„Mindenért csak az adófizetők tudnak fizetni!” – olyan videó került ki Kapitány Istvánról, amelyet lehetetlen lesz kimagyarázni

A Tisza politikusának leleplező önvallomásához szinte szükségtelen kommentárt fűzni, Menczer Tamás mégis megtette.

A háború pénz, és a Shell felsővezetője ebből jócskán profitált.

Az Origo pénteken megjelent tényfeltáró cikke szerint Kapitány István 37 millió dolláros vagyonra tehetett szert a háborúval. A cikk emlékeztet: az üzletember közel négy évtizedet töltött a Shellnél: 1987-től egészen 2024-ig volt az olajóriás alkalmazásában, ebből tíz éven át – 2014 és 2024 között – a vállalat globális ügyvezető alelnökeként. Ez nem csupán kiemelkedő pozíciót, hanem rendkívül jelentős részvényjuttatásokat is jelentett,
amelyek értéke az ukrajnai háború és az arra épülő energiaszankciók nyomán ugrásszerűen megnőtt.
Bár Kapitány személyes részvényportfóliójáról nincsenek nyilvános, tételes adatok, a Shell javadalmazási gyakorlata, valamint a többi felsővezető ismert juttatásai alapján nagyságrendileg megbízható becslések készíthetők. Ezek alapján még óvatos számítással is az rajzolódik ki: Kapitány István Shell-részvényekben tartott vagyona a háború éveiben közel megháromszorozódhatott, elérve a mintegy 37 millió dollárt.

A Shell már a kilencvenes évektől kezdve részvényopciókkal kötötte magához felsővezetőit, a 2010-es évekre pedig ez teljesítményalapú, hosszú távú ösztönző rendszerré vált. Az ügyvezető alelnökök – így Kapitány is – nem csupán fix fizetést és éves bónuszt kaptak, hanem jelentős mennyiségű részvényt,
gyakran az alapbérük 200–400 százalékának megfelelő értékben.
A nyilvános adatok szerint a Shell jelenlegi és korábbi EVP-i évente jellemzően 40–60 ezer részvényhez jutottak, de a háború előtti időszakban ez akár 100 ezer fölé is mehetett. Ha Kapitány alelnöki évtizedét vizsgáljuk, és csupán évi 50 ezer részvénnyel számolunk, akkor is legalább félmillió Shell-részvény kerülhetett a birtokába – jó eséllyel ennél is több.
Ezt is ajánljuk a témában

A Tisza politikusának leleplező önvallomásához szinte szükségtelen kommentárt fűzni, Menczer Tamás mégis megtette.

A Shell-részvény árfolyama az ukrajnai háborút megelőzően évekig stagnált: 2014 és 2021 között 37–38 dollár körül mozgott. A háború, az orosz energia kiszorítása és az európai szankciós politika azonban gyökeresen megváltoztatta a helyzetet. Az árfolyam 2024 végére 59 dollár fölé emelkedett, 2026 elejére pedig elérte a 75 dollárt.
Ez azt jelenti, hogy Kapitány becsült, háború előtti – 2021 végi – mintegy 350 ezer részvényből álló portfóliója akkor körülbelül 13 millió dollárt ért.
Ugyanez a csomag ma már közel 37 millió dollárt, vagyis több mint 12 milliárd forintot.
És mindez csak a részvényérték-növekedés. A 2014 és 2024 közötti időszakban a becsült részvényállomány további 23 millió dollárnyi osztalékot termelhetett, amelyből önmagában a háború első három évére közel 11,5 millió dollár jutott.
A számokból világosan kirajzolódik: Kapitány István személyes vagyona közvetlenül profitált az ukrajnai háborúból és az azt követő európai energiapolitikai fordulatból. Annak ellenére, hogy ügyvezető alelnöki tisztsége megszűnt, igazgatótanácsi tagként továbbra is szorosan kötődik a Shell érdekeihez.
Ebben a megvilágításban különösen beszédes, hogy Kapitány következetesen az orosz energiáról való teljes leválás mellett érvel. Ami az európai – köztük a magyar – háztartások millióinak magasabb rezsiköltséget és gazdasági bizonytalanságot jelent, az számára újabb dollármilliókat hozhat.
A háború, a szankciók és az energiaárak elszabadulása nem pusztán geopolitikai kérdés: egyeseknek kifejezetten jövedelmező üzlet. Kapitány István esetében a számok alapján nehéz más következtetésre jutni:
a háború pénz, és ebből ő kiemelkedően jól járt.
Ami a magyar családoknak megélhetési válság, az egy globális energiacéghez kötődő politikai–gazdasági szereplőnek milliárdos haszon.
Nyitókép: Magyar Péter Facebook-oldala