Miért kellett könyvet írni a melegházasság ellen?

2016. július 4. 16:06
Többek közt erről faggatja Stumpf András Szilvay Gergelyt, akinek a melegházasság ellen írt könyve pár héttel a Pride előtt jelent meg. Szabadság, demokrácia, semleges állam, férfi és nő. „Nem elég, hogy szeretik egymást?”

Amerikában érthető volna, de miért kell könyvet írni ma Magyarországon a melegházasság ellen? - kérdezte Stumpf András a Századvég kiadó által a budapesti Centrál kávéházban rendezett könyvbemutatón a kötet szerzőjét, Szilvay Gergelyt.

A szerző elmondta: a kiadói kérésen túl egyfajta „szent haragból” született meg a kötet, idegesítette ugyanis, hogy senki nem mer a témához nyúlni az ellenzői oldalról, illetve hogy a legtöbben nem tudnak igazán jól érvelni a melegházasság ellen, pedig szerinte nem nehéz. Ezért vállalta a kötet megírását, részint kötelességből, részint az érdekfeszítő intellektuális kihívás miatt.

Az is felháborító - tette hozzá -, hogy a melegmozgalom megpróbálja elérni, hogy komolyan csak a melegházasság és az LMBTQ-mozgalom más céljainak pártolói foglalkozzanak a kérdéskörrel: ha valaki úgy ellenzi céljaikat, hogy nem mélyedt el a témában, akkor tudatlannak kiáltják ki, ha pedig komolyan tájékozódik, másképp próbálják diszkreditálni.

Nem is beszélve arról, hogy pár évtizeddel ezelőttig még nem vágytak házasodni a melegek, mivel a házasságot elnyomó, szabadságellenes intézménynek tartották.

A kötet úgy épül fel, hogy összegyűjtötte a melegházasság melletti érveket, majd fejezetenként cáfolta őket. Így a kötet jó fele-kétharmada nem is közvetlen a melegházasságról szól, hanem a demokráciáról, a semleges államról, a posztmodern relativizmusról vagy például a hagyomány kérdésköréről. 

A szerző leszögezte: ugyan az utolsó részben érinti azt a kérdést, hogy meg lehet-e racionálisan alapozni a vallási érvelést, mit mond a Biblia, és hogy megváltoztathatja-e a katolikus egyházi tanítást a pápa (nem), de alapvetően szekuláris érveket hoz fel a melegházasság ellen; a kötet ezen utolsó rész nélkül is kerek egész volna. 

Hagyomány, férfi és nő

Szilvay leszögezte: számos esetben amúgy homoszexuális szerzőket idéz a melegházasság ellenzői között. Például a meleg Lee Harris az, aki elmagyarázza, miért teljesen legitim pusztán azzal érvelni a melegházasság ellenzői részéről, hogy az ellentétes a hagyománnyal, és hogy a hagyomány miért nem irracionális: egy kultúra értékeit, alapjait elsősorban készségként sajátítjuk el, nem folyamatos elméleti reflexió által. Az automatikus reakció pedig egyáltalán nem jelent irracionálisat. 

Ettől még azonban a szerző szerint meg lehet magyarázni ésszerűen a melegházasságot abszurdumnak tartó álláspontot: a házasság ugyanis a férfi és nő egymást kiegészítő mivoltán alapszik. A biológiai nemek fontosságát kétségbe vonó radikális feministákkal szemben ugyanis tudományos alapon leszögezhető: biológiai, pszichológiai, mentális adottságaink alapján igenis fontos, egymást kiegészítő jellemzői vannak férfinak és nőnek, van férfiasság és nőiesség.

Mindenre kitér

A házasságnak csak egyik célja a gyermekvállalás, de ennek legalább elméleti lehetősége igenis fontos, objektív meghatározója annak, mi a házasság - érvelt Szilvay Gergely. Ha csak annyi a fontos, hogy „szeretik egymást”, akkor akárhány ember akármilyen kapcsolatát házasságnak és családnak lehetne tekinteni, azaz lényegében semmit nem jelentene a fogalom. Ekkor pedig elvész mindaz, amiért az emancipátorok küzdenek. Lehet, hogy „a szerelem az szerelem”, de a férfi az férfi, a nő pedig nő. Épp ezért ami irracionális, az inkább a melegházasság gondolata.

A szerző megjegyezte: a meddőség sem kifogás, nem mindegy ugyanis, hogy az lényegi és megváltoztathatatlan tulajdonsága egy kapcsolatnak, mint az azonos nemű párok esetében, vagy esetleges tulajdonság, például betegség következtében. A lényeg az ember antropológiai felépítése. Két azonos nemű ember kapcsolata pedig attól sem lesz házasság, ha örökbe fogadnak egy gyermeket. 

Nem érv a fajközi házasság tiltása

Nem számít a házasság mibenlétét illetően a bemutatón elhangzottak szerint, hogy a homoszexualitás veleszületett-e és meg lehet-e változtatni. Ugyanakkor a szerző rámutatott: homoszexuális irányultságú professzorok is bevallották, hogy lényegében nem sikerült bizonyítani a homoszexualitás veleszületettségét. A melegmozgalomban belvita is van erről a kérdésről: ha az emberi nemiség társadalmi termék (konstrukció), akkor a homoszexualitás végső soron nem lehet veleszületett.

A fajközi házasság egykori, USA-beli tiltásának példája azért téves, mert az fajt, etnikumot összehasonlítani a szexuális beállítottságokkal az alma összehasonlítása a körtével. Ráadásul nem mindegy, hogy valamit lehetetlennek tartunk, mint a melegházasság ellenzői a melegházasságot, vagy nemkívánatosnak, mint a fajközi házasság betiltói a fajközi házasságot.

Nevetséges kötözködések

„Kedvenc” eseteként a szerző felidézte: egy finn családapa még akkor perelte be a finn államot Strasbourgban, amikor nem volt még bevezetve a melegházasság lehetősége az országban. Az illető házas, sokgyermekes férfi ugyanis „rájött”, hogy ő nő, és még az átoperálás előtt át akarta vezetni személyi dokumentumaiba nemi identitásának megváltozását.

A finn állam azonban elutasította ezt, illetve csak akkor engedélyezte volna, ha elválik vagy házasságát élettársi kapcsolattá minősítik. Ez azonban a férfi számára nem volt szimpatikus opció, tekintve hogy az élettársi kapcsolat kevesebb juttatással járt volna, a válást pedig tiltották a vallási elvei. Hogy a felesége mit szólt mindehhez, arról nem szólt a fáma. Mindenesetre a pert elvesztette, Strasbourg többedszerre kimondta, hogy a melegházasság kérdése tagállami hatáskör.

Szabadság, demokrácia?

Elhangzott: a melegházasság a gyakorlatban szabadságellenes tendenciákat hoz magával, mivel bevezetése után sok esetben csorbát szenved a vallás-, a szólás- és a vállalkozási szabadság. A melegházasság mellett a semleges állammal sem lehet érvelni, mivel két házasságkoncepció versenyez egymással, egyik mellett pedig szükségszerűen le kell tenni a voksot. A melegházasságot pedig csak kevés helyen, például Írországban vezették be igazán demokratikusan, Kanadában és az Egyesült Államokban demokratikus legitimitása könnyen kétségbe vonható.

Szilvay hozzátette: a homofóbozás nem érdekli, mivel ha a melegházasság ellenzői nem hoznak fel érveket álláspontjuk mellett, akkor az a baj, ha meg felhoznak, akkor az. Így a homofóbozás pusztán a szabad viták erőszakos berekesztésének kísérlete.

Összesen 40 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Jó, hogy van a könyv.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés