Trianonon és a holokauszton túl: új könyv a zsidó-magyar együttélésről

2014. február 25. 16:43
Szabadítsuk ki a zsidó-magyar együttélés és identitás kérdését Trianon és a holokauszt alkotta keretből – javasolta Navracsics Tibor közigazgatási miniszter a Kisebbség és többség között című, zsidó és magyar etnikai kulturális tapasztalatokat tárgyaló kötet bemutatóján.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium alá tartozó Balassi Intézet 2011-ben rendezett konferenciát a zsidók és magyarok többségi és kisebbségi tapasztalatairól. A konferencia előadásaiból nemrég jelent meg tanulmánykötet Kisebbség és többség között – A magyar és zsidó/izraeli etnikai és kulturális tapasztalatok az elmúlt századokban címmel, a Balassi Intézet igazgatójának, Hatos Pálnak és a tel-avivi kulturális attasénak, Novák Attila történésznek a szerkesztésében. A kötetet kedden mutatták be Budapesten, a Kossuth Klubban. 

Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter a kötetről elmondta: az egyik legizgalmasabb téma, amiről egy konferencia és nyomában egy könyv szólhat, az az együttélés; hiszen a közösségképződés egyik lényeges pontja mindig is a negatív identitás kialakítása volt, azaz annak megállapítása, hogy kik nem vagyunk, kikkel állunk szemben. 
 
A politikus hozzátette: csoda, hogy az előző másfél évszázadban elkezdtek kialakulni azok az intézményes megoldások, amelyek a közösségek közti konfliktusokat nem az erőszak eszközével próbálják meg rendezni. Navracsics leszögezte: lehetséges az együttélés, ha néha nehéz is. 
 
A miniszter azt javasolta: ki kellene szabadítani a zsidó-magyar együttélés és identitás kérdését a Trianon és a holokauszt alkotta, passiótörténeti intellektuális keretből. Ennek pedig a mostanihoz hasonló konferenciák és kötetek lehetnek az eszközei. 
 
Hatos Pál, a Balassi Intézet vezetője, a kötet egyik szerkesztője elmondta: nem akartak újdonságot hozzátenni a magyar zsidóság múltjához. A Balassi Intézet, mint a magyar kulturális örökség megőrzésének és a kultúrdiplomáciának az eszköze, pusztán kölcsönhatásba akarta hozni ezt a örökséget más hagyományokkal. Hatos Pál leszögezte: ki kell törnünk az „egyedül vagyunk” szemléletmódjából, az örökségünkkel való szembenézést pedig a pluralizmus mozgatja. 
 
Az egyik fő vizsgálandó szempont az volt: létrejötte óta hogyan foglalkozik Izrael a kisebbség és többség kérdésével, miként kezeli a diaszpórát – mondta az igazgató. Hatos rámutatott: 1944-ben a magyar állam nem pusztán nem védte meg, hanem meg is tagadta több százezer állampolgárát, akiket kiforgatott a vagyonából és megfosztott az életétől. 
 
Novák Attila történész, a kötet másik szerkesztője, tel-avivi kulturális attasé kifejtette: ez a kötet olyan szempontból „konzervatív” szerkesztési elveket követ, hogy nagy kutatók szerepelnek benne, akiknek az volt a feladata, hogy egy sajátos szempont alapján gondolják újra eddigi kutatásaikat. A Kisebbség és többség között szinkronitásában vizsgálja kisebbség és többség viszonyát Magyarországon és Izraelben. Ebből a szempontból viszont a kötet „forradalmi” – mondta Novák Attila, leszögezve, hogy ő nem szereti ezt a szót. 
 
A kötet Novák szavai szerint elindított egy kultúrdiplomáciai folyamatot is, mivel először angolul jelent meg, és a tel-avivi egyetem diaszpóra-központja is rendezett neki egy bemutatót. Ennek nyomán pedig elindult az együttgondolkodás – tette hozzá Novák Attila.
 

Összesen 32 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Csakhogy a régimódi történet végképp a múlt. Azóta olyan dolgok történtek )vörös forradalom, Trianon, holokauszt) amelyek következményeivel nehéz megbirkózni mindkét félnek.

"A Kisebbség és többség között szinkronitásában vizsgálja kisebbség és többség viszonyát Magyarországon és Izraelben."

Izraelben rendkívül nehéz a kisebbségi sors, akkor is ha nemzeti akkor is ha vallási kisebbségi valaki. Nem irigylem őket. Vajon ez a kötet mer erről őszintén beszélni?

az eredeti magyar mentalitás jön újra felszínre

Lehet, hogy az emberek szintjén ezt érzékeled, bár én inkább sok zavaros fejű csodamegmondót látok, akik különböző teóriákkal és légből kapott fikciókkal etetik a valóban változást igénylő népet. De ez más téma.

A politikában viszont nincs szemléletváltás és ha jól belegondolsz nem is lehet, az utolsó gentleman like vezető Horthy volt, akinek nem volt egyáltalán jó véleménye az ún politikusokról, de abban a korban az ő hozzáállása hosszútávon már halálra volt ítélve.

Nem kell hozzájuk illeszkedni, a kisebbség illeszkedjen mindig a többséghez.

Gyakorlatilag 45 óta ez a kisebbség vezette Magyarországot, meghatározta bel és külpolitikáját, gazdasági, kulturális életét stb. Szó nem volt alkalmazkodásról. Azért van csúcsra járatva az antiszemitizmus mert egy részük attól fél, hogy ezt az előjogot elveszíti a jövőben. Más részük viszont beépült ebbe az új viszonyrendszerbe, kormányba zökkenőmentesen.

Denia csak azt magyarázza, hogy erőből nem lehet lenyomni azokat akik minden áron egyeduralkodásra törnek közülük, egyrészt mert olyan gazdasági helyzetben van az ország amilyenben, másrészt mert nagyon komoly erők állnak mögöttük, akik csak arra várnak, hogy lépjenek. Mi olyan bonyolult ezen ?

Ezt mint magánember megteheted, mint politikus nem.

s mint napra éj...tudom, tudom :)

Azért ne gondold, hogy rajtad kívül senki más nem tudja, hogy kicsoda és honnan jött, hova tart.

Személyeskedés helyett én kizárólag politikáról beszéltem, és hangsúlyoztam, hogy nem lehet a politika és személyes meggyőződés közé egyenlőségjelet tenni. Az katasztrófához vezetne bizonyos helyzetekben.

Navra, hiába minden igyekezet, úgy sem tudtok a kedvükre tenni.

Kár rájuk időt, pénzt, energiát pazarolni, úgy sem lesz semmi eredménye...

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés