Gál Kinga: A női jelenlét hitelesebbé teszi a politikát

2014. március 12. 17:06
Írta: Huszthy Zita
„Nők és választás. Ez most tényleg más?” címmel nőnapi sajtószemináriumot szervezett az Európai Parlament. Gál Kingával, a Fidesz európai parlamenti képviselőjével Brüsszelben beszélgettem ezen alkalomból. Tíz, politikában eltöltött év után, négy gyermek édesanyjaként állítja, nincs nehezebb dolga egy nőnek, ha érvényesülni akar a közéletben. A politika viszont hatékonyabb és hitelesebb lesz a nők jelenlétével.
Miért van szükség női szereplőkre a politikában? A férfiak nem tudják elvégezni ugyanazt a munkát?
 
Biztos, hogy el tudják végezni, de a női jelenlét a politikát sokkal hitelesebbé, a mindennapi élet irányába nagyon nyitottá és a realitásokhoz még közelebbivé teszi. Ráadásul az a tapasztalatom, hogy mi nők szeretjük elvégezni a feladatokat, és ami a legfontosabb, hogy gyorsan szeretjük elvégezni. Négy gyerek édesanyjaként úgy látom, az aktív élet kifejezetten jót tesz, mert megköveteli a hatékonyságot. Azért jó, ha a nők ott vannak a politikában, mert nagyobb lehet a hatékonyság és talán rövidebbek lehetnek a tanácskozási idők is.
 
A nőket a gyermekvállason kívül más külső nehézség nem akadályozza a közéletben való részvételben?
 
Én úgy látom, hogy ezzel igazán nagy probléma nincsen. Persze kell az ehhez szükséges tudás és háttér, de nem gondolom, hogy gátolva lenne ma az a nő, aki a politikai pályát szeretné választani. Ahogy elnézem az európai társadalmakat, leginkább a nők tudják, hogy merre az arra. Nem gondolom azt sem, hogy a választókedvük sokban eltérne a férfi társaiktól.
 
Egy sokkal realistább felfogás van a női életvitel területén ma, ez is egy teljesen természetes velejárója a mindennapi életünknek. Azok a képviselőnők, akik az Európai Parlamentben politizálnak, szeretnek a lényegre törni és reálisabban fogják meg a problémákat. Itt egyáltalán nem érzékelem, hogy a nők nem lehetnek jelen, vagy nem lehetnek hangosak eléggé. Ez hatványozottan igaz mind az Állampolgári Jogi Bel- és Igazságügyi Bizottságra – melynek alelnöke – és mind az Emberi Jogi Albizottságra – melynek tagja vagyok.
 
Azt sem gondolom, hogy Magyarországon akadályozva lennének a nők a közéletben való előrejutásban. Tény, hogy nem könnyű a mindennapi életet összehangolni egy száz százalékos embert kívánó elfoglaltsággal. Azért kell dolgoznunk, hogy ez minél inkább lehetővé váljon, úgy látom, hogy ez az irány most érvényesül otthon, a kormány nagyon komoly lépéseket tett ezen  területen.
 
Négygyerekes anyaként nekem mindig nagyon fontos volt a család, igyekeztem mindig úgy megoldani a mindennapokat, hogy otthon ne érezzék ennek az aktív, sok utazással járó munkának a hátrányait. Ez nem megy egyedül. Kulcskérdés, hogy az ember hogy választja ki a munkatársait a munkában; a másik, a legfontosabb, hogy kell hozzá egy támogató társ otthon. Ezen a területen soha nem egyéni a siker és kompromisszumok sokaságát jelenti akár a szűk munkaközösségben, akár otthon a családban.
 
A női kvótáról mi a véleménye, egy jó megoldás, vagy egy veszélyes zárt szám?
 
A kvóta nem egy általános érvényű megoldás, nem is gondolom, hogy egy varázseszköz. Meg kell vizsgálni, hogy az adott közegben jó, szükséges-e. Nem gondolom, hogy van általános megoldás, hogy kellenek kvóták, vagy nem kellenek kvóták. A számoknak nemcsak mennyiségi, hanem minőségi oldala is van, és a munkát el kell végezni.
 
Ön személy szerint mit tesz azért, hogy bátorítsa a nőket a politikai szerepvállalásban?
 
Az, hogy négy gyerekkel itt vagyok és dolgozom, szerintem önmagában egy válasz erre.
 
Egy ilyen szeminárium hasznos vagy hatásos lehet a nők részvételére a politikában?
 
A sajtónak kulcsszerepe van a mai világban. Ha a sajtó valamilyen témát fontosnak talál, akkor az mindenképpen egy hangsúlyos megjelenést kap az adott országokban és közösségekben. A hazatérő résztvevők publikációi segíthetnek, hogy a nőknek nagyobb választási kedve legyen, vagy ők maguk résztvevőként kapcsolódjanak be a politikába és megváltozzon az az elképzelés, hogy ez hagyományosan nem az ő területük.
 
A kerekasztal-beszélgetésen Antonyia Parvanova, a demokratikus liberálisok politikusa megjegyezte, hogy az Európai Parlament soraiban bal felé haladva növekszik a női politikusok száma és ezzel együtt a szociális, etikai, kisebbségi kérdések felvetése, különös tekintettel az emberi jogok kérdésére és itt megemlítette a melegházasságot és az abortuszt. Ön szerint ez a nők szerepe a politikában?
 
Nem, nem ez a nők szerepe, kampányban vagyunk, ezen a mondaton is érzékelhető.  Ő azt a témát veti fel, amiről úgy gondolja, hogy az számára választókat hoz. Én meg úgy gondolom, hogy nem ezek a legfontosabb és égbekiáltóbb problémák ma az Európai Unióban. Azért vetik fel ezeket állandóan, mert ezek azok az értékválasztási kérdések, amelyek a legjobban meg tudják osztani a különböző frakciókat. Ezzel generálni lehet olyan vitákat, amiket aztán elsősorban a liberálisok és a baloldal sajátít ki magának kampányszerűen.
 
Beszélgetésünk után rögtön Dublinba utazik az Európai Néppárt kongresszusára, amin többek között Ukrajna válságos helyzete lesz napirenden. A kárpátaljai magyarsággal kapcsolatban mi a legnagyobb aggodalma?
 
Semmiképpen nem lenne jó, ha háborús konfliktus törne ki, mert annak minden velejárója egyenesen lecsapódna Kárpátaljára is. Mindenki a békés megoldásban érdekelt, mi különösen, hiszen számunkra alapkérdés, hogy mi történik az ottani magyar kisebbséggel. Az az érdekünk, hogy egy olyan demokratikus Ukrajna jöjjön létre, amiben helyet kapnak megfelelő súllyal a kárpátaljai magyarok is, az ő érdekeikre és igényeikre is odafigyelnek.
 
Lehet-e ez a helyzet lehetőség arra, hogy erősödjenek a kisebbségi jogok, sor kerüljön akár az autonómia kivívására?
 
Számomra az fontos, hogy ha egy demokratikus, Európa felé orientált kormány jön létre, akkor az emberi jogról alkotott felfogásnak szerves részei legyenek a kisebbségi  közösségi, így nyelvi jogok és ezek a gyakorlatban is érvényesüljenek. Született már a magyar kisebbség szempontjából jól kinéző törvény Ukrajnában, de Kárpátaljáig már nehezen jutott el a gyakorlatban, ott már hol alkalmazták, hol nem. Egyrészt fontos, hogy olyan törvény szülessen, ami kifejezetten elfogadható és jó a kárpátaljai magyarságnak, másrészt olyan, amit alkalmaznak is. Hogy ebből lehet autonómia, vagy sem, korai megmondani, de fontos, hogy az ottani magyarság érdekei mellett mindig kiálljunk. És ők, a kárpátaljai magyarok mondhassák meg, hogy akkor, éppen nekik mi a jó, mi a legjobb megoldás, ne tudjuk ezt jobban.

Összesen 6 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

'Ahogy elnézem az európai társadalmakat, leginkább a nők tudják, hogy merre az arra.

Érdekeltek volna a részletek, kár, hogy a riporter nem kérdezett rá mit ért ezalatt. :)

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés