, mert legalább nem hagyják megnyugodni a lelkiismeretünket. Mert az igaz ugyan, hogy "az integráció és a szegénység elleni küzdelem fontos, ám nem írhat felül minden más szempontot", ám akkor is a cigányság felzárkóztatása a legfontosabb társadalmi probléma, különösen, hogy ebben a társadalmi rétegben születik a legtöbb gyermek. A jövő magyar társadalmának a minősége forog kockán.

A baloldali integrációs gerillák nagyokat tévednek a cigány felzárkóztatással kapcsolatban, azért, mert ideológiai és érzelmi szempontból közelítenek hozzá. Többen, akik zsidó identitásúak, abból indulnak ki, hogy itt is elsősorban az előítélet, s persze a szegénység okozza a problémát. A megfelelő terápia ebből levezetve az, hogy 'harcolni' kell az előítéletesség ellen (innen a középosztályokkal szembeni ellenszenv) és segélyezni kell őket, a többi már megy magától. Ha az állam pénzzel támogatja pl. a cigánytelepek felszámolását, házat vesz a családoknak konszolidált körzetekben, képzési programokat finanszíroz, akkor 2-3 év alatt rendezett életű, szorgos középosztálybeliek lesznek a "mélyszegénységben" élő romákból. Pedig dehogy. Jó esetben egy nemzedék múlva, de ahhoz folyamatos ösztönzés és mentorálás szükséges.

A szociológia ugyan ismeri az anómia fogalmát, de hajlik a bűnbakképzésre, arra, hogy minden problémának van valamilyen külső akadálya, okozója. Szocializációs, nevelődési, pszichológiai okokból nem állhat elő. Márpedig a cigányság beilleszkedési problémái nem elsősorban külső okokkal magyarázhatók, és esetükben a szegénység sem ok, inkább okozat.

Ezt azonban évtizedek alatt sem érti meg egy szociológus, ha csupán nyári táborokban és az M3-ason utazgatva beszélget cigányokkal, nem él köztük, nem dolgozik velük folyamatosan, és és ideológiák vezérlik. Így azt sem értik meg, hogy társadalmi kérdésekben nem lehetségesek 'nagy ugrások'. A cigányság is csak fokozatosan integrálódhat. A legnagyobb lépés, hogy lehetőleg minden egyes roma gyerek, de legalább a többség eljusson valamilyen szakmáig. Azután már könnyebb és gyorsabb lesz, mert sikerélménnyel a hátunk mögött, stabil jövedelemszerző képességgel nem adják a gyermekeik esetében sem ennél alább, s a lemaradókat is húzzák magukkal. Nem "nyitott házakra" van ott szükség, hanem államilag fizetett mentorokra és iskolai teljesítményhez kötött ösztöndíjakra a gyerekeknek és ugyanehhez kötött támogatásokra a családoknak. Az állam tehát tehetne jóval többet is a felzárkóztatásért, mint amit ma tesz.

Abban viszont igazat adok Kende Ágnesnek, hogy az aprófalvas országrészekben modern, központosított, jól felszerelt nagy iskolákat kellene létrehozni, mert ezekben lehet megteremteni a minőségi képzés feltételeit. Nem elsősorban az integráció miatt, de azért is.

Végül azt is szögezzük le, hogy Magyarországon a roma integráció évtizedek óta tart és vannak eredményei. A cigány társadalom tagolt, több szinten és többféle támogatási formával folytatható. Ugyanabban az utcában az egyik család a másiknál már jóval többre lenne képes, ha megkapná hozzá a személyre szabott támogatást. Ennek felméréséhez kellenének folyamatosan ott dolgozó szociológusok, szociális munkások, hátuk mögött rugalmas, nyitott és differenciált állami támogatási rendszerrel.

És elavult az a szociológiai szemlélet is, amely szerint az integrált oktatásra azért van szükség, hogy a középosztály gyermekei mintaadással húzzák magukkal a cigánygyerekeket, a középosztálybeli családok a cigánycsaládokat. Ez a modell egyébként is ott működik hatékonyan, ahol a cigány gyerekek száma egy osztályban nem több 10-20, max. 25%-nál. Ennél nagyobb arány esetén a visszájára fordulhat, kialakulhat és elég erős lehet egy normákkal szembeforduló, cigánygyerekekből összeálló szubkultúra az iskolában. Ám a mai informatikai világban a mintaadáshoz nem kell már iskolán keresztül történő érintkezés, annyi hatás éri a cigányságot a neten keresztül. És ez, minden negatívuma ellenére, az integráció szempontjából inkább jó. Az ingyenes internet és az okos kütyük megszerzésének állami támogatása is az integrációra ösztönzi a cigányságot.

A baloldali integrációs gerillákkal az a baj, hogy nem gyakorlatiasan közelítenek a problémához, vagy buta ötletekkel. Nem beszélgetni és palacsintát sütni kell a cigányokkal, hanem rávenni őket, hogy tartsák tisztán a környezetüket, ahol lehet, hozzanak létre kiskertet, tartsanak állatokat, kocsmázás helyett zenéljenek, járjanak össze hasznos dolgokat tanulni, és mindenekelőtt iskoláztassák a gyerekeiket. Nem olyan könnyű ám ez.

A frappáns válaszok nagymestere ismét megvillantotta macskakörmeit.

Nem igazán vagy képbe, vágyvezérelt hadova amit tolsz. A 2015-ös TIMMS felmérésben 25 európai ország vett részt. Magyarországról 200 valahány iskola 10 ezer (!) diákja szerepelt. Nyilván nem vagy eszednél...
De talán informálódj, rád fér:
https://www.oktatas.hu/pub_bin..

Semmiféle "árokbalövés erkölcsi talapzat".
A tanulás, ha végzés, vizsga van róla: munkaviszonynak számít, ezt kihagytam.

Addig, míg esélytelen gyermekek születését a magyar állam pénzzel, orvosi ellátással, gyógyszerekkel estébé, támogatja:
az előrelépés esélye nulla.

Az állam úgy tud segíteni, hogy egy fillért nem ad 18 éven aluli "szülők" b.szásaira.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés