Csak kormánypárti interpellációk hangzottak el az Országgyűlés hétfői ülésén, miután az ellenzékiek kivonultak az ülésteremből. Az elhangzottak között budapesti útfejlesztésekről, az Otthon Melege programról, valamint a kárpátaljai magyarok helyzetéről esett szó. Z- Kárpát Dániel jobbikos képviselő majdnem interpellált, de végül mégsem.
Az interpellációk sorát Z. Kárpát Dániel (Jobbik) kezdte meg az Országgyűlés hétfői ülésén a napirend előtti felszólalások és a baloldali ellenzék kivonulásához vezető ügyrendi vita után, amire reflektált is. A házelnök, Kövér László arra szólította fel: térjen az interpellációja tárgyára. Miközben az ellenzéki képviselők sípolva hagyták el az üléstermet, Z. Kárpát Dániel azt mondta: senki sem gondolhatja komolyan, hogy ilyen körülmények között el lehetne mondani egy interpellációt, „ezért a magyar demokrácia emlékei iránti tisztelet okán” nem kívánt élni a lehetőséggel, és frakciójával együtt szintén elhagyta az üléstermet.
Fidesz: Mekkora közútfejlesztés lesz a fővárosban?
Szatmáry Kristóf (Fidesz) arra várt választ: jövőre mekkora közútfejlesztés valósulhat meg Budapesten? Mint mondta, fővárosiak tízezrei élnek még lebetonozatlan utcákban.
Elmondta: a fővárosi Fidesz csaknem egy éve döntött arról, hogy kezdeményezi a belterületi földutak ellátását szilárd burkolattal. A kormány csaknem 10 milliárd forintos forrást különített el a jövő évi büdzséből, a kerületi önkormányzatok november végéig jelentkezhettek támogatásra.
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára azt felelte: hamarosan döntés születik a beérkező pályázatokról, amelyek tizennégy kerületből futottak be 8,86 milliárd forint értékben összesen 188 útszakaszra. Ezek teljes hossza 45 kilométer. Vagyis a beérkező igényeket a kormány teljesíteni fogja - hangsúlyozta.
A fejlesztéseket a jövőben ütemezetten valósítják meg, 2022-ig minden földút lebetonozása megvalósulhat - folytatta. Budapesten 260 kilométernyi szilárd burkolat nélküli út van, ezek korszerűsítését 50 milliárd forint szolgálja majd a következő években. A képviselő a választ elfogadta.
KDNP: Milyen energiatakarékossági programok várhatók?
Móring József Attila (KDNP) azt kérdezte: milyen lakossági energiatakarékosságot ösztönző program várható a jövőben? Rámutatott: az elavult háztartási eszközök energiatakarékosra cserélését szolgáló Otthon Melege Program eddig több mint 200 ezer családon segített. A program környezetvédelmi célokat is szolgál, annak hatására jelentősen csökken éves szinten a szén-dioxid-kibocsátás.
Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára úgy felelt: eddig tíz alprogramot hirdettek a lakóépületek és a háztartások energiahatékonyságának javítására. A novemberben megnyitott háztartásigépcsere-programra a tavalyinál kétszer annyian, 119 ezren jelentkeztek. Bár a keret kétmilliárd forint volt, a kormány biztosítani fogja az igényelt ötmilliárd forintnyi támogatást.
A kormány az Otthon Melege Program keretében eddig több mint 320 ezer háztartásnak nyújtott támogatást mintegy 35 milliárd forint értékben, ezek eredményeként évente 300 millió kilowattórányi energia-megtakarítás köszönhető, ami mintegy százezer háztartás éves fogyasztásával egyenértékű. A háztartások átlagosan 10 és 180 ezer forintnak megfelelő összeget spórolnak a programnak köszönhetően, évente mintegy 10 milliárd forint értékben. A tárca folyamatosan vizsgálja az újabb pályázati lehetőségeket, újabb alprogramok meghirdetésére készülnek – hangsúlyozta. A képviselő a választ elfogadta.
Fidesz: hogy állnak az ukrán-magyar kapcsolatok?
Zsigmond Barna Pál (Fidesz) azt kérdezte: a magyar-ukrán kapcsolatok alakulása fényében hol tartunk most a kárpátaljai magyarság jogainak megvédése terén? Várható-e a kialakult konfliktus feloldása, hogy az ukrán kormány belássa: a nemzeti közösségek szerzett jogai elidegeníthetetlenek?
Azt mondta: a határon túli magyar közösségek közül a kárpátaljaiak helyzete a legnehezebb, szerzett jogaikat az ukrán kormány folyamatosan csorbítja. Sorolta az ott élő magyarokat ért visszásságokat, hozzátéve: az Európai Unió és a NATO tagállamai folyamatosan kitérnek az állásfoglalás elől.
Örömét fejezte ki, hogy a magyar kormány és a külügyi tárca eddig is határozottan kiállt a kárpátaljai magyarság védelme érdekében. „Az Ukrajna elnöke által sürgősséggel beterjesztett állampolgársági törvénytervezet visszavonása nagy mértékben köszönhető a miniszter, a minisztérium, de a tejes magyar politika és közélet erőfeszítéseinek.”
Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára azt felelte: a helyzet további párbeszédért kiállt. Felidézte: a kormány hangosan támogatta Ukrajna vízumliberalizációs törekvéseit és az unióval kötött társulási megállapodást, „ezért is éltük meg hátbaszúrásként a sorozatos magyarellenes lépéseket” – mondta. Bírálta az új nyelvtörvény-tervezetet, amely visszalépés a korábbihoz képest – mondta.
Hangsúlyozta: Magyarország és a kormány korrekt partnere Ukrajnának, fenn kívánja tartani a párbeszédet, de a jogfosztás befejeztéig, az elvett jogok visszaállításáig Magyarország nem tudja támogatni Ukrajna euroatlanti törekvéseit. A választ a képviselő elfogadta.
(MTI)
A Mandiner olvasói és nézői összefogtak, hogy segítsenek Rosinec Máriának, a kárpátaljai nagymamának, aki fiát a háborúban veszítette el. A gyűjtés eredményeként közel hatmillió forint jutott el hozzá és két unokájához.
„Tégláról téglára közelebb kerülünk ahhoz, hogy az uszítás vérontásba torkolljon” – szögezte le Szentkirályi Alexandra.
Világszínvonalú stratégiai képzés került megrendezésre Budapesten.
A kormány intézkedése pont azoknak, és pont úgy segít, ahogy azt eltervezték.
Alig talált szavakat a publicista.
„Donald Trump csinálja a békét, mi támogatjuk, az európaiak akadályozzák” – mutatott rá Szijjártó Péter.
Ezúttal is rengetegen jöttek el a rendezvényünkre. Ilyen volt a Mandiner Klubest Székesfehérváron.
