Rétvári: A kvóta sokat rontana az egészségügy helyzetén

2016. szeptember 12. 19:33
Fontos műtétek maradnak el, mivel a kórházak csődközeli állapotban vannak, eközben 8 milliárd forintot költ el az állam a népszavazásra – bírálta a kormányt Szakács László MSZP-s képviselő az országgyűlési interpellációk során. Az Országgyűlésen az iskolakezdés költségeiről, a szakképzésről, a gazdasági helyzetről és a terrorizmusról is hangzottak el kérdések.

A kórházak helyzetéről, az iskolakezdés költségeiről, a bölcsődei ellátásról, a gazdaság helyzetéről, valamint a szakképzésről és a családtámogatásokról is szó volt az interpellációk során, az Országgyűlés hétfői ülésén.

MSZP: Műtétek maradnak el, de a kampányra milliárdok mennek

Szakács László MSZP-s képviselő azt kifogásolta, hogy csőd közeli helyzetben vannak kórházak, dolgozóik pedig elvándorolnak, miközben a szerinte értelmetlen népszavazás kampányára 8 milliárd forintot költ az állam. Azt kérdezte: a kampány miatt mennyi műtét marad el 2016-ban. Mit tesz a kormány a gyermekek ellátásáért és azért, hogy a szakemberek ne menjenek el?

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára megkérdőjelezte a felszólalás valóságalapját és kijelentette: semmilyen halaszthatatlan műtét nem halasztódott el. Szólt a Heim Pál Kórház fejlesztéseiről, de kijelentette azt is: a modernkori népvándorlás az egészségügy számára is kockázatokat hordoz. Ha megvalósulna a betelepítés, egy városnyi ember egészségügyi költségét vihetné el az ellátásuk - mutatott rá.

Szakács László a választ nem fogadta el, a Ház viszont megszavazta azt, 107 igen, 30 nem szavazat és 1 tartózkodó voks mellett.

MSZP: Totális fejetlenség a szakképzésben

Kiss László, az MSZP képviselője „totális fejetlenségnek” minősítette a szakgimnáziumok kialakítását. Bírálta a közismereti tárgyak számának csökkentését, ami megnehezíti a fiatalok pályaképének kialakítását. Vannak-e az új kerettantervhez illeszkedő tankönyvek? – kérdezte.

Cseresnyés Péter, a nemzetgazdasági tárca államtitkára kijelentette: a cégek kérték a szakképző rendszer átalakítását. A kerettantervek felkészülést segítő munkaanyagai már nyár elején ismertek voltak – szögezte le –, és maguk a kerettantervek is szinte teljes egészében elérhetők voltak a tanárok számára már júliusban. Úgy fogalmazott: nincs veszélyben a szakképzés indítása, azt csak néhány újsághír próbálta sugallni.

A képviselő nem fogadta el a választ, a Ház viszont megszavazta azt 106 igen szavazattal, 31 nem voks mellett.

Jobbik: Emelkedtek az iskolakezdés költségei 

Dúró Dóra, a Jobbik országgyűlési képviselője az iskolakezdés költségeinek növekedését firtatta, ami szerinte nagyobb terhet ró a szülőkre, mint két éve. Nem tartotta normálisnak, hogy sok család öt hónapot spórol e kiadásokra. Kijelentette: a jogbiztonságot sem tudták garantálni a szakképzésben, amelynek kerettantervéről csak augusztus végén jelent meg a rendelet. Azt kérdezte: tervezik-e az iskolakezdés terheinek csökkentését például áfacsökkentéssel.

Rétvári Bence statisztikai torzításnak nevezte, hogy többet kellene költeni a tanévkezdésre. Szerinte több mint 34 százalékkal csökkentek a kiadások, hiszen a diákok többsége már ingyen kapja a tankönyvet. A szakképzési kerettanterveket először júniusban hozták nyilvánosságra – mutatott rá –, majd fórumokon tárgyalták meg azokat.

Dúró Dóra nem fogadta el a választ, a képviselők többsége viszont 107 igen szavazattal, 27 nem és két tartózkodó voks mellett elfogadták azt.

Jobbik: Hogyan zárják ki a terroristákat?

Staudt Gábor jobbikos képviselő azt kérdezte a belügyminisztertől, hogy ha bűnözők tudtak letelepedési kötvényt vásárolni, akkor hogyan tudják kiszűrni, hogy terroristák vásároljanak ilyen állampapírt. 

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában kifejtette: a Bevándorlási- és Állampolgársági Hivatal, a Terrorelhárítási Központ és a rendőrség is vizsgálja a kérelmezőket, az eljárás lefolytatása nélkül nem vehet senki letelepedési kötvényt. Hozzátette: az illegális bevándorlók jelentenek veszélyt, mivel már többször bebizonyosodott, hogy az illegális bevándorlás és a terrorizmus között összefüggés van.

A képviselő nem fogadta el a választ. A parlament 106 igen, 31 nem és 1 tartózkodással elfogadta az államtitkár válaszát.

LMP: A magyar gazdaság még mindig függő helyzetben van

Schmuck Erzsébet az LMP országgyűlési képviselője a magyar gazdaság egyik legnagyobb problémájának nevezte, hogy még mindig jelentős mértékben függ az uniós támogatásoktól, a multik exportjától és az orosz energiaimporttól. Ha ezek a multik megroppannak, az padlóra küldené az egész magyar gazdaságot – hangsúlyozta, bírálva, hogy az uniós források „lenyúlása” is ugyanezt okozhatja.

Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára szerint a válság szó nem hozható összefüggésbe a magyar gazdasággal. A magyar növekedés pozitív adatait hozta fel példának; szerinte el kell ismerni a fogyasztás növekedését, a devizahitelek kiszorulását vagy a munkanélküliségi adatok jelentős javulását.

Schmuck Erzsébet nem fogadta el a választ, azt az Országgyűlés szavazta meg 100 igen vokssal, 29 nem szavazat mellett.

LMP: Mire költik a földárverésből befolyó összeget?

Sallai R. Benedek LMP-s épviselő arról kérdezte a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy mire költi a kormány a földárverésekből befolyó összeget. Mint mondta, alkotmánybírósági döntés szerint csak birtokpolitikai céloknak megfelelő értékesítésre van lehetőség, de nem látják tisztán, hogy „hova mennek” százmilliárdok.

Lázár János válasza szerint 270 milliárd forint folyik be 2016-ban rendkívüli bevételként a földértékesítésekből, erről szeptemberben az Országgyűlés elé terjesztenek egy javaslatot. Ebben a kormány javasolni fogja, hogy a befolyt összeget az államadósság csökkentésére fordítsák.

Sallai R. Benedek nem fogadta el a választ, a Ház 105 igen, 31 nem és 1 tartózkodás mellett elfogadta azt.

KDNP: Hogyan változik a bölcsődei ellátórendszer?

Hollik István KDNP-s képviselő arra várt választ, hogyan változik a bölcsődei ellátórendszer, mire számíthatnak a nem önkormányzati bölcsődék?

Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára úgy válaszolt: a bölcsődei rendszer átalakításának eleme a férőhelyek bővítése, újak kialakítása, és a dolgozók korábbiaknál is nagyobb anyagi megbecsülése. Ismertette azt is: jelenleg csak tízezer főnél nagyobb településen kötelező a bölcsődei ellátás, jövőre azonban már ott is létre kell hozni, ahol több mint negyven érintett gyermek él vagy legalább öt szülő igényli az ellátást. A politikus a választ elfogadta.

Fidesz: Mire számíthatnak a családok?

Dunai Mónika az iskolakezdés terheinek csökkentéséről beszélt. Szólt arról, hogy a diákok kétharmada ingyen kapott tankönyvet. Kiemelte, hogy jövőre több mint 450 milliárd forinttal több jut az oktatásra, mint a 2010-es költségvetésében, és emelkedik a gyermekétkeztetésre fordított összeg is. A további pozitív változásokra kérdezett rá.

Novák Katalin szerint az eddigi intézkedések eredménye, hogy a fiatalok egyre bizakodóbbak, egyre többen kötnek házasságot. Ismertette a kormány otthonteremtési programját, amelyre jövőre több mint 210 milliárd forintot szánnak. A kormány a GDP 4 százalékát fordítja családtámogatásokra – mondta. A képviselő elfogadta a választ.

Összesen 36 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

LOL

Na ja! Simicska az olcsójánosságáról híres.
Te meg beveszed.

Ennyiben.

"Az Európai Bizottság reformtervei szerint menekültenként negyedmillió eurós, bírságjellegű „díjat” fizetnének azok az EU-tagországok, amelyek nem kívánnak befogadni más uniós tagországokból áttelepített menekülteket – írta brüsszeli forrásokat idézve kedden a Financial Times online kiadása.
A bizottság által javasolt összeg alapján Lengyelországnak például hozzávetőleg 1,5 milliárd eurójába kerülne, ha nem fogadná be a jelenlegi kvótájában meghatározott, Olaszországból és Görögországból áttelepítendő 6200 menekültet – áll a Financial Times írásában."

250 ezer eurós ((mintegy 77,7 millió forintos) szolidaritási hozzájárulást fizettetne az Európai Bizottság minden menekült után azokkal a tagállamokkal, amelyek nem hajlandóak befogadni más tagállamból áttelepített menekültet.

Vagyis ennyibe kerül az eltartásuk.

Mit kellene cáfolni?
Simicska korábban ennél 30 %-al többért vállalt útépítést.
A többi pályázó hasonló árajánlatot adott, mint amilyent korábban a többi útépítő cég. Mitől lenne ma olcsóbb a kivitelezés?
Várom a kérdésemre az érvedet.

Válaszok:
Gombóc XVI. Artúr | 2016. szeptember 12. 23:36

Ha nemcsak a "közmédiából" tájékozódnál, bizony sokmindenről értesülnél.

http://index.hu/gazdasag/2016/..

Mert ez nyilván nem volt hír a "köztévében" vagy az MTI-nél.

Várom a válaszod.

Mint tudjuk, a köztévé és az MTI egy igazán megbízható hírforrás.

Amúgy a hír cáfolata hol marad? Vagy neked elég mit az eligazításon mondanak??

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés